Camping

Sziasztok!

Először is köszönöm a sok kommentet, tetsziket és a feliratkozókat na meg a több, mint 7,000 oldalmegjelenítést! 

Elég furcsa volt írni ezt a történetet, főleg, hogy kint hull a hó! :D Bár én nagyon boldog vagyok, mivel imádom a hideget és a havat, tehát most asszem a mennyekben érzem magam! :D :3

Jó olvasást! Remélem elnyeri tetszéseteket! :D

Dreamy Girl 

Harry

- Melyik idióta ötlete volt ez? - mérgelődtem, miközben csomagokkal a kezemben mentünk kifelé az autóhoz. Kicsit se voltam boldog attól az ötlettől, hogy egy egész hétvégét az erdőben töltünk.

- Enyém... amúgy kösz... - morgott mellettem Lou. Na ezt jól elintéztem, így is paprikás volt a hangulat köztünk, most meg még egy lapáttal rátettem. Gratulálok Harry, ügyes vagy! - korholtam le magam gondolataimban. A többiek meg jót röhögtek a hátunk mögött. Hátrafordultam egy gonosz pillantást lövellve feléjük. Nem hatotta meg őket, tovább vihorásztak. 

- Fogjátok be! - korholtam rájuk.

- B..bocsi! - mondták egyszerre, majd megfulladtak, ahogy próbálták visszatartani röhögésüket. Megráztam a fejem. Bepakoltuk a cuccokat a kocsim hátuljába és beültünk. Egy kempingbe tartottunk, ahol csak mi leszünk öten, hogy kipihenjük a fáradalmainkat, messze a rajongóktól és a munkától. Bár én inkább mentem volna egy hotelbe vagy a  tengerpartra, de a fiúk erre szavaztak, vagyis mint kiderült Lou volt az aki felhozta ezt az ötletet. Engem meg se kérdeztek, csak közölték a tényeket. Azt se tudtam merre kell menni, mindegyikük más irányba akart vezetni. Megelégelve ezt, elővettem a GPS-t és beírtam a címet, amely egy papírlapra volt írva. A srácok morcosan tudatták velem, hogy ez szíven ütöttek őket. Lou mellettem ült, meg se szólalt, csak kifelé bámult az ablakon. Combjára vezettem a kezem, kicsit megsimogattam, mire ellökte kezeim és tovább bámult kifelé. A fiúk nem bírták ki, hogy ne szóljanak be, de természetesen ez mind nekem szólt, mert mindig én vagyok a hibás...

- Ajajj... zűr van a paradicsomban! - gúnyolódtak - Harry bajban van! - folytatták tovább, mire felmutattam középső ujjam, jelezve, hogy befoghatnák már. Halkan kuncogtak. A további út csendben telt el, csak a srácok sutyorgását hallottam. Alig vártam már, hogy odaérjünk és végre tisztázhassunk mindent Lou-val, mert nem igazán akartam, hogy egész hétvégén durcás legyen. Kiengesztelem aztán megint minden rendben lesz... remélem... A GPS idegesítő hangja hozott vissza a jelenbe. Jobbra jelezve fordultam le a föld útra. Nagyon szép volt, ahogy az utat két oldalt fák sokasága kísérte végig. Minden zöldellt, a bokrok és a virágok pedig színesebbnél színesebb virágokkal díszítették a tájat. Ránéztem Lou-ra akinek mosoly ült arcára. Láttam nagyon tetszett neki is, amitől kezdtem jobban érezni magam. Hosszas döcögés után egy hatalmas felirat terült elénk.

- Megérkeztünk! - ujjongtak a srácok. Leparkoltam egy félreeső helyre. Kiszálltunk. Mindenki ámulattal figyelte a csodálatos tájat. Egyetlen egy kis épület volt, amit azonnal feltérképeztem. Egy wc meg tussoló volt benne, elég tűrhetően nézett ki. A kemping terület közepén a tábortűz helyezkedett el, ahol homokos volt a talaj, de körülötte az erdős részben minden zölden pompázott. Nagyokat lélegezve szívtam be a friss levegőt. Csend volt, csak a természet nyugtató dallama volt hallható. A fiúk is körbe jártak, felfedezve a területet, de Lou-t sehol se láttam. Elindultam keresésére. Pár perc múlva egy kis ösvényt pillantottam meg, ami az erdőbe vezetett. Elindultam és legnagyobb meglepetésemre egy tisztáshoz értem, ahol egy tó állt, benne egy stéggel. A nap meleg sugarai azonnal felhevítették bőrömet, amint kiléptem az erdőből. Jól esett, ugyanis a kemping résznél nem tudott besütni, mert a fák óriásira nőttek, ezzel eltakarva napot. Mosoly kúszott ajkaimra, ahogy megláttam Lou törékeny alakját, amint lábait a vízbe lógatja. Lassan lépdeltem felé és egyre közeledve hozzá meghallottam halk szipogását. Azonnal lefagyott a mosoly arcomról, sose szerettem amikor szomorú, olyankor az én szívem is megszakadt. Leültem mellé, kezeim hátára simítottam, majd lágyan cirógattam. 

- Mi a baj? - kérdeztem, de nem nézett rám, tekintetét előre szegezte a tó vizére. 

- Egy seggfej vagyok... nem csodálom ha utálsz... mindent tönkre teszek... - szipogta, majd könnyei utat törtek maguknak. Szorosan magamhoz húztam, fejét mellkasomba fúrta, átáztatva pólóm, de ez engem nem érdekelt.

- Ne mondj ilyet! Sose tudnálak utálni, tudod hogy szeretlek! - pusziltam hajába. Teste remegett a sírástól, kezével pólómat szorította. Hátát simogatva próbáltam megnyugtatni. Nem szóltam semmit, csak vártam, hogy lenyugodjon, ami nemsokára bekövetkezett. Kibújt ölelésemből, letörölte könnyei, aztán rám nézett gyönyörű tengerkék szemével, melyek mindig megbabonáztak, ahogy az enyéimbe fúródtak.

- Sajnálom... hülye voltam... - mondta lehajtott fejjel, szomorkásan. Álla alá nyúltam és óvatosan felemeltem, hogy szemebe nézzen.

- Nekem se kellett volna azt mondanom... szóval, mindketten hülyék vagyunk! - mosolyogtam rá, mire visszamosolygott. 

- Szeretlek! - mondta fülig érő vigyorral arcán.

- Én is szeretlek! - hajoltam hozzá és lágy csókot hintettem édes ajkaira. Nem húzta sokáig az időt, azonnal átdugta nyelvét számba, ezzel táncba hívva enyémet. Levegőt kapkodva szakítottuk meg a csókot.

- Amúgy... olyan voltál, mint egy menstruáló kiscsaj - kuncogtam. Lou nem mondott semmit, csak meglökött, így a tóba estem. Felúsztam, dideregni kezdtem, ugyanis a tó vize nem volt valami meleg és felhevült testemnek sem esett jól. Kirázott a hideg. Szemeimből kisöpörtem a zavaró tincseim. Lou csilingelő nevetését hallottam meg. A hátán feküdt és hasát fogva fulladozott a röhögéstől.

- Ezért még kinyírlak Lou! - mondtam, majd kimásztam a stégre és fölé kerekedtem. 

- Ne Hazza! Tiszta víz vagy és még hideg is! - próbált lelökni magáról, de nem sikerült. Mindig is én voltam az erősebb, ezt ő is jól tudja. Megráztam hajam, mire felsikoltott. Jót kuncogtam rajta. 

- Neee! Nagyon hideg!! - kiabált. Ajkaira tapadtam, aminek hatására leállt a küzdéssel. Kezeit hátamra simította, majd az egyiket felvezetve hajamba túrt.

- Imádlak! - lihegtem szájába, mire elmosolyodott. Beleharaptam alsó ajkába és játékosan meghúztam azt. Felsóhajtott. Csípőmet övének löktem, ami által ágyékunk összedörzsölődött. Egymás szájába nyögtünk. Folyamatosan mozogtam felette, erősen nekilökve a már keményedő férfiasságom övének. 

- Haz... ne... itt... - nyögte ki szavait. Nem törődtem vele, csak egyre durvábban mozogtam. 

- El.. fogok... menni... - nyögdécselt egyre hangosabban. Nyakára tapadtam és szívni kezdtem érzékeny pontját, amit azonnal megtaláltam, mivel már minden egyes porcikáját ismertem és tudtam mire vágyik, mi a jó neki.

- Á...állj le... - nyöszörgött. 

- Ez. A. Büntetésed. Amiért. A . Vízbe. Löktél. - mondtam és minden egyes szó után erősen neki löktem magam. Láttam rajta, hogy nagyon közel van, amin jót vigyorogtam. - Remélem hoztál jó sok váltó gatyát! 

- Basszátok meg fiúk! - kiabáltak a srácok, mire megálltam tetteimmel és rájuk néztem.

- Ez örökre beégett a retinámba! Jesszus! - mondta Zayn. 

- Nem igaz, hogy nem bírjátok ki, hogy ne essetek egymásnak! - takargatta szemeit Liam. Niall pedig jót kuncogott. 

- Amúgy... jól nyomod Louis! Az egész erdő a te nyögésedtől zengett! - mondta Niall, mire mindannyian felnevettünk, Lou pedig arca elé tette kezeit. 

- Gyertek! Fel kell állítani a sátrakat! - szólalt meg Liam, megszakítva a vihorászást. Nem mozdultunk, vagyis nem tudtunk mozdulni. - Na mi van már?

- Nem megy... tudod nekünk már áll... - kuncogtam. Megforgatták szemeiket, majd leintve ott hagyta minket. Lou vöröslő arccal feküdt alattam, nagyon aranyos volt, ahogy elszégyellte magát. Imádtam őt, én voltam a legboldogabb, hogy a világ legcsodálatosabb ember az enyém, csak az enyém. 

- Fel kéne kelnünk! -puszilta meg arcom. Feltápászkodtam, majd kezeimet nyújtottam neki és felhúztam. Kézen fogva mentünk vissza a tábor helyre. A fiúk nagyban ügyködtek a sátrakkal. Mi is odamentünk közéjük és nekiálltunk felállítani az alvóhelyünket. A tűzrakó hely köré állítottuk fel a sátrakat. 

- Jó lesz? - ütögettem bele a földbe a vasat, amely megtartja a sátrat.

- Várj! Megnézem! - mondta Lou. - Még egy kicsit kijjebb húzd és akkor masszívabb lesz. Úgy tettem ahogy mondta. 

- Oké! Most már ütheted! - mondta mögülem, majd erősen belecsípett fenekembe. Feljajdultam és eldobtam a kalapácsot. 

- Lou! Ezt még megbánod! - simogattam sajgó hátsóm.

- Jajj de félek! - vinnyogott, mint egy kislány. Felvettem a földről a kalapácsot és még párat ütöttem a vasra. - Tádám! Kész vagyok! - ujjongtam büszkén. 

- Ügyes vagy Haz! - karolt át hátulról Lou, puszit nyomva nyakamra. 

- Srácok! Nincs nyali-fali! - mondta Zayn, mire mindenki helyeslően bólogatott. Felmordultam, mérges pillantást lövellve feléjük.  

A nap további része azzal telt el, hogy tűzifát aprítottunk, elővettük a sütögetésre szánt kajákat és a műanyag tányérokat, evőeszközöket. Estére sikerült beizzítanunk a tüzet is. Leültünk mindannyian a tűz köré elhelyezett farönkökre. Lou mellém ült, elfértünk egy rönkön, ugyanis ez két személyes volt. Mindenféle dolgokról beszéltünk, miközben vártuk, hogy elkészüljön a finom vacsora. Már nagyon éhes voltam, de nem csak én...

- Éhen fogok halni, mire kész lesz! - nyavalygott Niall.

- Ne is mondd! Miért nincs itt konyha? - morgott Zayn. 

- A táborozásnak ez a lényege... amúgy meg ti akartatok idejönni... - vigyorogtam. 

- Ha ha ha, vicces vagy! - gúnyolódott Liam. 

-Én élvezem! - szólalt meg Lou, majd vállamra hajtotta fejét. Mindenki rávezette tekintetét. - Csend van, nincs munka, nincs őrült sikoltozás éééés végre nyugodtan lesmárolhatom Szerelmem anélkül, hogy bárki meglátna minket! - nézett fel rám mosolyogva. Lehajoltam és puszit nyomtam ajkaira, mire mindenki olvadozni kezdett. 

- Örülünk, hogy ismét dúl a love! Bár tudtam, hogy nem fog sokáig tartani! - mondta Liam, mire mindenki bólogatott. 

Megettük a kaját, aztán sztorikat meséltünk egymásnak. Zayn próbált valami horror történetet mesélni, amin jót kuncogtam, de úgy vettem észre van akire hatott a mese. Lou szorosan hozzám bújt a takaró alatt, amit magunkra terítettem, mert már kezdett hűvös lenni. Zayn folytatta és csak folytatta a történetet. Rám nézett, majd kacsintott és Lou felé biccentett. Eltátogott egy "ijeszd meg"-et, majd mesélt tovább. Amikor "ijesztőbb" részhez ért hatalmasat ordítottam Lou felé fordulva. Nagyot sikoltott és leesett a farönkről. Mindannyian felnevettünk.

- Szemét! Rohadék! - kelt fel mérgesen, majd visszaült mellém és belebokszolt vállamba. Alig tudtuk abbahagyni a röhögést. 

- Ne haragudj Szerelmem! - húztam magamhoz egy csókra. - De nagyon cuki voltál, ahogy beijedtél! - suttogtam szájába. - Amúgy meg, mondtam hogy visszakapod! - pusziltam meg orra hegyét. 

- Akkor most már kvittek vagyunk, ugye, mert már elegem van ebből... - vigyorgott, én meg bólintottam. 

- Játszunk felesz vagy merszt? tette fel Lou a kérdést. 

- Na nee! A-a! - tiltakoztak mindannyian - Felejtsétek el, nem akarjuk a perverz dolgaitokat végrehajtani! Már tanultunk belőle! - morgott Zayn. Lou-val jót nevettünk ezen, ahogy eszünkbe jutottak azok a csodálatos játékkal töltött percek. 

- Pedig mi annyira szeretjük nézni, ahogy csókolgatjátok egymást... beindítja a fantáziánkat... - mondta Lou.

- Jézus! Perverzek! - fujj olt Liam, aztán Zayn is csatlakozott hozzá. Niall meg ismét a röhögéstől fuldokolt. Őt nem nagyon izgatta ez a dolog, mindig mindenen nevetett. Sajnos, nem tudtuk rávenni őket a játékra, ezért inkább elkezdtünk énekelni. Mindenféle dalt előadtunk ami csak az eszünkbe jutott. Gyorsan telt az idő, már hajnali kettő volt, mikor eloltottuk a tüzet, letussoltunk és jó éjt kívántunk egymásnak. Csak hogy a fiúk nem sejtették, hogy nem sokat fognak aludni ez alatt a két éjszaka alatt. Lou négykézláb mászott be a sátorba előttem, ajkaimat beharapva kalandoztam el kerek, feszes fenekén, ami mindig beindított. Egy hatalmasat csaptam rá.

- Áúú! - kiáltott fel, majd megdörzsölte alfelét. - Ez fájt! 

- Olyan szexin ráztad a segged, hogy nem bírtam ki! - másztam be én is a szűkös sátorba.

- Ez biztos két személyes? - kérdeztem.

- Szerintem nem, de így legalább még közelebb vagy hozzám! - huncutul vigyorgott rám, ami azonnal beindította fantáziám. Megnyaltam alsó ajkam és lábamat átvetve a csípőjére ültem. Lehajoltam hozzá, ajkaira tapadtam. Durván falni kezdtük egymást. Kezeimmel pólója alá nyúltam, izmos testét simogattam, majd mellbimbóját erősen megcsavartam. Fájdalmas mégis kéjes nyögés hagyta el száját. Folytattam bimbója kényeztetését, majd másik kezem férfiasságára vezettem. Összeszorított szájjal próbálta visszafogni hangját. 

- Ezt.. ne... a ... fiúk...

- Nem akarsz bosszút állni rajtuk, azért amiért folyton basztatnak? - suttogtam fülébe.

- Mii? Hogy? - állította le kezem, ami még mindig a keményedő büszkeségén dolgozott. 

- Elég annyi, hogy nincs fal, ami meggátolja a hangok átjutását! - kuncogtam. 

- Kis perverz! - nevetett fel - Tetszik az ötlet! 

- Akkor? Durva szex? 

- Igen! - túrt bele hajamba, majd erősen meghúzta - Ne kímélj! - húzott magához egy vad, szenvedélyes csókra...

Elég kómásan ébredtem. Másik oldalamra fordultam és Lou gyönyörű arcával találtam szembe magam. Nagyokat szuszogva aludt. Arcomra mosoly kúszott, ahogy a eszembe jutott az éjszakai bosszúnk. Háát... én nem kíméltem szegény Lou-t... Viszont kíváncsi volta ma fiúk reakciójára. 

- Ne nézz már! - dünnyögte rekedtes hangon egy mosollyal arcán. 

- Jó reggelt! - mondtam, apró puszit nyomva ajkaira. Kezeit nyakam köré fonta, magához húzott ezzel elmélyítve csókunk. 

- Hála neked, elég fájdalmas reggel...

- Nagyon fáj? Sajnálom... - húztam el számat, majd bocsánatkérően szemeibe néztem.

- Túlélem! - puszilt meg - Nem kell sajnálni, mert nagyon megérte! - kacsintott rám, mire megnyugodtam, ugyanis nem szeretek fájdalmat okozni neki.

- Na kimegyünk üdvözölni a fiúkat? - vigyorogtam. Bólintott egyet, de szegény alig bírt felkelni, ezért segítettem neki. - Bocs... 

- Semmi baj, mondtam! 

Kimásztunk a sátorból. A fiúk kint ültek eléggé nyúzott arccal. 

- Na milyen volt az első éjszaka? - próbáltam visszafogni nevetésem. mindannyian ránk emelték tekintetüket és ha szemmel ölni lehetett volna, asszem már meghaltunk volna. 

- Kapjátok be! - dünnyögött Liam.

- Soha többet nem tudok másra gondolni, csak a nyögésitekre! Vége a szexuális életemnek... - morgott Zayn.

- Várjatok! Niall?? - kérdeztem meglepődve, mikor rájöttem sehol sincs. Odamentem a sátorhoz és egy édesen alvó Niall-t láttam meg. Felnevettem, majd behúztam a sátrat.

- Szóval srácok... van még kedvetek basztatni minket? Ugyanis még hátra van egy éjszaka! - néztem rájuk, aztán Lou-ra, aki kicsit meglepődve, félve nézett rám. 

- Nyugi, csak viccelek... - suttogtam füléhez hajolva.

- Tudjátok mit! Befejeztük a piszkálgatást, csak soha többet ne csináljátok ezt! - mondta Zayn. Liam is helyeselt. 

- Na ezt akartam hallani! - csókoltam meg Lou. - Bocs még egyszer! Legközelebb cserélünk! - mosolyogtam rá. 

- Semmiség, csak most egy ideig nem hiszem hogy én leszek alul! - kacsintott rám - Amúgy meg... GYŐZTÜNK! - kiáltotta el magát, majd csókban forrtak össze ajkaink...

Fast and Furious (+18)

Sziasztok!

Nagyon köszönöm, hogy ilyen sokan szavaztatok! :)

Végeredmény:

Milyen részt szeretnél?

+18: 17 szavazat

Aranyos: 4 szavazat

Durva/Erőszakos: 13 szavazat

A +18-as nyert, ezért most azt hoztam nektek, de mivel láttam, hogy a durva/erőszakos is elég nagy szavazatot kapott, így azt gondoltam, hogy ha összejön, akkor olyat is fogok hozni! :)

A Oneshot-ról: Már régóta terveztem megírni, de csak most teljesedett ki! A cím a kedvenc filmsorozatomból van, ami a világon a legjobb autóversenyzős film! :) Imádom, már vagy ezerszer láttam minden egyes részét! :) Azért erről a témáról írtam, mert a főszereplő, aki egyben a kedvenc színészeim között van, sajnos 2013.11.30-án itt hagyott minket! R.I.P. Paul Walker :'( 

A filmből egy-két jelenet és párbeszéd el fog hangzani, de a többi része az Én agyszüleményem! :)

Remélem elnyeri tetszéseteket! :) Köszönök mindent Nektek! :)

Dreamy Girl

Louis

A csengő idegesítő dallama zavart meg a készülődésben. Valamelyik drága barátom ráült a gombra. Gyorsan felhúztam szűk, fekete farmeromat, fekete pólómat, majd belőttem a hajam. Zsebembe raktam a kulcsom, mobilom és a pénztárcámat, aztán leszaladtam a lépcsőn, majd kinyitottam az ajtót.
- Csövi Lou! - köszöntek egyszerre mind a hárman.
- Hali Fiúk! - köszöntem oda, miközben felkaptam cipőmet.
- Siess már! - sürgetett Zayn. - El fogunk késni miattad!
- Akkor miért nem mentetek előre? Niall-al ketten is el tudtunk volna menni! - mondtam, aztán magam után becsukva indultunk meg a kocsikhoz. Én Zaynk mellé ültem be, Niall pedig Liam mellé. Amint beültünk, azonnal rálépett a gázra és elindultunk.
- Látom jól kicsípted magad! Végre csajozol? - kérdezte Zayn.
- Jaja, itt az ideje túltennem magam Jennifer-en!
- Ne emészd magad miatta, egy nagy ribanc volt! Már bocs... - mosolygott. Tudtam, hogy utálta azt a csajt, nem mondta, de láttam rajta.
- Az! Már egy ideje rájöttem! - nevettem el magam. Kb. két éve szakítottam vele, mivel rajtakaptam a suli szertárában egy pasival, aztán kiderült, hogy fél sulival lefeküdt, mialatt velem járt. Amikor ezt megtudtam és szakítottam vele, végleg felhagytam a csajozással. Igazából most se akartam ismerkedni, csak Zayn-t akartam megnyugtatni. Időközben meg is érkeztünk a verseny helyszínére, ahol már összegyűlt a tömeg. Beparkoltunk a versenyzőknek kialakított pakolóba, majd kiszálltunk. A zene dübörgött a kocsik hangfalaiból. A szebbnél szebb lányok, falatnyi ruhákban rázták testüket a zene ritmusára. Imádtam ezt a helyet, de melyik pasi nem? Csajok, kocsik, zene, mi kell még? A két barátom illegális autóversenyző, minden ilyesfajta versenyen indulnak, hogy pénzt szerezzenek az autóműhelyhez. Mi Niall-al mindig elkísérjük Őket. A tömeghez érve lekezeltünk az ismerősökkel.
- Szeva Csajok! - üdvözöltem a lányokat, akik már régóta a bandánk körébe tartoznak.
- Hali Louis! - pusziltak meg mindketten.
- Csá fiúk! - jött oda hozzánk Adam, a másik jó haverunk.
- Csá! - fogtam vele kezet, majd a többiek is.
- Halottátok, hogy van egy új fiú? - kérdezte Adam, mire mindenki lepetten nézett rá. Már régóta nem tette be ide a lábát új hús. Láttam Zayn, Liam arcát felvillanyozni.
- Ki az? Láttad már? - kérdezte Liam.
- Szeretném látni, hogy ki az akit lenyomok! - nevetett Zayn.
- Nézd! Ott jön! - néztünk mindannyian abba az irányba, ahova Adam mutatott. Mikor odavezettem tekintetem, állam azonnal leesett. A kedvenc kocsim hajtott el előttem. Gyönyörű metál színben csillogott, oldalán és elején kék színű minta díszelgett, ami az alvázfénnyel megegyező színben pompázott.
-  Lou, látod amit mi látunk? - nézett rám vigyorogva Niall.
- Nissan Skyline! Atya Úr Isten! Fogjatok meg, mert elájulok! A legjobb kocsi! - mondtam izgatottan, majd kicsattanva örömömben.
- Héé! Ez fájt! - duzzogott Zayn.
- Bocs, a tiéd is jó! - kuncogtam. - de ez sokkal jobb... - motyogtam magam elé. Le se tudtam törölni vigyoromat. Mindenki csodálattal, kíváncsian figyelte az új jövevényt. Elindultam a tömegben, mindenkit arrább lökve, hogy közelebbről is szemügyre vegyem a drágaságom. A sofőr leállította a motort és mindenki lélegzetvisszafojtva várta, hogy kiszálljon. Egy kb. 20 év körüli, magas, göndör hajú, izmos testű pasi szállt ki belőle. Fekete izompólót, farmert viselt. Látszott testtartásán, mozgásán a magabiztosság minden egyes szikrája. Vonzotta a tekinteteket, szinte hallottam, ahogy a csajok elélveznek a látványától. A srácok időközben odaértek mellém.
- Ez a kis nyálgép, Anyuka kicsi fia akar legyőzni minket? - kérdezte röhögve Liam. Majd a többiek is nevetni kezdtek, csak Én nem. Odalépett a verseny szervezőjéhez, majd egy köteg pénzt nyomott a kezébe. Valamit mondtak még egymásnak, aztán visszasétált kocsijához.
- Mindenki itt van, tehát kezdődhet a verseny! - kiabált a szervező, mire mindenki ujjongani kezdett. - Versenyzők a rajthoz! - ordította, elnyomva a nézők hangját. A tömeg szétszéledt az utca két oldalára, helyet adva a négy versenyzőnek.
- Sok sikert fiúk! - kezeltem le barátaimmal. Niall-al az első sorba álltunk, várva, hogy elkezdődjön a verseny. Az új fiú pont előttem fékezett le, beállva a rajthoz. Rám nézett, zöld szemei az enyémbe fúródtak, egészen a lelkemig hatolva. Elég feltűnően végigmért, aztán halvány mosoly jelent meg arcán. Nem tudtam miért csinálta ezt, fura volt. Aztán tekintetét előre szegezte. Felbőgtek a motorok és hatalmas csikorgással elindult a verseny. Innentől kezdve mi nem sokat látunk, majd csak akkor, amikor az utolsó szakaszhoz érnek. Ez volt a legrosszabb benne, mert mindig izgultam a fiúk miatt. Sokszor volt már, hogy Zayn vagy Liam a kórházban kötött ki, tehát míg meg nem látom Őket, addig sík ideg vagyok.
- Nyugi Lou, nem lesz semmi bajuk! - tetet vállamra kezét Niall. Bólintottam és egy mosolyt erőltetettem arcomra. Az órámra pillantottam, nem sokára itt kell lenniük.
- Jönnek! - mutatott egy pasi az utca végére. Mikor megláttam Zayn csodaszép zöld kocsiját, kicsit megnyugodtam, majd mikor Liam tűzpiros autója is megjelent, teljesen lenyugodtam. Ekkor ordibálva biztattuk a fiúkat. Egyre hangosabban kiabáltunk. Az adrenalin felpezsdítette a vérem, teljesen felpörögtem. Zayn és az új srác között nagy versengés folyt, de mint mindig most is az Én drága haverom zsebelte be a pénzt. Ujjongva ugráltunk, Zayn nevét kiabálva. Imádtam hallani, ahogy a tömeg egyszerre skandálta barátom nevét. Niall-al átöleltük egymást, majd a fiúkhoz siettünk és lepacsiztunk velük.
- A győztes nem más, mint ZAYN MALIK! - kiáltotta a verseny szervezője, mire ismét sikongás, őrjöngés söpört végig a tömegen. Tekintetem akaratlanul is az új fiúra tévedt, aki vigyorogva állt csodaszép kocsija mellett.
- Te meg mit vigyorogsz? - kérdezte Zayn. A srác tovább mosolygott, ami fura volt, hiszen most vesztett el egy köteg lóvét.
- Hogy majdnem megvoltál! - jelentette ki büszkén mire a tömeg fújogatni kezdett.
- Majdnem megvoltam? - akadt ki barátom - Nem voltam meg! - mondta gúnyosan - Gagyi módra váltasz, dupla kuplung nélkül!
- Majdnem megvoltam?! - mondta ismét Zayn a tömeg felé.
- Mi ugyan már, viccelsz? - kiabálta az egyik srác. - Még hogy majdnem...
- Először tanulj meg vezetni, aztán gyere vissza!
- Basszus! Jönnek a zsaruk! - ordított valaki a tömegből. Mindenki egyből futni kezdett az autójához, már ha ez lehetséges, ugyanis akkora volt a tömeg, hogy mozdulni is alig tudtunk. Próbáltam a fiúkat követni, de nem sikerült, elvesztettem Őket. Az üres utcák felé lökdöstem ki magam, itt legalább el tudok bújni. Végig rohantam a sikátoron, majd mikor kiértem a végére egy kocsi farolt elém. Megijedtem, de mikor megláttam az ismerős autót megnyugodtam.
- Szállj be! - utasított a srác. Kicsit hezitáltam. Tényleg örültem, hogy nem a zsaruk, mégis beüljek egy idegen autójába.
- Azt mondtam szállj be! - mondta idegesen. Beszálltam. Ahogy beültem azonnal rátaposott a gázra. Nem szóltunk semmit, csak vezetett és meg kell mondjam nagyon jól csinálta. Egyáltalán nem féltem mellette, magabiztosan irányított autóját. Láttam a tükörből a zsaruk kék-piros fényüket, de szerencsénkre nem erre jöttek. Egy emeletes parkolóba vezetett, egészen az utolsó előtti emeleten pakolta le a kocsit. Hosszabb csend után meg akartam szólalni, de épp ekkor szállt ki. Nagyot sóhajtottam és követtem példáját.
- Mi-mit csinálunk itt? - kérdeztem.
- Elbújunk a zsaruk elől, nem tűnt fel? - kérdezte mély, rekedtes hangján, amitől kirázott a hideg.
- És egész reggelig itt akarsz dekkolni? - kérdeztem felháborodva. Fel- alá járkáltam, mint egy idegbeteg.
- Ha muszáj, akkor igen! - mondta a kocsi másik oldalán állva.
- Én nem tehetek semmiről, szóval leléptem! - intettem neki, aztán elindultam a kijárat felé. Nem jutottam sokáig, ugyanis elém állt, majd vállamnál fogva nekitolt autójának.
- Ide figyelj! - kezdte dühösen - Nem fogok egy beszari srác miatt lebukni! Ha most innen kilépsz, a zsaruk azonnal elkapnak és hiába nem csináltál semmit, akkor is bevisznek a sittre és addig tartanak bent, míg be nem köpöd a haverjaid! Felfogtad? - nem mondtam semmit, csak próbáltam megemészteni a hallottakat.
- Másrészt... - kezdte kicsit nyugodtabb hangon - nem akarsz börtönbe kerülni, hidd el. Ott az olyanokat, mint Te, kicsinálnak... úgyhogy jól gondold meg mit csinálsz! - nem kellett sokat gondolkodnom a dolgokon, egyből megértettem.
- Te voltál börtönbe? - kérdeztem félve, hogy talán nem örül, ha erről faggatom. Közelebb lépett hozzám és mélyen a szemembe nézett. A szívem vadul verni kezdett, levegő vételem szaporábbá vált.
- Igen, voltam... tudod, ha valaki illegális versenyeken vesz részt, akkor elég sűrűn kiköt ott. Ezért nem vehetnek észre. Most már érthető Nagyfiú?
- Aham... -ennyit tudtam csak kinyögni. Valami miatt idegessé váltam közelsége miatt, pedig nem tűnt félelmetesnek.
- Akkor jó! - mondta, majd elővette mobilját és kicsit arrább állt. Én is elővettem telóm, hogy írjak egy sms-t a fiúknak. Pár percen belül meg is jött a válasz. Nagyon aggódtak értem, de megnyugodtak, hogy minden rendbe van velem. Nekik is sikerült elmenekülniük, ami miatt nagy kő esett le szívemről. Már alig vártam, hogy hazamehessek. Míg a titokzatos idegen telefonált, addig szemügyre vettem a Nissan-t. Körbejártam, kezemet végig simítottam a mintát követve oldalán, majd az elején is. Teljesen felvillanyozott, soha nem gondoltam volna, hogy egy ilyen gyönyörűséget valaha is közelről látok. Imádom, nem tehetek róla az autók a gyengéim, főleg a Nissan Skyline. Mindig is az első helyen álltak a fontossági listán. Nem tudtam betelni látványával és ha még vezethettem is volna...
- Tetszik? - riadtam meg az ismerős hangra mögülem.
- Imádom! Élek-halok a Nissan Skyline-ért! Egyszerűen lenyűgöző! - mondtam csodálattal teli hanggal, majd végig simítottam ismét a két mintát az autón. A srác felé fordultam, szemei azonnal megbabonáztak. Istenem, nem tudom mi ütött belém...
- Mi a neved? - kérdeztem.
- Harry, Harry Styles! - nyújtotta kezét.
- Louis Tomlinson! - fogtam vele kezet. Szorítása gyengéd mégis magabiztos volt.
- Most már hazaviszel?
- Igen! A haverjaim mondták, hogy elmentek a zsaruk! - mondta és megkerülve az autót beült. Én is beültem mellé. Elmondtam hova menjen, de mivel nem ismerte a környéket így elnavigáltam lakásomig.
- Itt is vagyunk!
- Ez egy autóműhely... itt laksz? - kérdezte szemöldökét felhúzva. Láttam arcán a meglepődést.
-Igen... de nem az enyém, hanem Zayn műhelye... befogadott és berendeztetett nekem egy kisebb lakás félét, cserébe neki dolgozok... szeretek itt lenni, sosem kések a munkából! - nevettem el magam, mire Ő is. - Köszi, hogy megmentettél és hazahoztál!
- Semmiség!
- Szia! Aztán óvatosan a versenyekkel!
- Szia! - köszönt el, majd kiszálltam. Megvártam míg elmegy, aztán bementem, letussoltam és bedőltem az ágyamba. Azonnal elnyomott az álom.
Reggel telefonom ébresztőjére keltem. Kinyomtam, megreggeliztem, fogat mostam, aztán felhúztam a munkás ruhámat. A műhelyben felkapcsoltam a villanyokat, kinyitottam az ajtót, aztán kiraktam a "Nyitva" táblát. A fiúk is hamarosan megérkeztek. Azonnal letámadtak kérdéseikkel.
- Jól vagy? Hogy szöktél meg? Mi történt? Ki hozott haza? - kérdezték egyszerre, amitől besokalltam.
- Ácsi! Egyszerre csak egy kér... -akartam befejezni mondatom, de egy ismerős autó zúgása ütötte meg fülem. Mindannyian a hang irányába fordultunk. Harry volt az, magabiztos léptekkel jött felénk, majd mikor rám tévedt tekintete egy mosolyt küldött felém. Nem tudom mi ütött belém, azonnal visszamosolyogtam és gyomrom görcsbe rándult, szívem pedig vadul kalimpált.
- Mi a francot keresel itt? Nem volt elég a tegnapi vereség? - mondta Zayn gúnyosan.
- Ráférne egy kis tuning az autómra! - tekintete rám tévedt, mire zavarba jöttem. Mi a baj velem? Valaki mondja már meg...
- Azt felejtsd el! Húzz innen! - mutatott a kijárat felé barátom.
- Meg jó lenne, ha megtanítanál vezetni! Baromi jól vezetsz, az a tegnapi trükköd... le a kalappal előtted! - mindenkinek leesett az álla, egy pár percig meg se tudtunk szólalni. Azt akarja, hogy Zayn tanítsa?
- És ebből nekem mi hasznom?
- Borsósan megfizetem! És a haverjaimnak is beajánllak, csak úgy özönlenének ide a kuncsaftok! - mondta magabiztosan. Úgy viselkedett, mint aki biztos a dolgában és még soha senki nem mondott neki nemet. Irigyeltem tőle ezt a tulajdonságát.
- Honnan gondolod, hogy segítség kellene? hmm?
- Csak körül kell nézni... - mutatott körbe, az igencsak lepukkant műhelyben.
- Na most húzz innen, mielőtt beverem azt a csinos kis pofidat! - mondta fogcsikorgatva. Utálta, ha fikázzák a műhelyét.
- Oké! Itt se vagyok, csak nehogy megbánd! - mondta és mikor a mondat végére ért, rám nézett, tekintetét végig vezette rajtam, majd rám kacsintott, aztán kiment. Lefagytam előbbi tettére. Kis idő elteltével sikerült visszatérnem a valóságba.
- Zayn! Ő mentett meg, jó srác, ne hagyd hogy elmenjen! Szükségünk van a pénzre, ezt te is jól tudod!
- Ettől nem fogadok el semmit! - jelentette ki. A többiek is kérlelték, mire nagy nehezen beadta derekét.
- Várj! - szólt Harry után, aki azonnal megfordult és visszasétált. - Rendben! Benn vagyok, de mivel Én vagyok a főnök, így nem tűröm el hogy így beszélj velem! - nyújtotta kezét Harry felé, aki azonnal elfogadta ajánlatát.
- Holnap reggel pontban 7-re legyél itt! - mondta Zayn. Harry bólintott, majd elköszönt és elment.

1 és fél hónappal később

Harry mái napig ide jár, mindenkivel nagyon jóba lett, még Zayn-al is. Imádtam a társaságát, mindig felvidított hacsak velem volt vagy rám mosolygott. Mindig együtt lógtunk, mint akik már ezer éve ismerik egymást. Sokszor éjszaka, mikor már nem volt senki az utcán, elmentünk gyorsulni, csak mi ketten. Néha úgy éreztem kicsit többet érzek iránta, mint barátság, de ezt a gondolatot igyekeztem mindig elhessegetni.
Bezártam a műhelyt, éppen le akartam venni munkás ruhámat, mikor valaki kopogott. Lepetten húztam fel szemöldököm, ugyanis tudtommal senkit nem vártam. Kinyitottam az ajtót és Harry vigyorgó arcával szembesültem.
- Te meg hogy? Mit akarsz? - kérdeztem meglepődve.
- Van egy meglepetésem! Gyere!
- De tiszta kosz vagyok, meg...
- Az nem számít, csak ketten leszünk! - mondta vigyorogva. Bezártam az ajtót és beültünk a kocsijába. Elhajtottunk egy versenypályára. Kérdőn fordultam felé, mikor leállította a motor.
- Átadom a helyet! Tudom, hogy erre vágytál, mióta megláttad a kocsim! Hát most itt a lehetőség! - az állam leesett szavai hallatán. Gyomrom görcsbe rándult, hirtelen alig kaptam levegőt.
- Nyugi Louis! - tette kezeit enyémre, ami a combomon pihent. Érintésére pulzusom felszökött és teljesen összezavarodtam. - nem lesz baj, itt nincs semmi akadály, ami miatt idegesnek kellene lenned! Másrészt meg bízok benned és egyre jobban vezetsz! - simogatta kezemet, amitől torkomba gombóc költözött.
- O-oké! - hebegtem, majd helyet cseréltünk...

1 órával később

- Uram isten! Ez valami fantasztikus volt! - fakadtam ki, mikor leállítottam a motort. Visszacseréltük a helyet és  hazavitt.
- Nem tudom hogy fogom ezt meghálálni... Asszem vagyis biztos ez volt életem egyik legszebb pillanata! - mondtam teljesen felpörögve az adrenalintól. Kinyitottam a műhely ajtót, majd betessékeltem Harry-t.
- Istenem! Kész vagyok! Ez...ez, bátran kijelentem, hogy százszor, nem... ezerszer jobb mint a szex!! - mondtam ki, kicsit se átgondolva kijelentésemet. Harry jót nevetett ezen. Kérdőn fordultam felé, hátam nekitámasztva az egyik autónak.
- Mi olyan vicces?- Hát a kijelentésed! Vagy nem szexeltél még, bár ezt kétlek, mert ilyen jó pasi tuti lefeküdt már pár csajjal... vagy pedig mind béna volt és nem tudta mit kell csinálni... - közeledett felém, mire ideges lettem. Nagyot nyeltem, mikor megállt előttem, kezeit két oldalra a fejem mellé támasztva.
- Ez... Ez... Nem így van... - dadogtam. Harry ajkán huncut mosoly jelent meg.- Én megmutathatom neked, hogy milyen is a jó szex... - suttogta ajkaimra. Beleborzongtam, ahogy meleg leheletét megéreztem számon. Vágytam rá, csókolni akartam, de az agyam nem helyeselte. Harry egy pasi és Én is az vagyok... Ez nem helyes! Mégis kívánom... Érezni akarom Őt...
- Mutasd meg! - szuszogtam. Mosolygott, majd lassan hozzáérintette ajkait enyémhez. Azonnal szétnyitottam számat ezzel utat engedve nyelvének. Nyelvünk vad tánca kezdett. Annyira jól csókolt, hogy soha nem akartam elválni tőle, de a levegő nagy úr. Zihálva döntötte homlokomnak az övét. Szívem majd kiugrott a helyéről. Ajkaim bizseregtek csókjától. Féltem a következményektől, mégis akartam hogy megtörténjen, valahogy vele biztonságba érzem magam és tudtam, hogy nem fog fájdalmat okozni.
- Irtó szexi vagy ebben a munkás ruhában! - súgta fülemhez hajolva. Felsóhajtottam, ahogy nyelvével végignyalt nyakamon. Kezemet hajába túrtam, majd mikor szívni kezdte nyakam kicsit meghúztam azt. Morogva nyugtázta tevékenységem. Egyik kezével végig simított oldalamon, aztán a férfiasságomra vezette és dörzsölni kezdte. Felnyögtem érintésére. Fejemet hátra döntve élveztem tevékenységét. Eltoltam nyakamtól, hogy újra megcsókolhassam puha, édes ajkait.
- Erre...vártam... mióta megláttalak a versenyen... - suttogta számba. Belemosolyogtam csókunkba. Derekára helyeztem kezeimet, majd el nem szakadva ajkaitól toltam a szobám felé. Berúgtam az ajtót, aztán ledöntöttem Harry-t az ágyra. Azonnal levettem a felsőjét ezzel felfedve izmos, kidolgozott testét. Végig simítottam rajta, majd lehajolva nyakát kényeztettem. Halk sóhajok törtek fel torkából, ahogy szívni kezdtem, szép nagy foltot hagyva bőrén. Lefelé haladva végig nyaltam teste minden egyes porcikáját. Kicsit lehúztam nadrágját és apró harapásnyomokat hagytam bőrén. Nagyokat nyögött tettemre. Vállamra tette kezét majd magához húzott egy csókra, aztán ledöntött maga alá. Kezeit fejem két oldalára helyezte és ismét ajkaimra tapadt. Ahogy felettem mozgott ágyéka az enyémnek dörzsölődött, amitől mindketten felnyögtünk. Ez az érzès fantasztikus volt, voltam már pár lánnyal, de amit Harry csinált az százszorta jobb volt. Ezzel a mozgásával már most fel tudna juttatni a csúcsra.
- H...Harry, ha így folytatod elmegyek úgy, hogy még a ruhát se vetted le rólam... - suttogtam fülébe.
- Vagy nagyon jó vagyok... vagy nagyon ki vagy éhezve... -  szuszogta fülembe - de nagyon remélem, hogy az első... - kuncogtam szavai hallatán. Kikapcsolta overálom csatját, aztán nagy nehezen lerángatta rólam, utána pedig a pólómmal is ugyanezt tette. Nyakamhoz hajolt, lágy puszikat hintett felforrósodott bőrömre. Lefelé haladt, mellbimbómat szájába vette, kicsit megszívta, mire felnyögtem a jóleső érzéstől. Tovább haladt lefelé, minden egyes porcikámat felfedezte nyelvével. Élveztem minden egyes tettét, tudta mire van szükségem, mintha a gondolataimban olvasott volna. Fekete bokszeremhez érve játékosan beleharapott, a már igencsak kényeztetésre váró büszkeségembe. Hatalmasat nyögtem. Elhajolt tőlem, lerángatta nadrágját a bokszerével együtt. Végig mértem egész testét. Tetszett a látvány, ami elém tárult.
- Nagyon jól nézel ki! - húztam le magamhoz, hogy csodás ajkaira tapadhassak ismét.
- Te sem panaszkodhatsz! - suttogta számba. Harry lehúzta az utolsó ruhadarabját is, így már nem volt semmi, ami testünk közé álljon. Felém hajolt, szenvedélyes csókot váltottunk, miközben kezét férfiasságomra vezette. Felsóhajtottam váratlan érintésére. Megmarkolta, majd fel-le húzogatta, ami által nyögések sorozata hagyta el számat. Egyre gyorsabb és gyorsabb tempót diktál. Éreztem túl közel vagyok, de ekkor hirtelen elvette kezét rólam. Felmordultam. Fülemhez hajolt, beleharapott cimpámba és meghúzta. Megremegtem tettére.
- Biztos akarod? Még leállhatunk... - suttogta. 
- I-Igen.... Nagyon fog fájni? - kérdeztem félve. Rettegtem a dologtól, de a gondolat, hogy közelebb érezhetem magamhoz kicsit oldotta a bennem rejlő félelmet.
- Fájni fog, de ígérem vigyázni fogok! - lehelt csókot ajakamra. A szekrényemhez nyúltam és kivettem az óvszert. Harry kivette kezemből, aztán felpörgette magára. Elhelyezkedett lábaim közt, majd fölém hajolt. Két ujját megnyalta és benedvesítette vele járatom. Nagyon fura érzés volt, de a világért se állítottam volna le. Mikor már úgy érezte kellőképpen benedvesített, óvatosan a járatomhoz igazította férfiasságát. Lassan belém csúsztatta magát, a lepedőt kezeim közé szorítva, fájdalmasan felnyögtem. Nem mozdult, várt pár percet, hogy megszokjam méretét. 
- Nem sokára elmúlik... csak lazulj el... 
Egy kicsit várt még, majd teljesen belém tolta magát, mire ismét fájdalmas nyögés hagyta el számat. Lassan mozogni kezdett bennem, közben pedig ajkaimra tapadt, ezzel elterelve gondolataimat a fájdalomról. Az idő teltével a fájdalom múlni kezdett és az élvezet vette át helyét. Mikor észre vette rajtam az élvezet jeleit, gyorsítani kezdett a tempón. 
- Ahh...ahh... Harry... - nyögtem az élvezettől. Kezeimet hátára vezettem, néha megkarcolva bőrét. Egymás szájába nyögdécseltünk, egyre hangosabban, közeledve a gyönyör felé. Lökései egyre gyorsabbá váltak, mindig mélyebbre és mélyebbre hatolva bennem. Zihálva nyögtünk az élvezet hatására. Éreztem, hogy nagyon közel vagyok, Harry is, ezért rámarkoltam férfiasságomra és a lökésinek ritmusára húzogattam kezem magamon. Izmaim megfeszültek, éreztem, ahogy a gyönyör hulláma végig futott egész testemben és hatalmasat nyögve hasamra élveztem. Harry is pár lökés után, mély hangján, nevemet nyögve élvezett el, majd egész testével rám feküdt. Szaporán vettük a levegőt, szívem majd kiszakadt a helyéről. Harry kihúzta magát belőlem, aztán mellém feküdt.
- Na...Megváltoztattam.... a nézeteidet? - szuszogta a levegővételek között. Felé fordultam, arcán hatalmas mosoly terült el, ami által megjelentek gödröcskéi. Hozzá bújtam, lágy csókot hintve ajkaira.
- Soha életemben nem élveztem még ennyire a szexet, mint most!  - mosolyogtam huncutul. Ez tényleg igaz volt, akár hány csajjal feküdtem is le, egyik se váltott ki belőlem ekkora élvezetet, mint Harry.
- Szerencséd van, hogy ezt mondtad! - csókolt meg - El se tudod hinni, mennyire örülök, hogy aznap elmentem arra a versenyre! 
- Én is örülök! - mosolyogtam, majd ráfeküdtem mellkasára és hallgattam szívének egyenletes, nyugtató dobogását. 

Wonderful Day! (+18)

Hello Mindenkinek!

Itt az újabb oneshot, ami nem +18-nak indult, mégis az lett belőle! :)

Oldalt kiraktam egy szavazást, ami a következő történetre vonatkozik, szeretném ha minél többet szavaznátok! :) Ezzel szeretnék kedveskedni nektek, hogy olyan történetet írok, ami nektek tetszik! :)

Köszönök mindent, a kommenteket, a tetszikeket és a +1 feliratkozót! :)

Jó olvasást!

(Ui: Amint észrevettétek mindig boldog befejezés van, ezért ne haragudjatok, de egyszerűen nincs szívem szomorú részeket írni róluk! Szeretem amikor boldogok! :3)

Dreamy Girl

Harry

Felvettem kedvenc fekete melegítőfelsőmet, alá egy fekete ujjatlan pólót, majd felhúztam a fekete rövidnadrágom és belebújtam a szettemhez illő futócipőmbe. Szombat volt, ilyenkor reggel ötkor szoktam kimenni futni a parkba, ugyanis hétköznap a suli miatt nincs lehetőségem rá. Kiléptem az ajtón, megcsapott a friss, hűvös nyári levegő. Imádtam ilyenkor futni. Felraktam kapucnimat és elsétáltam a parkig, ami húsz percre volt lakásomtól. Amint odaértem beállítottam az időmérőm, telefonomon kiválasztottam a "futás zene" válogatást, bedugtam fülembe, aztán lassú tempóban futni kezdtem. Kedvenc időtöltésem volt, amikor csak tehettem kijöttem ide. Többen is tartották ezt a jó szokást, így sokszor ismert arcokkal is találkoztam, akikkel kézlegyintéssel üdvözöltük egymást. Tempómat gyorsabbra kapcsoltam, hosszas futás után, úgy éreztem szükségem van egy kis szusszanásnyi időre. Megálltam, kezeimet térdemre helyeztem és kifújtam magam, aztán az ivóvízhez mentem, friss, hideg vízzel oltva szomjam. Kinyújtóztattam izmaim, majd ismét nekiiramodtam. A zene halkan szólt fülembe, ami által meghallottam, hogy valaki kiabál.

- DÉMON!

Nem törődtem vele, csak futottam tovább. Biztos nem nekem szól. gondoltam magamban. 

- DÉMON! NE! VIGYÁZZ! - hallottam meg ismét egy srác kétségbeesett kiáltását. Megfordultam, de azon nyomban valami letepert. Hátamat, fejemet beütve értem földet. Nagyot nyögtem a hatalmas súly miatt. Lihegést hallottam, aztán hideg, nedves valami ért arcomhoz. Ekkor rájöttem, hogy egy kutyával van dolgom.

 Te jó ég! Démon, gyere ide! 

Szerencsémre hallgatott a gazdájára és lemászott rólam. Próbáltam felállni, de fájdalom nyilallt fejembe. 

- Add a kezed! - nyújtottam kezem, mire felhúzott. Leültetett a mellettünk lévő padra. Tenyerem horzsolás keletkezett, amiből szivárgott vérem. 

- Jól vagy? Nagyon sajnálom, általában nem szokott így viselkedni, nem tudom mi ütött belé. - néztem fel a hang irányába, Egy nagyon jóképű srác állt előttem, megbánó arccal. Gyorsan végig futottam  tekintetemet rajta. Tetszett a látvány, főleg gyönyörű kéken csillogó szemei és halvány rózsaszín ajkai, melyek oly' hívogatóak voltak. Barna haja felfelé zselézett volt, ami szexi külsőt kölcsönzött neki. Tökéletes összhatás. Mellette pedig Démon foglalat helyet, aki mint felismertem egy Dán dog volt. Gyönyörű, hatalmas fekete szőrzettel. Imádtam ezt a fajtát. 

- Köszi, jól vagyok... csak ég a tenyerem, és fáj a fejem, hátam. De túlélem! - csaltam arcomra egy halvány mosolyt. 

- Sajnálom... elég csúnya sebet szereztél tenyeredre. - vizsgálta az említette testrészt. - Remélem nincs agyrázkódásod, elég durván beütötted a fejed... meg kéne nézetni egy orvossal. 

- Nincs semmi bajom! - álltam fel, de megszédültem és visszaültem a padra. 

- Nem úgy látom! Figyelj, itt van a lakásom kb 5 percre, lefertőtlenítem a sebed, meg megnézem a fejsérülésed! - mondta kedvesen. Nem válaszoltam, gondolkodtam, hogy mit mondjak és csak bámultam gyönyörű szemeibe.

- Na gyere! Nem harapok, csak segíteni akarok! - nyújtotta kezét, amit ismét elfogadtam. Felálltam, belém karolt és lassan eltántorogtunk lakásához, ami egy emeletes ház második emeletén volt. Kinyitotta az ajtaját, besegített majd egyenesen a fürdőbe vezetett. Közben elengedte Démont, aki azonnal elrohant az egyik helyiségbe. 

- Ülj le a wc  tetejére! - mutatott az említett tárgyra. Valamit kutakodott a kis szekrénybe, mikor megtalálta letette a mosdókagyló szélére. Kivett a dobozból egy kis üveget. 

- Ez most eléggé csípni fog... bocsi, de még a nevedet se tudom - mosolygott rám. 

- Harry Styles!

- Louis Tomlinson! Szívesen kezet ráznék, csak gondolom eléggé fájna. - kuncogott, mire Én is felnevettem.

- Nem lenne kellemes... - mondtam. Leguggolt elém, tenyerem kezébe fogta, jóleső érzés futott végig rajtam, ahogy puha bőre az enyémhez ért. Éppen le akarta fertőtleníteni, mikor Démon bejött és Louist kezdte el nyalni. Próbálta ellökni magától, amint jót nevettem. 

- Ne! Kifelé! - tolta ki az ajtón , aztán becsukta, hogy ne zavarjon minket.

- Gyönyörű kutya, a kedvenc fajtám! - mondtam.

- Az, nekem is kedvencem... csak néha nehéz vele, mert nagyobb, mint Én és azt hiszi, hogy Ő a főnök! - mosolygott rám, majd ismét tenyeremhez nyúlt. Nagyot nyeltem, ahogy alsó ajkába harapott, majd megnyalta azt. Meg akartam csókolni, azt akartam, hogy Én nyalhassam meg. Szívem szaporábban vert, pedig még semmi se történt. Ez így nem lesz jó. El kell terelnem gondolataim.. Találj ki valamit... gondolkodj...

- És miért pont Démon? - kérdeztem, hogy végre elterelhessem gondolataim.

- Hát... igazából az exem adta... nem szánt szándékkal... de mindegy is... - legyintett - nem akarlak ezzel untatni.

- Nem untatsz, kíváncsi vagyok a történetre!

-Rendben! Nővéremtől kaptam ezt a kis jószágot, már egy éves volt, egy menhelyről hozta el. Az exemet valamiért nem szerette, mindig be kellett csuknom a fürdőbe. Démon több, mint két hete volt már nálam és még mindig nem tudtam választania a nevek közül. Aztán egyik nap exbarátom beállított, Démon majdnem megharapta. A lényeg az hogy elmondta van valakije már több, mint két hete és szakított velem. Démon pedig kikergette, mire exem folyamatosan azt kiabálta, hogy ez egy démoni kutya... szóval innen van a név. Azóta egy pasit se enged a közelembe, nem hogy a lakásomban. Ezért fura, hogy téged nem szedett még szét, nagyon bírhat téged! - mosolygott rám. Nem tudtam semmi másra gondolni csak arra az egy szóra. Exbarátom... ez akkor azt jelenti, hogy meleg? vagy biszex? 

- Jó kis történet, a név meg remek választás... bár nem tudom elképzelni Démonról, hogy letámad mindenkit akit a közelbe jön...

- Csalafinta egy kutya. Ez most csípni fog. - mondta, majd sebem környékéhez érintette. Felszisszentem, szemeimet összeszorítottam, elég durván csípte. 

- Bocs! - mondta, aztán valami hűvös fuvallatot éreztem meg. Kinyitottam szemem, láttam, hogy fújta sebem. Valamivel elviselhetőbb volt a fájdalom. Libabőrös lettem a jóleső érzéstől. Ujjával cirógatta ép részét tenyeremnek, mire mellkasom egyre szaporábban mozgott fel s le. Ha ezt így folytatja, nem lesz jó vége.

- Figyu.. köszi mindent, de nekem most mennem kell.... - hebegtem idegességembe. Fel akartam állni, viszont Louis nem engedte és visszanyomott ülő helyzetbe. 

- Várj még! Be kell kötnöm, nehogy elfertőzzön! - mondta, aztán a kis dobozból elővette a kötszert és óvatosan bekötötte.

- Köszi... most már megyek.. -keltem fel, Louis nem ment arrébb így arcunk vészesen közel volt egymáshoz. Tekintetem ajkaira tévedt. Beleharaptam alsó ajkamba. Nem tudtam mi ütött belém, de se fogtam mit teszek. Lágyan hozzáérintettem ajkaim az övéhez. Csak megpusziltam, aztán azonnal elhajoltam. Kezeim számhoz emeltem, amikor feleszméltem, hogy mit tettem. 

- Basszus! Ne... ne haragudj... Én... csak... szóval... - hebegte, összevissza, mint egy idióta. Amilyen gyorsan csak tudtam, kimentem a folyosóra. Ki akartam nyitni az ajtót, de zárva volt, Benne volt a kulcs, gyorsan kizártam, de nem tudtam kinyitni, ugyanis Louis mögöttem állt és egyik kezével visszanyomta az ajtót.

- Hova sietsz? - suttogta fülembe. Nyakamon éreztem forró leheletét. Szorosan hátamhoz simult, pulzusom az egekbe szökött, levegővételem felgyorsult. Megfordultam, gyönyörű tengerkék szemeiben néztem, melyek megbabonáztak. Kajánul rám vigyorgott. Lassan közel hajolt arcomhoz. Ajkai súrolták az enyémeket.
- Már a látványodtól beindulok! - suttogta. Nekem ennyi elég is volt, kezemet hajába túrtam és erősen magamhoz húzva tapadtam érzéki ajkaira. Azonnal szétnyitotta ajkait ezzel utat engedve nyelvemnek, mely lágyan masszírozta az övét. Annyira jól csókolt, már ettől el tudtam volna menni. Levegőhiány miatt elváltunk egymástól. Homlokát az enyémnek döntötte.
- Akarlak Louis! Itt és most! - sóhajtottam két levegővétel között. - Arcára mosoly kúszott, majd erőszakosan kapott ajkaimra. Derekamnál fogva húzni kezdett magával. Hirtelen megállt, fordított helyzetünkön és lelökött valamire. Egy kanapén feküdtem, Louis azonnal felém mászott.
- Van óvszered? - böktem ki gyorsan míg az agyam gondolkodni tudott. - és síkosítód?
- Ühüm! - kelt fel rólam és eltűnt. Míg vártam körülnéztem nappalijában. Nagyon szép volt, a falak narancssárga színűek voltak, ami meleg, vidám érzést nyújtott. A bútorok pedig olíva zöld színben pompáztak, minden modern volt és fiatalos. Tetszett, olyan mintha Én rendeztem volna be, ugyanis imádtam ezeket a színeket. Gondolataim Louis szakította meg, mikor csípőmre ült, kezében egy óvszerrel és síkosítóval.
- Most már semmi nem állhat az utunkba! - hajolt le hozzám csókot hintve ajkamra. Felsője szegélyét megfogva lehúztam zavaró ruhadarabját, ezzel felfedve napbarnított, izmos felsőtestét. A látványtól megnyaltam ajkaimat, el se tudom hinni, hogy itt fekszem egy ilyen pasi alatt. Ez biztos csak egy álom... Louis kicipzározta felsőmet, majd a pólómtól is megszabadított. Kezeivel végigsimított felsőtestemen, aztán nyakamhoz hajolt, végig csókolta és mikor érzékeny pontomhoz ért halkan felsóhajtottam. Itt szívni kezdte, ami remegést váltott ki belőlem. Szemem lehunyva adtam át magam a jóleső kényeztetésnek. Ekkor hirtelen egész teste rám nehezült, majdnem agyonnyomva engem.
- Basszus Démon! - mormogta nyakamba. - Szállj már le rólam! - tolta le a kutyát. Felpattan rólam és nyakörvénél fogva kihúzta a folyosóra. Becsukta az ajtót, mire jót nevettem.
- Még szexelni se tudok Tőle! - nevetett. - Szerintem kicsit féltékeny! - kacsintott rám, majd visszaült csípőmre.
- Szegény... lehet akkor inkább el kéne mennem! - mosolyogtam rá.
- A-a, azt már nem! - kebelezte be ajkaimat, majd államtól lefelé haladva végig nyalta testem minden egyes porcikáját. Közben hajába túrva, sóhajokat hallatva élveztem tevékenységét. Lentről megindult felfele, fogával karistolva bőrömet és ismét ajkaimnál kötött ki. Lábaim közé helyezkedett és felém lökte csípőjét. Belenyögtem csókunkba, ahogy merevedését folyton az enyémhez dörzsölte.
- Ahh.. Louis! - sóhajtottam, kezeimet hátára vezettem, körkörös mozdulatokkal simogattam. Néhol belemélyesztettem körmeimet, amire nyögéssel válaszolt. Lejjebb csúsztattam kezeim és nadrágjába bevezetve markoltam rá feszes fenekére.
- Ohh... - szaladt ki egy apró sóhaj torkából. Letoltam nadrágját félig, ezzel jelezve, hogy ideje lenne megszabadulni a összes ruhadarabtól. Vette a célzás és egy mozdulattal lehúzta magáról a nadrágot az alsóval együtt. Aztán az enyémet is lehúzta. Mindketten elég merev állapotban voltunk.
- Nem kell az előjáték... csak hatolj belém... nem bírok tovább várni... - húztam le magamhoz egy szenvedélyes csókra. Louis felhúzta magára az óvszert, bekente járatomat és elhelyezkedett. Lábaimat csípője köré fontam, hogy minél jobban hozzám tudjon férni. Rám dőlt, kezeit fejem két oldalára támasztotta és belém hatolt. Fájdalmas nyögés hagyta el számat. Eléggé fájt, de tudtam nem sokára elmúlik. Beharapva számat próbáltam visszafojtott hangomat. Louis lassan mozogni kezdett bennem. Szemeimet összeszorítottam, kezeimmel a kanapát szorongattam.
- Gyorsabban! - sóhajtottam, mikor már megszoktam méretét. Tempóját felgyorsította, ki- be járt bennem. Egyre jobban enyhült a fájdalom és az élvezet vette át helyét. Fenekébe markolva húztam magamhoz még szorosabban. Nyögéseink egymásba fonódtak, az egész lakás élvezetünk hangjától remegett. Louis rámarkolt férfiasságomra, fel- le húzogatta kezét, amivel teljesen az őrületbe kergetett. Éreztem nem kell már sok. Testemet forróság járta végig, izmaim megfeszültek és mély, rekedtes hangon felnyögve élveztem el Louis kezei közt. Ő is közel volt, pár lökés után hangosan élvezett  el, majd mellkasomra borult.
- Igazából... - szuszogta a levegővételek között - egy kapucsínóra akartalak meghívni... hogy kárpótoljalak a baleset miatt... de ez a verzió jobban tetszett! - nyomott egy édes csókot ajkamra.
- Szerintem is jobb volt... - viszonoztam csókját. - de azért egy kapucsínóra is beülhetnénk... - néztem gyönyörű kék szemeibe.
- Rendben, Én is örülnék neki! - mosolygott, és újra csókba forrtunk össze....