First kiss

Sziasztok!

Megérkeztem a következő one-shot történettel! :D Remélem elnyeri tetszéseteket! :D

Köszönöm a feliratkozókat, a kommenteket és a több, mint 900 oldalmegjelenítést! :D Meg persze a sok tetsziket! :D 

Jó olvasást!

Dreamy Girl  =)

Louis

Megálltam, a számomra már oly régóta ismert ajtó előtt. Bekopogtam és vártam.

Harry édeanyja, Anna nyitott ajtót mosolyogva. 

- Szia Louis! Gyere be! - mondta, szélesre tárva az ajtót.

- Jó napot! Harry?

- Még énekkaron van, nemsokára hazaér, addig nyugodtan felmehetsz a szobájába. - mosolygott kedvesen.

- Köszönöm, akkor fent megvárom. 

- Esetleg kérsz valami üdítőt vagy harapni valót? - szólt utánam.

- Köszönöm, nem kérek. - indultam fel a lépcsőn. Beléptem szobájába, aminek minden egyes szegletét ismerem már, nagyon sokat járok hozzá. Ő legjobb barátom és mindent együtt csinálunk. Rádőltem ágyára, majd pár percen belül el is nyomott az álom.

- Ébresztő!! - ugrott rám valaki.

- ÁÚ! Szállj le rólam, agyon nyomsz Te hájas! 

- Micsoda? Rendben, Te akartad, ha harc hát legyen harc! - mondta, nekiállva csikizni, ezt utáltam mert szörnyen csiklandós vagyok.

- Ne, Hazza! - fuldokoltam a nevetéstől.

- Csak akkor engedlek el, ha azt mondod, hogy szeretsz és bocsánatot kérsz ,amiért ledagiztál! 

- Akkor... hagyd abba... mert.... így... nem tudom... elmondani... - fuldokoltam a röhögéstől.

Elemelte kezeit, majd nagy levegőt véve nekiálltam mondandómnak.

- Mit óhajt még Királyom, ne nyaljam fényes a .... - nem bírtam befejezni, mert újra belekezdett kínzásomba.

- Jó... rendben... szeretlek és bocsáss meg....

- Nem hallottam rendesen. - mondta abbahagyva csikizésem.

- SZERETLEK ÉS BOCSÁSS MEG!! - kiáltottam hangosan, mire rátapasztotta kezeit a számra.

- Halkabban Te idióta! - csitított.

- Mi van, félsz, hogy mindenki megtudja, hogy belém vagy esve? - kuncogtam alatta. 

- Ha ha ha, humorzsák! - szélt le rólam, majd leült az ággyal szembeni babzsákra. Felültem, hátamat nekidöntve az ágytámlának. 

- Milyen volt a suli? - érdeklődtem.

- Uncsi, uncsi és uncsi... Viszont - csillantak fel szemei - az énektanár azt mondta, hogy nagyon jó hangom van. 

- Ennek örülök, bár kis korod óta ismerlek, mégse hallottalak még énekelni...- görbítettem le számat.

-Nem szeretek mások előtt szerepelni... - szégyellte el magát. Ilyenkor olyan aranyos volt. 

- Amúgy azért jöttem, mert kéne egy kis segítség vagy tanács.

- Tőlem? Te vagy az idősebb! - lepődött meg kijelentésemen.

- De az semmit se jelent, azok csak számok! Szóval segítesz? 

- Érted bármit! - mosolygott.

- Emlékszel Emily-re? - bólogatott - el akarom hívni randizni, de nem merem, mert... még sose csókolóztam és ez gáz. 

- Dehogy is az, még Én se! - jelentette ki, mint aki büszke rá.

- Jó, de Te 16 vagy Én 18! - szomorodtam el.

- Ez nem baj, nincs meghatározva, hogy kinek mikor kell túlesnie rajta! Ne foglalkozz ilyenekkel! Másrészt meg nem értem, hogy miért nem tapadnak rád a csajok, hiszen kedves, okos és jóképű vagy!! 

- Ohh, Köszi! Mégse kellek senkinek... - hajtottam le fejem.

- Ha lány lennék, már rég letepertek volna! - nevetett.

- Ez kedves! De térjünk a lényegre, mert még nem mondtam el mit is szeretnék... - vettem egy nagy levegőt mondandóm végére érve és folytattam.

- Szóval... - vakartam meg tarkómat - azt szeretném... hogy csókolj meg... - böktem ki végre göndör barátomra nézve.

Harry kikerekedett szemekkel, tátott szájjal és lefagyott arccal figyelt engem.

- Micsoda? Ez...ez..ez most komoly? Én se tudok csókolózni! Nem olyannal kéne aki már tapasztalt? Meg hát pasik vagyunk...

- Ugyan már Haz, régóta ismerjük egymást! Kérlek... - néztem rá könyörgő szemekkel. 

- Nem tudom, ezen még gondolkodnom kell.

- Rendben! 

- Most viszont segíthetnél a matekban, mert 2-est kaptam. - jelentette ki szomorkásan.

- Hogyhogy? Amikor itthon tanulsz velem akkor minden sikerül, legközelebb beülök a dolgozatra!

- Na akkor fogjunk neki! - ütögettem meg az ágyat mellettem, jelezve, hogy jöjjön ide. 

Nekiláttunk a házinak, segítettem különböző feladatokat megoldani. Mikor ezzel végeztünk még egy kicsit beszélgettünk jelentétkelen dolgokról, aztán elköszöntem.

Harry 

Miután Lou elment, leültem a nappaliba bekapcsolva a tv-t, csakhogy nem kötötte le a figyelmem, ugyanis Lou szavai jártak a fejemben. Annyi lány van akit megkaphatna, mégis inkább engem választott az első csókjához. 

- Mi a baj kicsim? - jött be anya.

- Semmi, minden rendben... csak.. csak valaki kért egy szívességet és nem tudom, hogy teljesítsem e! 

- Miért? Mit kért? - ült le mellém.

- Nem mondhatom el, sajnálom... - szorosan átöleltem.

- Rendben! Ha mégis úgy érzed, hogy el akarod mondani vagy segítséget akarsz akkor rám számíthatsz! - puszilt bele hajamba.

- Tudom! Szeretlek, de ezt egyedül kell megoldanom! - álltam fel a kanapéról, egy puszit nyomva anya arcára. Jó éjszakát kívántam neki. 

- Én is Szeretlek! Jó éjt! - mosolygott rám.

Felmentem, elvégeztem lefekvés előtti teendőim, majd behuppantam puha, meleg ágyikómba. Agyam kattogott, nem tudtam mi tévő legyek. Mi lesz, ha megteszem és utána minden megváltozik köztünk. Ha rámegy a barátságunk Én belehalok.

Telefonom pittyegése hangjára figyeltem fel. Elővettem, sms jött:

Szép álmokat Hazza! Szeretlek! 

Lou

Mosolyogva olvastam. Visszaírtam neki, aztán lefeküdtem aludni.

Boldogan ébredtem fel, mert ma péntek van. A suli megint uncsi volt, viszont a matek dogám 4-es lett. Délután felivott, Lou, hogy szombaton menjünk el moziba, mert valami jó filmet játszanak. Rögtön belementem, még jobban várva a hétvégét. A mai nap csak úgy eltelt, semmi érdekes nem volt, punnyadtam egész délután. 

Másnap izgatottan készültem el, Lou-t várva. 

- Mikor jöttök haza? - kérdezte anya.

- Fél 9-re itthon leszünk! Ja és Louis itt aludhat? - kérdeztem vigyorogva.

- Persze, tudod, hogy szívesen látjuk, már olyan mint egy családtag! - nyomott egy puszit arcomra.

Kopogtak, mire az ajtó felé indultam.

- Megyek! Szia!- ordítottam anyának.

- Jó szórakozást! 

- Köszi, meglesz!

Felhúztam kabátom és kimentem Louis-hoz.

- Hello! Mehetünk! - mondtam.

- Hali! Siessünk, ne hogy lekéssük. 

Sétálva úgy 20 perc alatt odaértünk. Megvettük a jegyeket, popcornt és a colát. A Tűzgyűrűt nézzük meg, tudtam meg Lou-tól. Fogalmam se volt róla, hogy az milyen film.

2 órával később megindultunk hazafelé. 

- Wáo, ez valami fantasztikus volt! Azok a szörnyek nagyon tetszettek! Köszi, hogy elhívtál!- öleltem át.

- Ugye? Fantasztikus volt a látványvilága! Ez csak természetes, hisz a legjobb barátom vagy! - ölelt vissza.

A további utat csendben tettük meg. Mikor hazaértünk ledobtuk cipőinket meg kabátunkat.

A konyha pulton egy cetli várt anya írásával:

Elmentem Jenniferék-hez, későn érek haza! Gemma még nem jön haza majd csak holnap! Kaja a hűtőben, ha éhesek lesztek!

Puszi 

- Miénk a ház!!! - kiáltottam el magam. 

Louis csak röhögött mellettem. Feltrappoltunk a szobámba. 

- Nézd! - lengettem meg szemei előtt a matek dogám.

- Ezaz! Ügyes vagy Haz, tudtam én hogy zseni vagy! - kócolta össze hajam.

- Na nee, hagyd abba! - nyavalyogtam.

- Mi a válaszod?? - kérdezte, mire gyomrom görcsbe rándult.

Fogalmam sincs mit tegyek, a szívem igent mond, az agyam meg nemet. 

- Nem tudom Lou, félek... ez elrontaná a barátságunkat... 

- Ígérem hogy nem! Ez csak egy csók, semmi több! Kérlek Hazza! - könyörgött.

- Rendben! - már akkor megbántam mikor kimondtam. Louis arca felderült, én pedig ideges lettem. 

Louis közelebb lépett hozzám. Szívem a toromba dobogott, nagyot nyeltem. Hol szemeibe, hol ajkaira pillantottam, zavarban voltam, nem tudtam mit csináljak. 

- Nyugi Hazza! - nyugtatott, látva idegességem.

Egyre közelebb hajolt, pár centi választott el minket egymástól. Szemeim becsuktam, mikor megéreztem ajkait, ahogy puszit nyomott az enyéimre. Gyors volt, szinte fel se fogtam. Kinyitva szemeim az övéibe néztem. Nem szólt semmit, csak újra cselekedett. Ajkait az enyémekre tapasztotta, szétnyitottam a számat bejutást engedve neki. Bedugva nyelvét felfedező útra indult, gyengéden masszírozta nyelvével az enyémet. Egyre bátrabban  faltuk egymást. A kezemmel hajába túrtam, a másikkal pedig derekát megfogva magamhoz húztam, mire ágyékunk összeért. Halk sóhajt hallattunk mindketten. Louis hátamat simogatva csókolt tovább. Eltávolodtunk egy kicsit, a levegőhiány miatt, de hamar újra egymásra találtak ajkaink. Louis-t csípőjénél megragadva húztam az ágy felé. Ledőltem Ő pedig fölém mászott, két lábát az oldalamra helyezve ült rá csípőmre. Beharapott ajkakkal nézett végig rajtam. Feltornáztam magam félig ülő helyzetbe és nyakánál fogva magamhoz húztam. Érezni akartam ajkait, újra és újra. Vadul csókoltam, kezemmel pulóvere alá nyúltam, felfedezve izmos testét. Belenyögött a számba, mire megremegtem. Többet és többet akartam, nem gondolva a következményekre. Megremegtem érintésére, amely a dudorodó gatyámra tévedt. Egy hangosabb nyögés tört ki ajkaim közül. 

- Hali fiúk! - hallottam meg Gemma ordítását. Letoltam magamról Louis-t, szapora légzésemet próbáltam nyugalomba hozni. Magam elé raktam egy párnát takargatva merevedésem. 

- Bejöhetek fiúk? - kérdezte az ajtón kívülről.

- Gyere! 

Óvatosan kinyitva az ajtót bekukucskált.

- Szia Lou! - köszönt a mellettem ülőtől.

- Hello! 

- Mit műveltek? - kérdezte érdeklődve.

- Semmit!!! - vágtuk rá egyszerre. Egy kicsit se volt gyanús. 

- Aham, és higgyem is el! Két kamasz, egy szobában szülők nélkül. - vigyorgott - Lou meg ne rontsd a tesómat, még csak 16! - folytatta röhögve.

- Kapd be Gem! - dobtam felé a párnát.

- Nem talált! Na nem zavarok tovább, csak aztán halkan fiúkák! - kacsintott ránk majd kiment.

A fejem égett, nem tudtam mit mondjak. Csak ültünk néma csendben.  Ajkaimon Louis csókjától égett, vágytam érintésére, a testem lángolt, ahogy belegondoltam mit tettünk. Mégis élveztem minden egyes pillanatát...

- Szerintem... aludjunk! - szólalt meg Lou.

Elballagtam a villany kapcsolóig, majd lekapcsoltam és visszamásztam az ágyba. Hosszas forgolódás után elnyomott az álom...

2 hónappal később

Harry

Louis tévedett. Az első csókunk óta minden megváltozott. Alig megyünk el valahova együtt, ha netalántán mégis, akkor meg olyanok vagyunk, mint két idegen. Nem tudjuk elengedni magunkat egymás társaságában. Azóta is gyűlölöm magam, amiért belementem a csókba. Ezeken agyalva indultam haza felé, cipelve a festéshez összevásárolt eszközöket. Beléptem a házba, levettem cipőmet.
- Biztos meg leszel? aggódott anya.
- Nem lesz semmi bajom, csak a szobámat festem.
- Louis is jön?
- Igen, csak... még ... el kell intéznie pár dolgot! - hazudtam megnyugtatva anyut.
- Rendben, akkor Én megyek is! Légy jó! - nyomott egy nagy puszit arcomra.
- Oké, Te is! Szia!
Felkaptam az ecsetet, a hengert  és felmentem a már előkészített szobámba. Mindent letakartam, becsomagoltam már csak ki kell festeni. Átöltöztem itthoni ruhába, majd leülve a lefedett padlóra álltam neki a színek kikeverésének. Nem tudom eldönteni, hogy milyenre fessem.
- Szép vagy, nélkülem akartál nekikezdeni? - hallottam meg az ismerős hangot.
- Azt hittem nem akarsz velem lenni... - néztem fel rá szomorúan.
- Ez hülyeség! Én csak... - akadt el mondatában.
Felálltam, lassan felé sétáltam. Megálltam előtte és kiböktem.
- Szeretek Lou! - láttam szemeiben az értetlenséget. Nem tudta, hogy most komolyan mondom, vagy csak viccelődök. Közelebb léptem hozzá és megcsókoltam, Így tudatva vele, hogy amit mondtam az előbb azt komolyan gondoltam.
- Én is Szeretlek Hazza! - suttogta ajkaimra. Eltávolodtam, mert tudtam, ha ezt folytatjuk sose lesz kész a festés.
- Segítenél? Nem tudom milyen színt válasszak. Bólogatott, majd leült a kikevert színek mellé. Én is helyet foglaltam. Belenyúlt a bordó színbe, mire összevontam szemöldököm. Felém fordul és arcomra kente.
- Héé! - kiabáltam.
- Megnézem, hogy melyik szín áll neked a legjobban! - most a zöld színbe nyúlt bele, melyet szintén szétkent arcomon.
- Ha harc hát legyen harc! - kiáltottam belenyúlva a kék színbe és Lou orrára, aztán felsőjébe, majd nyakára kentem. Ezt addig folytattuk mígnem minden gyönyörű színes lett csak a fal nem.
Lou rám vette magát, ledöntve a hátamra. Gyönyörű kék szemeibe nézte, amik elkápráztattak. Hajába túrva húztam közel magamhoz. Vadul rátapadtam szájára. Lou játékosan beleharapott alsó ajkamba, amit nagyon élveztem. Kezeimet hátra vezettem, lefelé haladva fenekébe markoltam, mire halkan felnyögött. Lerángattam róla felsőjét, felfedve ezzel izmos testét. Ujjaimmal végig simítottam mellkasán, lefelé haladtam, majd hasához érve megálltam.
- Mi a baj? - lihegte.
- Semmi... vagyis... félek.. - makogtam.
- Ha még nem vagy kész rá, akkor nem erőltetem!
- Szeretném, de nem most, ez túl gyors!
Louis megcsókolt, ezután felállt rólam és kezét nyújtva engem is felhúzott.
- Na, akkor milyen színű lesz? - kérdezte.
- Zöld! - döntöttem el végre - Várj, kell még bele egy hozzávaló, hogy kicsivel sötétebb legyen. Mindjárt jövök! - szaladtam le. Gyorsan megkerestem, aztán sietve vissza mentem.
- Na itt... - álltam meg az ajtóban - Mit csinálsz? - láttam, hogy valamit alkot. Odamentem, letelepedtem félig fekvő helyzetbe és figyeltem tevékenységét.
Lou + Hazza ez volt a falamra festve. Majd egy szívecskét is hozzá tett.
- Ezt a részt nem festjük le! Bár az ágyam így is eltakarja...
- Nem baj! Mi tudjuk, hogy itt van, és csak ez számít!! - nézett rám csillogó szemekkel. Közelebb hajoltam arcához, lágy csókot hintve ajkaira.
Most már tudtam, hogy életem legjobb döntése volt, mikor engedtem Lou kérésének, ami által elcsattant a tökéletes első csókunk...