Sziasztok!
Nagyon szépen köszönöm a sok kommentet, és az új feliratkozókat is! :) Remélem mindenkinek jól teltek az ünnepek! Én nagyon boldog vagyok, mert esik a hóóó! :3
Jó olvasást!
Dreamy Girl
Louis
Kinyitottam az ajtót, és mit sem törődve Harry szavaival, elindultam le a lépcsőn. Nem volt lent senki. Megmarkoltam a kilincset, majd épp ki akartam lépni, mikor egy mély hang megállított:
- Mit keresel a házamban? - Megfordultam. Harry apja állt velem szemben, karba font kézzel, szigorú tekintettel. Sugárzott belőle az undor, ahogy rám nézett. Kellett egy kis idő, mire meg tudtam szólalni. Nem számítottam rá, hogy összefutok bárkivel is a családjából.
- Én... - kezdtem volna, de megláttam Harryt a lépcső közepén, aki riadt arccal meredt rám. Nem tehettem meg, hogy elmondom miért is vagyok itt. Mi a bajom? Mi történik velem? Sosem gondolkozom ezen, mindig mindent kimondok, leszarva, hogy ez a másiknak mennyire szarul esik. - Segítséget akartam kérni, mert nem indul a kocsim, és be kell mennem anyámért a kórházba. Ezért jöttem, hátha Harry elvisz a…
- Itt vagyok, elviszem, apa! - állt az apja mellé, majd el akart indulni felém, de a faterja megragadta a karját. Láttam, hogy a kis göndör arca eltorzul a fájdalomtól.
- Eredj fel a szobádba! - mondta parancsolóan. - Majd én megnézem az autót, értek hozzá!
- De, apa…
- Azt mondtam a szobádba! Most! Ne mondjam még egyszer! - ezeket a mondatokat mindvégig úgy mondta, hogy szikrákat szóró szemeit - amikkel ölni tudott volna - rám szegezte. Harry ijedten nézett rám, majd szája legörbült, és felment a lépcsőn.
- Menjünk! - indult felém az apja, majd kitessékelt az ajtón. Csendben mentünk át a kocsihoz. Nem tudtam mire számítsak a vele kapcsolatban. Tényleg csak segíteni akar vagy van valami más szándéka is? Felnyitotta a motorháztetőt, én pedig figyeltem őt. Utasított, hogy üljek be a kocsiba, és ha szól, indítsam be a motort. - Most! - mondta, mire elfordítottam a kulcsot, majd gázt adtam és a motor felbődült, aminek nagyon örültem, mert így nem kell elvinnem szervizbe, hogy kidobjak egy rakás lóvét. Lecsapta a motorháztetőt és hozzám lépett. - Jó lenne megnézetned az aksit, azzal van a baj! - mondta, én pedig leállítottam a motort és kiszálltam.
- Oké! - nyújtottam a kezem, amit elfogadott.
- Soha többé nem akarlak látni a fiam közelében! - nézett rám szigorú tekintettel, kicsit megszorítva a kezem. Először nem akartam hinni a fülemnek. Azt hittem csak képzelődöm, de nem.
- Szerintem a fia el tudja már dönteni, hogy kivel akar lógni! - húztam gúnyos mosolyra a szám. Még jobban megszorította a kezem és közelebb rántott magához. Az arca pár centire volt az enyémtől.
- Ne szórakozz velem, te kis taknyos! - morogta, dühös fejjel. - Meg ne lássalak a közelében! Nem kell, hogy egy ilyen - nézett végig rajtam undorral az arcán, - suhanc, mint te, elrontsa a fiam! Tartsd távol magad tőle, mert megbánod! - fenyegetett, majd elengedte a kezem. - Értve vagyok? - kérdezte, szigorú tekintettel meredve rám.
- Nem az apám, hogy megmondja mit tegyek! De, ha az is lenne, magasról leszarnám! Azt teszek, amit csak akarok, nem szólhat bele! - Láttam, hogy leesik az álla a szavaim hallatán. Biztos eddig még soha senki nem mert vele szembeszállni. De én más vagyok, mint a többiek, engem nem ijeszt meg a fenyegetéseivel. Tudom, hogy ezek csak szavak.
- Nagyon vigyázz magadra, fiacskám! - emelte fel a mutatóujját, majd hátat fordított, és elment. Legszívesebben elmondtam volna neki, hogy már kétszer megkúrtam a fiát. Szerettem volna látni, ahogy elsápad a képe, és szívrohamot kap. Mérgesen ültem vissza a kocsiba és fékcsikorgással, teljes gázzal hajtottam ki, majd egyenesen a kórházhoz vezettem.
- Kurva anyád! - morgolódtam, a kormányt ütögetve. - Mi a faszt képzel magáról ez a seggfej?! Meg akarja mondani, hogy mit csináljak?! Lehet, hogy a drágalátos fiának megmondhatja, de nekem nem. Azt már nem! - morogtam.
Leparkoltam a kórház előtt, és sietve lépdeltem befelé, egyenesen anyám kórterméhez. Benyitottam. Anyám ott ült az ágyon, rám várva.
- Szia, Louis! - mosolygott, mire megforgattam a szemeimet. Ilyenkor bezzeg mézes- mázas, aztán iszik és ismét én vagyok a buzi fia, aki mindent elbaszott. - Mi történt veled, kicsi fiam? - riadtan nézte arcomat. Gondolom észrevette a sebeimet.
- Semmi, elestem! Menjünk! - mondtam, majd kimentem a szobából, és kerestem egy nővért. Aláírtam pár papír, aztán anyámmal együtt elhagytuk a kórházat. A hazaút csendesen telt, amiért hálás voltam. Nem akartam hallgatni a kedveskedését, meg a “soha többet nem iszom” “ígérem megváltozom” ígéreteit. Már számtalanszor hallottam tőle… Amint hazaér, rögtön a piát fogja követelni. Ismerem már, mint a rossz pénzt. Leállítottam a motort, mert megérkeztünk.
- Louis? - szólalt meg anyám. - Köszönöm, hogy eljöttél értem - simogatta meg a combom. Felhorkantam.
- Az anyám vagy… - vettem le kezét, és kiszálltam a kocsiból, bementem a házba, egyenesen fel a szobámba. Feltúrtam a szekrényem, a dugi cigi után kutatva, amit meg is találtam. Muszáj volt elszívnom egyet. A teraszon gyújtottam rá, letüdőzve a füstöt, ami nyugalommal töltötte el a testem. Harry ablakát néztem, és elmosolyodtam, mikor megjelent előttem az arca, ahogy élvezkedik alattam. Még mindig hihetetlen volt, amit műveltünk az ágyban. Soha nem gondoltam volna róla, hogy ezt szereti. Éreztem, hogy megfeszül a farkam, ahogy nyögései visszahangoztak a fejemben. Benyúltam a gatyámba, és megmarkoltam magam. Beleszívtam a cigimbe, miközben fejtem a farkam.
- Louis! - szólt anyám. Morogtam egyet, majd tovább izgattam magam, kifújva a füstöt. - Louis! - kiabálta.
- Hagyj már! - morogtam, erősebben markolva magam.
- Louis! Louis!
- Bazdmeg! - vettem ki a kezem a gatyámból, majd cigivel a számba rohantam az ajtómhoz, amit kinyitottam, és erőteljesen rántottam ki a helyéről. - Mi a faszt akarsz?? Nem tudsz békén hagyni?? - förmedtem rá anyámra.
- Ne beszélj velem így! Adj egy kis piát! Csak egy keveset! - könyörgött.
- Nincs pia! Kidobtam az összeset! - mondtam. Utáltam ezt. Elegem volt már a folytonos piálásából. Mindig ez van, és ha nem adok neki, akkor én vagyok a szar alak.
- Adj piát! Hol van? - erőszakoskodott. Kezdődik. - Kell! Most!
- Nincs!! Nem érted?! Nincs! - már szinte kiabáltam.
- Akkor hozz! - nyomott a kezembe egy rakat pénzt.
- Vegyél te, ha annyira akarsz!! Nem fogok piáért járkálni!! Soha többet!! Ha kell valami, húzz el és vedd meg!! - dobtam neki a pénzt, majd bevágtam előtte az ajtót és bezártam. Őrjöngött, szitkozódott, én pedig kihúztam az ágyam alól a kisebb sporttáskámat, és beledobáltam pár cuccomat, aztán kimentem az erkélyre. Eldobtam a csikket, majd lemásztam a fán. Elővettem a telefonom, és felhívtam Zaynt.
- Azonnal ott vagyok! - szóltam bele, mikor felvette.
- Oké! - mondta, és már bontottuk is a vonalat. Megszaporáztam a lépteimet, hogy minél hamarabb odaérjek. Elegem volt már anyámból, és a piálásából. Muszáj eltűnnöm, legalább is pár napra, aztán egyszer talán örökre. Megnyomtam a csengőt, és pár másodperc múlva nyílt is az ajtó.
- Mi történt? - kérdezte Zayn, miközben bementem.
- Anyám… - sóhajtottam egyet, és lerúgtam a cipőm. Zayn jól tudta, hogy mit jelent ez, ezért nem is kérdezett többet. - Van füves cigid? - Megrázta a fejét. - Tabletta, amitől ismét dugunk? - mosolyodtam el.
- Kapd be! - ütött vállba. - Nincs semmim, kifogytam. Sajnálom, haver - húzta el a száját.
- Az kár… - biggyesztettem le a számat. - Buli? Vagy valami? - kérdeztem, hátha.
- Holnap lesz! David házibulit tart! - vigyorgott. - Azok mindig ütősek!
- Remek! Ott a helyünk! Be akarok baszni, mint állat! - jelentettem ki vigyorogva.
- Na, végre! Ez az haver! Hatalmasat fogunk bulizni! - emelte fel a kezét, amibe belecsaptam.
Bezseléztem a hajam, fújtam magamra, Zayn parfüméből, majd megnéztem a végeredményt a tükörben. Hmm, tökéletes!- kacsintottam a tükörképemnek.
- Mehetünk? - kérdezte a fekete, belépve a fürdőbe. Bólintottam, majd elindultunk a kellemesen meleg éjszakába. Alig vártam, hogy bebasszak, és megdöngessek pár dögös pasit. Szörnyűek voltak ezek a bulimentes napok. Kezdtem már beleőrülni. Amint beléptünk az ajtón, mindenkit üdvözöltem, aztán egyenesen a piás részleghez mentem Zaynnel együtt. Ledöntöttem pár felest, aminek hamar megéreztem hatását, mert egy falatot sem ettem. Koccintottam a haverommal, majd vigyorogva a táncparkett felé vonszoltam.
- Keresünk egy szemrevaló kis picsát neked, nekem pedig egy dugható szexistent! - kiabáltam a fülébe, mert a zene fülsiketítően hangos volt. Vigyorogva bólintott, miközben táncoltunk és a tömeget pásztáztam szemeimmel. A tekintetem megakadt egy igazán szexi pasin. - Én már meg is találtam! - mondtam Zaynnek, majd elindultam a kiszemelt felé. Nem szoktam órákon át flörtölni, vagy ilyesmi, én azonnal a lényegre török. Belemarkoltam hátsójába, és a fülébe súgtam:
- Meg foglak baszni! - haraptam bele a fülébe, mire megfordult. Így közelről is elég dögös volt. Mosolya mindent elárult. Megragadtam tarkójánál, és megcsókoltam, miközben beletúrtam szőkésbarna hajába. Nem volt valami extra, de ez is megteszi. Megfogtam a csuklóját, és felrángattam az emeletre. Az összes szoba foglalt volt, így a fürdő felé vettem az irányt. Belöktem az ajtót, majd magunkra zártam és azonnal nekiestem a pasinak, lekapva róla az összes ruhát. Pár perccel később, már keményen basztam, nekitolva a mosdókagylónak.
-Mit csinálsz? - kérdeztem a pasit, aki elkezdte csókolgatni a nyakam, miután megdugtam.
-Most te jössz! - mikor kimondta ellöktem magamtól, és felnevettem.
-Azt már nem! Engem te nem kúrsz seggbe! - mondtam, majd felöltöztem, és kimentem a folyosóra. Mit képzelnek ezek? Hogy megdughatnak?! Röhejes. Vigyorogtam, miközben lefelé haladtam a lépcsőn. Ittam még párat, majd kimentem a kertbe és elszívtam egy cigit.
- Na, jó menet volt? - hallottam meg Zayn hangját. Felé fordultam, hátam a falnak döntöttem, és beleszívtam a cigimbe.
- Volt már jobb is… - húztam el a szám, majd elvigyorodtam, mikor eszembe jutott a tegnapi dugásom Harryvel. - És neked, összejött? - kérdeztem, de csak a fejét rázta. Előrehajoltam kicsit, megragadtam a felsőjét, és magamhoz húztam. Szájába tettem a cigit, amibe beleszívott, majd a számba fújta a füstöt. - Leszopjalak? - kérdeztem, elhomályosult tekintetébe nézve. Túl sokat ivott, látszott rajta. Szemei csillogtak és bárgyún vigyorgott.
- Hülye! - ütött vállba nagy nehezen, majd visszadugta a cigit a számba. - Megyek, keresek valakit. Jó szórakozást… haver… - indult el dülöngélve, amin jót nevettem.
- Ha netán nem jönne össze, még mindig állt az ajánlatom! - kiabáltam utána.
- Ooookéééé! - intett, majd bement a házba. Elszívtam a cigimet, és én is bementem, hogy folytassam a bulizást. Túl józan voltam még. Ittam még jó pár pohárral, és egyedül táncoltam a zenére. Egyre jobban éreztem magam. Mosolyogtam, énekeltem, néha üvöltöttem és nem törődtem semmivel. Öntöttem még egy pohárral, aminek a fele a pultra csorgott, de nem tudott izgatni. Szomjas voltam, és rohadt melegem volt. Lehörpintettem, és visszamentem táncolni. Éreztem, hogy forog velem a világ, és a gyomrom sem volt a legjobb. Muszáj volt friss levegőt szívnom. Kitántorogtam az utcára, leültem a lépcsőre. Nagyokat lélegeztem, amitől kicsit jobban éreztem magam. Felálltam, és elindultam haza. Úgy döntöttem elég volt ebből mára. Vigyorogva tántorogtam az utcán, és énekelgettem, felverve a kutyákat, akiknek az ugatásától az egész utca zengett. Mikor a házunkhoz értem, eszembe jutott a kis göndör, ezért inkább hozzá mentem. Hangosan dörömböltem a bejárati ajtón, a nevét kiabálva. Hirtelen kinyílt az ajtó, és egy mogorva pasas nézett rám.
- Azt a... rohadt… Te… te nem H-Harold vagy! -mondtam szomorúan. - A p-pápaszemest akarom! - kapaszkodtam meg az ajtóban, mert majdnem elestem.
- Nem meg mondtam, hogy nem akarlak látni a fiam közelében? -mérgelődött, mire jót nevettem. - Tűnj el innen, te részeg disznó! - Felhorkantam. - Nem akar többet látni!
- Dehogynem, fater! - akartam hozzányúlni, de elhúzódott. - Alig várja… hogy megdu…
- Tűnj el! - morogta.
- Jól van na, tata! - léptem egyet hátra. - Elég idegesnek tetszik lenni, nem tesz ám jót a szépségnek -röhögtem, mire bevágta az ajtót. - Faszkalap! - morogtam, majd elindultam Harry ablakához. Felvettem pár követ és próbáltam eltalálni az ablakot, ami elég nehezen ment. Hosszabb káromkodás után végre eltaláltam, majd még egyszer. Halk nyikorgást hallottam, majd egy álmos, összekócolt hajú srác nézett ki.
- Louis?! - rekedtes hanga megmosolyogtatott.
- Gyere le! - mondtam.
- Nem mehetek! - suttogta, ami a csendes éjszakában elég hangosnak hallatszott.
- Ne csináld már, szórakozzunk egy kicsit -vigyorogtam, mint a tejbetök.
- Nem lehet, menj innen, mielőtt a szüleim felébrednek! - csukta be az ablakot, amit újra dobálni kezdtem.
- Louis! Ne! - jelent meg ismét az ablakban.
- Gyere, vagy ordibálni fogok! - mondtam.
- Oké, várj egy kicsit! - tűnt el az ablakból, én pedig nekidőltem a ház falának, mert megszédültem. Zúgott a fejem, és forgott velem a világ.
- Louis? Itt vagy? - vigyorogtam, mikor meghallottam a hangját. Elindultam felé, és megragadva felsőjét nekinyomtam a falnak. Megcsókoltam, de eltolt magától. - Bűzlesz a piától!
- Semmi baj, édes! - akartam ismét megcsókolni, de nem engedte.
- Fejezd be a tiltakozást! - ragadtam meg erősen a csuklóját, és mindkét kezét a feje fölé emeltem, majd erőszakosan a szájára tapasztottam az enyémet. Nem ellenkezett tovább, visszacsókolt. - Látom imádod, ha durva vagyok veled, te kis huncut! - suttogtam, majd nekitoltam az ágyékom, amitől felnyögött. - Gyere velem. Van egy hely, ahol folytathatnánk a kis játékunkat - nyaltam meg ajkait.
- Túl részeg vagy!
- A-a! Nem vagyok részeg… csak egy picit… - vigyorogtam.
- Csendben tudsz maradni? - kérdezte, mire bólintottam. - Biztos? Ha a szüleim meghallanak, ki fognak nyírni mindkettőnket! Légy csendes, oké? - hevesen bólintottam.
- Jó fiú leszek, Baby! - csókoltam meg. - Kussolok! - nevettem. Megfogta a kezem, majd halkan bementünk a házba. Alig bírtam ki, hogy ne nevessek, mikor felfelé osontunk a lépcsőn. - Dugni akarok! - kuncogtam.
- Csss! - csitított, mire elröhögtem magam. - Louis! - szólt rám halkan, de erélyesen. Ezután megpróbáltam csendben maradni. Miután beléptünk a szobájába, lefektetett az ágyra, én pedig berántottam magam mellé, és csókoltam ott ahol értem. - Louis! - nevetett. - Hagyj, légyszi! - tolt el magától, majd kimászott az ágyból.
- Gyere vissza, meg akarlak dugni! - motyogtam.
- Maradj csendben, és lehetőleg nem menj ki a szobából, oké? Hozok valamit enni! - ment ki, én pedig unottan fúrtam bele a fejem a párnába.