2014. december 29., hétfő

Just a game? (12.rész)



Sziasztok!

Nagyon szépen köszönöm a sok kommentet, és az új feliratkozókat is! :) Remélem mindenkinek jól teltek az ünnepek! Én nagyon boldog vagyok, mert esik a hóóó! :3 
Jó olvasást!

Dreamy Girl 



Louis

Kinyitottam az ajtót, és mit sem törődve Harry szavaival, elindultam le a lépcsőn. Nem volt lent senki. Megmarkoltam a kilincset, majd épp ki akartam lépni, mikor egy mély hang megállított:
- Mit keresel a házamban? - Megfordultam. Harry apja állt velem szemben, karba font kézzel, szigorú tekintettel. Sugárzott belőle az undor, ahogy rám nézett. Kellett egy kis idő, mire meg tudtam szólalni. Nem számítottam rá, hogy összefutok bárkivel is a családjából. 
- Én... - kezdtem volna, de megláttam Harryt a lépcső közepén, aki riadt arccal meredt rám. Nem tehettem meg, hogy elmondom miért is vagyok itt. Mi a bajom? Mi történik velem? Sosem gondolkozom ezen, mindig mindent kimondok, leszarva, hogy ez a másiknak mennyire szarul esik. - Segítséget akartam kérni, mert nem indul a kocsim, és be kell mennem anyámért a kórházba. Ezért jöttem, hátha Harry elvisz a… 
- Itt vagyok, elviszem, apa! - állt az apja mellé, majd el akart indulni felém, de a faterja megragadta a karját. Láttam, hogy a kis göndör arca eltorzul a fájdalomtól. 
- Eredj fel a szobádba! - mondta parancsolóan. - Majd én megnézem az autót, értek hozzá! 
- De, apa… 
- Azt mondtam a szobádba! Most! Ne mondjam még egyszer! - ezeket a mondatokat mindvégig úgy mondta, hogy szikrákat szóró szemeit - amikkel ölni tudott volna - rám szegezte. Harry ijedten nézett rám, majd szája legörbült, és felment a lépcsőn. 
- Menjünk! - indult felém az apja, majd kitessékelt az ajtón. Csendben mentünk át a kocsihoz. Nem tudtam mire számítsak a vele kapcsolatban. Tényleg csak segíteni akar vagy van valami más szándéka is? Felnyitotta a motorháztetőt, én pedig figyeltem őt. Utasított, hogy üljek be a kocsiba, és ha szól, indítsam be a motort. - Most! - mondta, mire elfordítottam a kulcsot, majd gázt adtam és a motor felbődült, aminek nagyon örültem, mert így nem kell elvinnem szervizbe, hogy kidobjak egy rakás lóvét. Lecsapta a motorháztetőt és hozzám lépett. - Jó lenne megnézetned az aksit, azzal van a baj! - mondta, én pedig leállítottam a motort és kiszálltam. 
- Oké! - nyújtottam a kezem, amit elfogadott.
- Soha többé nem akarlak látni a fiam közelében! - nézett rám szigorú tekintettel, kicsit megszorítva a kezem. Először nem akartam hinni a fülemnek. Azt hittem csak képzelődöm, de nem.
- Szerintem a fia el tudja már dönteni, hogy kivel akar lógni! - húztam gúnyos mosolyra a szám. Még jobban megszorította a kezem és közelebb rántott magához. Az arca pár centire volt az enyémtől. 
- Ne szórakozz velem, te kis taknyos! - morogta, dühös fejjel. - Meg ne lássalak a közelében! Nem kell, hogy egy ilyen - nézett végig rajtam undorral az arcán, - suhanc, mint te, elrontsa a fiam! Tartsd távol magad tőle, mert megbánod! - fenyegetett, majd elengedte a kezem. - Értve vagyok? - kérdezte, szigorú tekintettel meredve rám. 
- Nem az apám, hogy megmondja mit tegyek! De, ha az is lenne, magasról leszarnám! Azt teszek, amit csak akarok, nem szólhat bele! - Láttam, hogy leesik az álla a szavaim hallatán. Biztos eddig még soha senki nem mert vele szembeszállni. De én más vagyok, mint a többiek, engem nem ijeszt meg a fenyegetéseivel. Tudom, hogy ezek csak szavak.
- Nagyon vigyázz magadra, fiacskám! - emelte fel a mutatóujját, majd hátat fordított, és elment. Legszívesebben elmondtam volna neki, hogy már kétszer megkúrtam a fiát. Szerettem volna látni, ahogy elsápad a képe, és szívrohamot kap. Mérgesen ültem vissza a kocsiba és fékcsikorgással, teljes gázzal hajtottam ki, majd egyenesen a kórházhoz vezettem.
- Kurva anyád! - morgolódtam, a kormányt ütögetve. - Mi a faszt képzel magáról ez a seggfej?! Meg akarja mondani, hogy mit csináljak?! Lehet, hogy a drágalátos fiának megmondhatja, de nekem nem. Azt már nem! - morogtam. 
Leparkoltam a kórház előtt, és sietve lépdeltem befelé, egyenesen anyám kórterméhez. Benyitottam. Anyám ott ült az ágyon, rám várva. 
- Szia, Louis! - mosolygott, mire megforgattam a szemeimet. Ilyenkor bezzeg mézes- mázas, aztán iszik és ismét én vagyok a buzi fia, aki mindent elbaszott. - Mi történt veled, kicsi fiam? - riadtan nézte arcomat. Gondolom észrevette a sebeimet. 
- Semmi, elestem! Menjünk! - mondtam, majd kimentem a szobából, és kerestem egy nővért. Aláírtam pár papír, aztán anyámmal együtt elhagytuk a kórházat. A hazaút csendesen telt, amiért hálás voltam. Nem akartam hallgatni a kedveskedését, meg a “soha többet nem iszom” “ígérem megváltozom” ígéreteit. Már számtalanszor hallottam tőle… Amint hazaér, rögtön a piát fogja követelni. Ismerem már, mint a rossz pénzt. Leállítottam a motort, mert megérkeztünk.
- Louis? - szólalt meg anyám. - Köszönöm, hogy eljöttél értem - simogatta meg a combom. Felhorkantam. 
- Az anyám vagy… - vettem le kezét, és kiszálltam a kocsiból, bementem a házba, egyenesen fel a szobámba. Feltúrtam a szekrényem, a dugi cigi után kutatva, amit meg is találtam. Muszáj volt elszívnom egyet. A teraszon gyújtottam rá, letüdőzve a füstöt, ami nyugalommal töltötte el a testem. Harry ablakát néztem, és elmosolyodtam, mikor megjelent előttem az arca, ahogy élvezkedik alattam. Még mindig hihetetlen volt, amit műveltünk az ágyban. Soha nem gondoltam volna róla, hogy ezt szereti. Éreztem, hogy megfeszül a farkam, ahogy nyögései visszahangoztak a fejemben. Benyúltam a gatyámba, és megmarkoltam magam. Beleszívtam a cigimbe, miközben fejtem a farkam. 
- Louis! - szólt anyám. Morogtam egyet, majd tovább izgattam magam, kifújva a füstöt. - Louis! - kiabálta. 
- Hagyj már! - morogtam, erősebben markolva magam. 
- Louis! Louis! 
- Bazdmeg! - vettem ki a kezem a gatyámból, majd cigivel a számba rohantam az ajtómhoz, amit kinyitottam, és erőteljesen rántottam ki a helyéről. - Mi a faszt akarsz?? Nem tudsz békén hagyni?? - förmedtem rá anyámra.
- Ne beszélj velem így! Adj egy kis piát! Csak egy keveset! - könyörgött. 
- Nincs pia! Kidobtam az összeset! - mondtam. Utáltam ezt. Elegem volt már a folytonos piálásából. Mindig ez van, és ha nem adok neki, akkor én vagyok a szar alak. 
- Adj piát! Hol van? - erőszakoskodott. Kezdődik. - Kell! Most! 
- Nincs!! Nem érted?! Nincs! - már szinte kiabáltam. 
- Akkor hozz! - nyomott a kezembe egy rakat pénzt. 
- Vegyél te, ha annyira akarsz!! Nem fogok piáért járkálni!! Soha többet!! Ha kell valami, húzz el és vedd meg!! - dobtam neki a pénzt, majd bevágtam előtte az ajtót és bezártam. Őrjöngött, szitkozódott, én pedig kihúztam az ágyam alól a kisebb sporttáskámat, és beledobáltam pár cuccomat, aztán kimentem az erkélyre. Eldobtam a csikket, majd lemásztam a fán. Elővettem a telefonom, és felhívtam Zaynt. 
- Azonnal ott vagyok! - szóltam bele, mikor felvette.
- Oké! - mondta, és már bontottuk is a vonalat. Megszaporáztam a lépteimet, hogy minél hamarabb odaérjek. Elegem volt már anyámból, és a piálásából. Muszáj eltűnnöm, legalább is pár napra, aztán egyszer talán örökre. Megnyomtam a csengőt, és pár másodperc múlva nyílt is az ajtó.
- Mi történt? - kérdezte Zayn, miközben bementem. 
- Anyám… - sóhajtottam egyet, és lerúgtam a cipőm. Zayn jól tudta, hogy mit jelent ez, ezért nem is kérdezett többet. - Van füves cigid? - Megrázta a fejét. - Tabletta, amitől ismét dugunk? - mosolyodtam el.
- Kapd be! - ütött vállba. - Nincs semmim, kifogytam. Sajnálom, haver - húzta el a száját. 
- Az kár… - biggyesztettem le a számat. - Buli? Vagy valami? - kérdeztem, hátha. 
- Holnap lesz! David házibulit tart! - vigyorgott. - Azok mindig ütősek! 
- Remek! Ott a helyünk! Be akarok baszni, mint állat! - jelentettem ki vigyorogva. 
- Na, végre! Ez az haver! Hatalmasat fogunk bulizni! - emelte fel a kezét, amibe belecsaptam.

Bezseléztem a hajam, fújtam magamra, Zayn parfüméből, majd megnéztem a végeredményt a tükörben. Hmm, tökéletes!- kacsintottam a tükörképemnek. 
- Mehetünk? - kérdezte a fekete, belépve a fürdőbe. Bólintottam, majd elindultunk a kellemesen meleg éjszakába. Alig vártam, hogy bebasszak, és megdöngessek pár dögös pasit. Szörnyűek voltak ezek a bulimentes napok. Kezdtem már beleőrülni. Amint beléptünk az ajtón, mindenkit üdvözöltem, aztán egyenesen a piás részleghez mentem Zaynnel együtt. Ledöntöttem pár felest, aminek hamar megéreztem hatását, mert egy falatot sem ettem. Koccintottam a haverommal, majd vigyorogva a táncparkett felé vonszoltam. 
- Keresünk egy szemrevaló kis picsát neked, nekem pedig egy dugható szexistent! - kiabáltam a fülébe, mert a zene fülsiketítően hangos volt. Vigyorogva bólintott, miközben táncoltunk és a tömeget pásztáztam szemeimmel. A tekintetem megakadt egy igazán szexi pasin. - Én már meg is találtam! - mondtam Zaynnek, majd elindultam a kiszemelt felé. Nem szoktam órákon át flörtölni, vagy ilyesmi, én azonnal a lényegre török. Belemarkoltam hátsójába, és a fülébe súgtam:
- Meg foglak baszni! - haraptam bele a fülébe, mire megfordult. Így közelről is elég dögös volt. Mosolya mindent elárult. Megragadtam tarkójánál, és megcsókoltam, miközben beletúrtam szőkésbarna hajába. Nem volt valami extra, de ez is megteszi. Megfogtam a csuklóját, és felrángattam az emeletre. Az összes szoba foglalt volt, így a fürdő felé vettem az irányt. Belöktem az ajtót, majd magunkra zártam és azonnal nekiestem a pasinak, lekapva róla az összes ruhát. Pár perccel később, már keményen basztam, nekitolva a mosdókagylónak. 
-Mit csinálsz? - kérdeztem a pasit, aki elkezdte csókolgatni a nyakam, miután megdugtam. 
-Most te jössz! - mikor kimondta ellöktem magamtól, és felnevettem.
-Azt már nem! Engem te nem kúrsz seggbe! - mondtam, majd felöltöztem, és kimentem a folyosóra. Mit képzelnek ezek? Hogy megdughatnak?! Röhejes. Vigyorogtam, miközben lefelé haladtam a lépcsőn. Ittam még párat, majd kimentem a kertbe és elszívtam egy cigit. 
- Na, jó menet volt? - hallottam meg Zayn hangját. Felé fordultam, hátam a falnak döntöttem, és beleszívtam a cigimbe. 
- Volt már jobb is… - húztam el a szám, majd elvigyorodtam, mikor eszembe jutott a tegnapi dugásom Harryvel. - És neked, összejött? - kérdeztem, de csak a fejét rázta. Előrehajoltam kicsit, megragadtam a felsőjét, és magamhoz húztam. Szájába tettem a cigit, amibe beleszívott, majd a számba fújta a füstöt. - Leszopjalak? - kérdeztem, elhomályosult tekintetébe nézve. Túl sokat ivott, látszott rajta. Szemei csillogtak és bárgyún vigyorgott. 
- Hülye! - ütött vállba nagy nehezen, majd visszadugta a cigit a számba. - Megyek, keresek valakit. Jó szórakozást… haver… - indult el dülöngélve, amin jót nevettem. 
- Ha netán nem jönne össze, még mindig állt az ajánlatom! - kiabáltam utána. 
- Ooookéééé! - intett, majd bement a házba. Elszívtam a cigimet, és én is bementem, hogy folytassam a bulizást. Túl józan voltam még. Ittam még jó pár pohárral, és egyedül táncoltam a zenére. Egyre jobban éreztem magam. Mosolyogtam, énekeltem, néha üvöltöttem és nem törődtem semmivel. Öntöttem még egy pohárral, aminek a fele a pultra csorgott, de nem tudott izgatni. Szomjas voltam, és rohadt melegem volt. Lehörpintettem, és visszamentem táncolni. Éreztem, hogy forog velem a világ, és a gyomrom sem volt a legjobb. Muszáj volt friss levegőt szívnom. Kitántorogtam az utcára, leültem a lépcsőre. Nagyokat lélegeztem, amitől kicsit jobban éreztem magam. Felálltam, és elindultam haza. Úgy döntöttem elég volt ebből mára. Vigyorogva tántorogtam az utcán, és énekelgettem, felverve a kutyákat, akiknek az ugatásától az egész utca zengett. Mikor a házunkhoz értem, eszembe jutott a kis göndör, ezért inkább hozzá mentem. Hangosan dörömböltem a bejárati ajtón, a nevét kiabálva. Hirtelen kinyílt az ajtó, és egy mogorva pasas nézett rám.
- Azt a... rohadt… Te… te nem H-Harold vagy! -mondtam szomorúan. - A p-pápaszemest akarom! - kapaszkodtam meg az ajtóban, mert majdnem elestem.
- Nem meg mondtam, hogy nem akarlak látni a fiam közelében? -mérgelődött, mire jót nevettem. - Tűnj el innen, te részeg disznó! - Felhorkantam. - Nem akar többet látni! 
- Dehogynem, fater! - akartam hozzányúlni, de elhúzódott. - Alig várja… hogy megdu…
- Tűnj el! - morogta.
- Jól van na, tata! - léptem egyet hátra. - Elég idegesnek tetszik lenni, nem tesz ám jót a szépségnek -röhögtem, mire bevágta az ajtót. - Faszkalap! - morogtam, majd elindultam Harry ablakához. Felvettem pár követ és próbáltam eltalálni az ablakot, ami elég nehezen ment. Hosszabb káromkodás után végre eltaláltam, majd még egyszer. Halk nyikorgást hallottam, majd egy álmos, összekócolt hajú srác nézett ki.
- Louis?! - rekedtes hanga megmosolyogtatott.
- Gyere le! - mondtam.
- Nem mehetek! - suttogta, ami a csendes éjszakában elég hangosnak hallatszott. 
- Ne csináld már, szórakozzunk egy kicsit -vigyorogtam, mint a tejbetök. 
- Nem lehet, menj innen, mielőtt a szüleim felébrednek! - csukta be az ablakot, amit újra dobálni kezdtem. 
- Louis! Ne! - jelent meg ismét az ablakban.
- Gyere, vagy ordibálni fogok! - mondtam.
- Oké, várj egy kicsit! - tűnt el az ablakból, én pedig nekidőltem a ház falának, mert megszédültem. Zúgott a fejem, és forgott velem a világ. 
- Louis? Itt vagy? - vigyorogtam, mikor meghallottam a hangját. Elindultam felé, és megragadva felsőjét nekinyomtam a falnak. Megcsókoltam, de eltolt magától. - Bűzlesz a piától! 
- Semmi baj, édes! - akartam ismét megcsókolni, de nem engedte. 
- Fejezd be a tiltakozást! - ragadtam meg erősen a csuklóját, és mindkét kezét a feje fölé emeltem, majd erőszakosan a szájára tapasztottam az enyémet. Nem ellenkezett tovább, visszacsókolt. - Látom imádod, ha durva vagyok veled, te kis huncut! - suttogtam, majd nekitoltam az ágyékom, amitől felnyögött. - Gyere velem. Van egy hely, ahol folytathatnánk a kis játékunkat - nyaltam meg ajkait. 
- Túl részeg vagy! 
- A-a! Nem vagyok részeg… csak egy picit… - vigyorogtam. 
- Csendben tudsz maradni? - kérdezte, mire bólintottam. - Biztos? Ha a szüleim meghallanak, ki fognak nyírni mindkettőnket! Légy csendes, oké? - hevesen bólintottam.
- Jó fiú leszek, Baby! - csókoltam meg. - Kussolok! - nevettem. Megfogta a kezem, majd halkan bementünk a házba. Alig bírtam ki, hogy ne nevessek, mikor felfelé osontunk a lépcsőn. - Dugni akarok! - kuncogtam.
- Csss! - csitított, mire elröhögtem magam. - Louis! - szólt rám halkan, de erélyesen. Ezután megpróbáltam csendben maradni. Miután beléptünk a szobájába, lefektetett az ágyra, én pedig berántottam magam mellé, és csókoltam ott ahol értem. - Louis! - nevetett. - Hagyj, légyszi! - tolt el magától, majd kimászott az ágyból.
- Gyere vissza, meg akarlak dugni! - motyogtam. 
- Maradj csendben, és lehetőleg nem menj ki a szobából, oké? Hozok valamit enni! - ment ki, én pedig unottan fúrtam bele a fejem a párnába. 


2014. december 24., szerda


Kellemes Karácsonyi Ünnepeket kívánok minden kedves olvasómnak! <3

Köszönök mindent, ti nélkületek nem lennék most itt, imádlak benneteket, köszönöm, hogy vagytok nekem és, hogy minden egyes napomat boldogsággal töltitek meg! :3 Sok puszi <3
Sajnos nem tudtam nektek hozni új részt, amitől szörnyen érzem magam, de a Larry Christmas! blogon sok tehetséges írónő történeteit olvashassátok, köztük megtalálható az enyém is! Ezzel szeretnék nektek Boldog Karácsonyt kívánni! :)

Dreamy Girl xoxo

2014. december 22., hétfő

Just a game? (11.rész)



Sziasztok! 

Nagyon szépen köszönöm a sok kommentet, a 92! feliratkozót, és a 122.550 oldalmegjelenítést! :3  Imádlak benneteket, olyan jó hogy itt vagytok velem! :3 <3 
Remélem ilyen folytatást szerettetek volna ;)
Jó olvakodást! 

Dreamy Girl



Louis

Megharaptam fülcimpáját, miközben derekát markoltam, és lassan hátrálva nekinyomtam az íróasztalnak.
- Louis… ne… kérlek… - nyöszörögte. - Ne csináld ezt velem… - hangja elcsuklott, ahogy a mellkasomra tette kezét, és próbált eltolni magától. Felszisszentem az érintésre, és odakaptam a fájdalmas részhez. - Jól vagy? Sajnálom, én… elfelejtettem… ne haragudj… - mentegetőzött, én pedig leültem az ágyra. Lehet, hogy tényleg el kellene mennem az orvoshoz. - M-megnézhetem a… sebeidet? - kérdezte remegő hangon, még mindig az asztal előtt állva. Bólintottam, mire félénken lépett hozzám és leguggolt elém. Óvatosan felhúzta a pólóm, majd szája elé kapta a kezét. Sajnálkozva nézett rám. - Nagyon csúnya… tiszta kék-zöld folt vagy… 
- Tudom… - húztam vissza a pólómat. - Megmaradok! - Fel akartam állni, de visszaültetett az ágyra.
- Várj, hozok valamit! - szaladt ki a szobából. Pár perc múlva már vissza is tért, egy tubussal a kezében. - Ez egy mentás, hűsítő krém. Elvileg jó az ilyesfajta sérülésekre - húzta el a száját, aztán a kezembe nyomta. 
- Azt hittem síkosítót hozol! -vigyorogtam, de ő nem. 
- Vidd haza nyugodtan - lépett az ajtóhoz, amit kinyitott. - Most pedig, menj el! - Nem nézett rám, csak a padlót bámulta. Nem akartam elmenni… Nem tudom miért, talán az egyedüllét miatt. Inkább töltöttem az időmet ezzel a stréberrel, minthogy otthon öljön meg az unalom. Ki kellett találnom valamit. Forgattam a kezemben a krémet, majd elvigyorodtam. 
- Bekennél? - kérdeztem, mire kitágult szemekkel meredt rám. 
- Te is be tudod… - még mindig az ajtóban állt. - Vagy kérj meg valakit... valaki mást. - Felálltam, odasétáltam hozzá, és becsuktam az ajtót, aztán be is zártam.
- A hátamat nem! Nincs otthon senki, a haverom meg nem ér rá - nyomtam a kezébe a tubust. - És rohadtul fáj… - néztem rá könyörgően. Nagyot sóhajtott, vállait leeresztve. 
- Rendben, de semmi próbálkozás, oké? 
- Egy ujjal sem érek hozzád! - emeltem fel a kezeimet. 
- Akkor… őőő… - vakargatta a tarkóját, - f-feküdj az ágyra, h-hasra… - mondta vörös fejjel. Felnevettem.
- Nem igazán szeretem, ha irányítanak, de oké! - kacsintottam rá, majd nagy nyögések közepette levettem a felsőm, és az ágyra feküdtem. Éreztem, ahogy besüpped mellettem a matrac.
- Kicsit hideg lesz… - Remegett a hangja. 
- Akárcsak a síkosító! - mosolyogtam.
- Befejezed, vagy elhúzol!? - förmedt rám. Magam előtt láttam méregtől ráncos homlokát. A fejemet a párnába fúrtam és vártam, hogy végre nekilásson. Megrezzentem, és felszisszentem, mikor rácsepegtette a kenőcsöt a hátamra és óvatosan, remegő ujjakkal hozzám ért. -Sajnálom… - mondta, majd elkente a hideg krémet a zúzódásaimon. Lehunyt szemekkel élveztem a hűvös kenőcsöt, ami valamilyen szinten enyhítette a fájdalmaimat. - Jobb? 
- Ühüm! - dünnyögtem a párnába. Egyre lejjebb haladt ujjaival, és mikor a fenekem felett lévő gödröcskékhez ért, felsóhajtottam. Éreztem, hogy keményedek. Mocorogni kezdtem, amitől még rosszabb lett. Nyögtem egyet, mire a kezek simogatása megszűnt a hátamon. 
- Kész… A krémet hazaviheted, hogyha… 
- A mellkasomat is bekened? - fordultam meg, és lenéztem a nadrágomra. Tökéletes! Vigyorogtam. Láttam, hogy égő arccal nézi a nadrágomban éledező erekciót. 
- M-menned k-kellene... - Fel akart állni, de megragadtam a karját és magamra húztam. Rossz ötlet volt, azt hittem ott halok meg a fájdalomtól, ami belenyilallt egész testembe. -Hülye! - próbált lemászni rólam, de derekánál fogva visszatartottam. - Engedj el, Louis! - morgolódott, mire fellöktem a csípőm. Egy halk sóhaj tört fel belőle, majd pillantását enyémbe fúrta. - Ne… óóó… - felnyögött, ahogy erőteljesebben fellöktem magam. - Ne - ellenállása kicsit sem volt meggyőző. Imádom, mikor próbál tiltakozni, de közben meg alig várja, hogy ismét megdugjam. Tarkójánál fogva húztam le magamhoz, és megnyaltam ajkait, amit készségesen nyitott szét. Elmosolyodtam. Nyelvemmel övét kutattam, hogy vad csatába hívhassam. Kezeimmel közben a felsője alá nyúltam, karmolászva hátát, majd lehúztam róla, feltárva izmos mellkasát. Elpirult, és maga elé kapta a kezeit, hogy eltakarja meztelen testét. Megragadtam a csuklóját, és elvettem onnan. Felkönyököltem, nyakát vettem célba, csókoltam, szívtam, majd egyre lejjebb haladtam, egyetlen porcikáját sem hagytam ki. Oldalamba markolva nyöszörgött, miközben kigomboltam a nadrágját, és belenyúltam, megmarkolva farkát, ami kőkemény volt. Hangosabb nyögés tört fel a torkából, ujjait a bőrömbe mélyesztette az élvezettől. 
- Élvezed, mi? - kérdeztem szájára hajolva. Sóhajtott, majd meglökte csípőjét. Elmosolyodtam, és kivettem kezem. - Vetkőztess le! - vigyorogtam, homályos szemeibe nézve. Zavartan nyúlt a felsőmhöz, amit ügyetlenül próbált lehúzni, de a fejemnél beakadt. Felnevettem, és segítettem áthúzni a fejemen. Tiszta vörös volt az arca, miközben végigmérte meztelen felsőtestem. Hajába túrtam, összekócoltam lenyalt tincseit, és levettem azt a szörnyű szemüvegét. Annyira más volt így, mintha nem is ő lenne. Dögösebb volt. Zöld szemei pedig még vonzóbbak, rabul ejtettek, ahogy rám emelte a pillantását. Mi?? Miket hordok itt össze?! Jézusom! - ráztam meg a fejem, hogy kiűzzem a gondolataimat. Csak dugni akarok! Dugásra kell! -mondogattam magamban. Gyors mozdulattal magam alá gyűrtem, ami elég fájdalmas volt a zúzódásaim miatt, de nem érdekelt. Nyakát szívtam, majd áttértem szájára, amit vadul faltam, és közben lábai közé férkőztem. Lejjebb haladtam, és bekaptam a mellbimbóját, amit megharaptam, míg a másikat ujjammal izgattam. Erősen morzsoltam, majd megcsíptem, mire belemélyesztette körmeit a hátamba, egy fájdalmas nyögés közepette. 
- Tetszik? Szereted, ha fáj? - suttogtam a fülébe és belenyaltam, amitől megremegett a teste. - Szeretnéd, ha keményen kúrnálak? Hmm? - haraptam bele a fülcimpájába, amit meghúztam a fogammal. 
- Ahh! Louis! - nyögte hajamba markolva, és fellökte a csípőjét, amitől kemény farkunk egymásnak dörzsölődött. Felnyögtem tettére, és éreztem, ahogy felforrósodik a bőröm. 
- Ezt igennek veszem! - kuncogtam kulcscsontját csókolva, majd mellkasát, aztán egészen a hasáig, nedves csíkot hagytam bőrén. V-vonalához érve beleharaptam érzékeny bőrébe, mire hajamba túrt, meghúzva tincseim, és lefelé kezdte tolni a fejem. Vigyor jelent meg arcom. Nem akarja, persze… Majd megőrül azért, hogy megbasszam. Mozogni kezdtem felette, erősen neki dörzsöltem ágyékomat, amitől hátravetette a fejét és belemarkolt a lepedőbe. Arcát néztem, mely a kéjtől eltorzult, szája szétnyílt, erősen zihált, mellkasa szaporán fel-le mozgott. -Ha tudnád milyen szexi vagy, mikor vonaglasz alattam… - húztam végig az ujjamat ajkain, amik duzzadtak és hívogatóak voltak. Már megint! Mi a fene bajom van?! - hirtelen ültem fel, és megráztam a fejem. Lihegve nézett rám, mire egy gyors mozdulattal megszabadítottam az utolsó két ruhadarabjától. Beharapott alsó ajakkal néztem a farkát, ami hasára simult. Combjaiba markoltam, egyre feljebb haladtam, végig simítva bőrén, egészen a férfiasságáig. Először végignyaltam hosszát, miközben mindvégig a szemébe néztem. Aztán bekaptam. Szorosan zártam ajkaim közé, nyelvemmel masszírozva érzékeny bőrét. Rámarkoltam heréire, ami egy sikolyt váltott ki belőle. Vergődött a teste, a lepedőt markolta, majd megtalálta a hajamat, és erősen megragadta. Szívtam, szoptam, és néha még egy kicsit meg is karcoltam a fogaimmal. 
- Bassza meg! - tört fel belőle egy mély nyögés, amibe a testem is beleremegett. - Louis! - nyöszörgött. Lerugdostam nadrágomat, lehúztam a bokszerem és fölé hajoltam. Szemei elhomályosultak a kéjtől, és engem figyeltek. Zihált, arca kipirult. Valami furcsa érzés támadt fel a hasamban, amit nem igazán értettem. De nem törődtem vele. Elhessegettem. 
- Mit szeretnél, Harry? - nyaltam meg ajkát. - Mondd ki! - támaszkodtam meg karjaimmal a feje két oldalán. 
- Kérlek… - nyöszörögte. - K-kérlek… - kulcsolta össze lábait a derekam körül és fellökte csípőjét. Lehunyt szemmel és egy elfojtott sóhajjal válaszoltam tettére. 
- Mondd ki! Hallani akarom! Mondd ki, hogy kúrjalak meg! - nyakára szorítottam a kezem, de csak óvatosan. - Halljam! - ijedten nézett rám. 
- Kúrj meg, Louis! Azt akarom, hogy belém hatolj! Kérlek! - mély hangja teljesen elvette az eszemet. Elvigyorodtam.
- Jó fiú! Ezért jutalmat érdemelsz! - haraptam alsó ajkába, amit meghúztam, aztán megcsókoltam. - A szűk seggedbe fogom dugni a méretes farkamat, és úgy megbaszlak, hogy két napig nem fogsz tudni járni, te kis ribanc! 
- Ah! Csináld már! - markolta meg a bicepszem, és többször fellökte a csípőjét, ami mindkettőnkből hatalmas nyögéseket váltott ki. Erősen megfogtam csuklóját, és feje fölé húztam a kezeit. A szabad kezemmel végigsimítottam felsőtestén, le egészen a v-vonaláig, aztán vissza. Beledugtam a szájába az ujjamat, amit készségesen fogadott. 
- Szopjad, Baby! Gyerünk, jól nyálazd be! - toltam ki-be, ő pedig jó fiú módjára tette, amit kértem. Kihúztam, aztán a bejáratához igazítottam és felnyomtam neki. 
-Ahhh! - markolta a lepedőt, fájdalmas nyögéssel. Vigyorogva figyeltem, ahogy önkívületi állapotba kerül. A gyönyör teljesen elvette az eszét, és ez nekem nagyon bejött. Nem hittem volna, hogy szereti a mocskos dolgokat. Sosem néztem volna ki belőle, és ez még jobban felizgatott. Hozzá csatlakoztattam a második ujjamat is, és erőteljesen nyomtam belé, néha begörbítve, amitől ha lehet, még hangosabban nyögött. Nem bírtam tovább, a farkam lüktetett, fájt, annyira feszült. Kivettem ujjaimat, és ekkor döbbentem rá, hogy nincs nálam óvszer. Bassza meg! - vágtam magam fejbe gondolatban. Neki meg tuti nincsen. 
- Van óvszered? - kérdeztem, mire megrázta a fejét. Gondoltam. - A rohadt életbe! - túrtam bele a hajamba. Nem érdekel. Beleköptem a tenyerembe és bekentem a lüktető farkam, majd tompa hegyét az ánuszához igazítottam. 
- Ne - kapta el kezem. - Ó-óvszer… - de nem hagytam, hogy befejezze, belé toltam magam. - Úristen!! - tört fel torkából egy mély nyögés. - Ahh! Bassza meg! - lihegett, engem nézve. Fölé hajoltam, és miközben megcsókoltam, még beljebb löktem magam. 
- Harry! Istenem! Annyira szűk vagy és forró! - húztam ki-be a farkamat. - Oh, te jó ég! - lihegtünk egymás szájába. 
- HARRY! - egy hang ütötte meg a fülemet. - Harry, megjöttünk! - Egy női hang. -Harry, drágám! - egyre közeledett. Az anyja. Mikor leesett, gonosz mosoly ült ki az arcomra. 
- Anyád van itt, Baby! Adunk neki egy kis műsort?! - húzogattam szemöldököm, mire riadtan nézett rám.
- Ne!! Louis!! Szállj le rólam!! Ne!! - Megpróbált lelökni, de megragadtam mindkét csuklóját, és leszorítottam a teste mellé. - Kérlek, ne tedd ezt! - könyörgött, mire egy erőteljeset toltam a csípőmmel, majd még egyet és még egyet. - Ahh! Ahh! Istenem, Louis! - ezzel a pár döféssel elvettem az eszét, és nem tudott tovább gondolkodni. Kopogás hallatszott. Beharapta száját, és elfojtott nyögés hangja hallatszott. 
- Harry?! -újabb kopogás, és egy újabb lökés. Vigyorogva néztem, ahogy erősen koncentrál, hogy ne nyögjön hangosan. - Harry, drágám, jól vagy?
- Louis… - suttogta. - Benyithat… kérlek… - ahogy kimondta a kilincs megmozdult, és láttam, ahogy elfehéredik az arca. De az ajtó nem nyílt, mert bezártam, de ezt Harry nem tudta.
- Jól vagy, Harry? - a hang elég kétségbeesettnek hangzott. 
- Válaszolj neki! Mondd, hogy rosszul érzed magad! - suttogtam fülébe. Megrázta a fejét, mire döftem egyet. Halkan felsikoltott. - Olyan erőteljesen foglak baszni, hogy sikoltozni fogsz, és anyád mindent hallani fog, ha nem szólsz neki! - Tetszett ez a játék, imádom a veszélyt, ez még izgatóbbá teszi a dugást. 
- J-jól vagyok… ahh! c-csak...- löktem előre csípőmet, és nem álltam meg. 
- Beszélj! - gyorsabb tempót kezdtem diktálni, amitől alig bírt megszólalni. - Gyerünk! - utasítottam.
- M-minden rendben… ahh! Anya! - zihálta. - C-csak… rosszul… vagyok… ahh… - markoltam rá férfiasságára, és ugyanolyan ütemben fejtem, ahogy dugtam. 
- Biztos? Miért zárkóztál be? - nem akart tágítani, én pedig már nem bírtam sokáig, ahogyan Harry sem. 
- F-fáj a hasam! E-egyedül akarok lenni! K-kééérleeek… - éreztem, hogy megremeg a farka, izmai vibrálni kezdtek, fejét dobálta jobbra-balra, ahogy a kéj egyre erősödött benne. 
- Rendben, de ha kell valami, akkor szólj! - mondta az anyja. Én pedig erőteljesebben, mélyre döftem magam, közben pumpáltam méretes farkát. 
- Bazdmeg! - hörögtem, ahogy egyre durvábban dugtam. - M-mindjárt! Gy-erünk, Baby! Élvezz te is! - beharaptam alsó ajkamat, és éreztem, ahogy a gyönyör elönti a testem, és végigsöpör rajtam. - Harry!! - hörögtem. 
- Louis! É-én… - ennyi tellett tőle, majd forró nedve beterítette hasát, és a kezemet is, amitől én is eldurrantam, hatalmasat élvezve belé. Zihálva dőltem testére, arcom nyakába fúrva. Alig kaptam levegőt, ahogyan ő is. Eszméletlen volt. Felemeltem fejem, és arcát néztem. Csillogó zöld szemeit. Elmosolyodott, amitől gödröcskék jelentek meg a szája két oldalán. Ismét éreztem a gyomromban a bizsergető érzést, ami melegséggel töltött el. Mellkasát simogattam, majd el akartam simítani a homlokára tapadt tincseit, de megálltam. Mi a jó fenét művelek?!?! Jézusom! - hirtelen felkeltem az ágyról, és ijedten meredtem az ágyban fekvő fiúra. El kell húznom innen! Most azonnal! -fogtam a fejem. 
- Louis?! - ült fel Harry. - Jól vagy? - kérdezte aggódva. Sebesen magamra rángattam a ruháimat. 
- E-el kell mennem! Most! - indultam meg az ajtó felé. 
- Várj! Ne! - szólt rám. - A szüleim! 
- Leszarom! - nyitottam ki az ajtót. Minél hamarabb el akartam tűnni.
- Nem láthatnak meg! Kérlek, ne tedd ezt… - könyörgött, mikor megfogtam a kilincset.

2014. december 18., csütörtök

Just a game? (10.rész)


Hellooooo!

Nagyon szépen köszönöm a kedves szavakat, imádlak benneteket, és örülök, hogy ennyire tetszik ez a történetem! :) Nem untatlak tovább benneteket, jó olvasást kívánok a részhez, és előre is bocsánatot kérek a vége miatt! :/ (gonosz vagyok, tudom :D) 
Ui: Hogy tetszik a kinézet? Nem zavarja a szemeteket, vagy ilyesmi? Kérlek írjátok meg, ha nem jó, akkor változtatok rajta! Előre is köszönöm :) 

Dreamy Girl 



Louis

Egymásra néztünk Zaynnel, majd nagyot sóhajtva fordultunk meg. Bassza meg! - mondtam magamban, mikor megláttam, hogy nem csak James áll velünk szemben, hanem még négy gorillája. Ezt nem fogjuk megúszni ép bőrrel, ebben már most biztos voltam, de nem mutattam ki, hanem magabiztosan húztam ki magam, és gonosz vigyort villantottam feléjük.
- Nocsak, tán csak nem Mr. Fasszopóval van dolgunk! - röhögtünk fel Zaynnel. - Emlékszem arra az éjszakára, édes! Hmm… ahogy szívtad a farkam… Talán kéne még? - markoltam meg magam. - Gyere! - kacsintottam rá, mire dühösen fújtatni kezdett.
- Nagy a pofád Tomlinson! De emlékszel mit mondtam?! Felfrissítsem a memóriádat? - morogta, kivillantva fehér fogait. Persze, hogy tudtam, ki ne emlékezne arra, mikor megfenyegetik. Kicsit pipa volt rám, mikor egy buliban leszopott - de még hogy! - majd mikor baszakadott velem, úgy döntöttem, visszaadom neki. A suli mikrofonjába belemondtam, hogy James - aki a suli menője és csajozógépe - leszopott egy buliban. Mondanom sem kell, hogy nem igazán volt oda a bejelentésemtől. Azóta mindenki, Mr. Fasszopónak hívja, és röhög rajta. Persze, rólam tudják, hogy meleg vagyok, de én nem hagytam, hogy szórakozzanak velem, ezért senki nem mer beszólni, de James az más, ő nagy puncivadász hírében állt… Már nem az, mert a lányok feléje sem néznek. Szóval, eléggé elbasztam az életét, amire nagyon büszke vagyok. És ez most rohadtul fog fájni…
- Ennyire félsz tőlem, hogy nem mertél egyedül jönni?! - nevettem fel. - Szánalmas vagy! Legalább lennél férfi, és egyedül állnál elém! - horkantottam. 
- Fogd be! - ennyi tellett tőle.
- Ennyi? De megijedtem! Majdnem behugyoztam a gatyámba! - mondtam gúnyosan, mire felém indult. - Zayn! Húzz innen! - fordultam felé. 
- Nem! - szólalt meg.
- Azt mondtam húzz innen, neked semmi közöd ehhez! Tűnés, vagy én verlek agyon!! - kiabáltam rá, de nem mozdult. Hirtelen egy ütést kaptam az arcomba. - A rohadt életbe, menj már!! - fogtam az ütés helyét, ami kibaszottul fájt. Zayn futni kezdett. 
- Kapjátok el! - szólt a gorilláinak James, és ismét behúzott egyet. - A szart is kiverem belőled, te kis gennyláda! - rúgott bele a hasamba, amitől fájdalmasan összegörnyedtem. Nagyon reméltem, hogy Zaynt nem fogják elkapni. - Állítsátok fel! - ordított, mire kezek ragadtak meg és felemeltek, hogy ismét bele tudjon rúgni a gyomromba. 
- Bazdmeg! - köptem fájdalmasan. - Így könnyű… hárman egy ellen… - nyögtem, összegörnyedve. Állam alá nyúlt, és undorral nézett rám. Felnevetett, és az arcomba ütött. Fájdalmasan köptem ki a vért, aminek sós íze betöltötte a számat. Felszisszentem, mikor megnyaltam felrepedt ajkamat. - Köcsög! - köptem egyet. 
- Engedjétek el! - a karomat szorító kezek elengedtek, én meg alig bírtam a lábamon állni, annyira fájt a hasam. - Lássuk mit tudsz! - vigyorgott. Elöntötte a düh az agyam. Megtöröltem a számat, majd minden erőmet összeszedtem és nekiestem. Orrba vágtam, aztán hasba, majd az arcába ütöttem. 
- Kérsz még?- röhögtem, figyelve szenvedését. - Mindjárt nem vagy nagyfiú, mikor egyedül kell küzdened, édes! - ahogy kimondtam, nekem rontott, leteperve a földre. Fájdalmasan felnyögtem, mikor a hátam találkozott a betonnal. Arcom elé kaptam a kezem, hogy védeni tudjam erős ütéseitől, amiktől majd leszakadt a karom. Lábaimmal próbáltam lelökni magamról, és sikerrel jártam. Azonnal fölé kerekedtem, és ütni kezdtem a pofáját. Az orra vérzett, a szája felrepedt az öklömtől. A gorillái elkaptak, és lerángattak a “főnökükről”, és az egyik gyomorszájon rúgott, amitől végképp elterültem a földön. Homályosan láttam, minden egyes porcikám fájt, ahogy megmozdultam, vagy levegőt vettem. Csak a lábukat láttam, ahogy elém állnak, és erőteljesen rugdosni kezdenek. Próbáltam védeni magam, amennyire csak tudtam. 
- Mi a fene folyik itt? - hallottam meg egy hangot, mire abbahagyták kínzásom. 
- Futás! - kiabált James, és egy pillanat alatt, mind eltűntek. Feltápászkodtam, akár mennyire is fájt.
- Utánuk! - utasított egy ismeretlen hang. Nem láttam senkit, ezért sietve - már amennyire tudtam - bebújtam az egyik bokor mögé. Nem igazán örültem volna, ha megtalál, bárki legyen is az. Minél halkabbra vettem a szuszogásom, hogy biztos meg ne hallja. - Hé, csak segíteni akarok! Bújj elő! - hangja kedvesen hangzott, mégsem bíztam benne. Mi van ha zsaru? Amint bevisznek, ott is maradok... 
- Segítened kell! - hallottam meg egy másik hangot. Hosszabb csend következett, majd léptek zaja ütötte meg a fülem, amik egyre csak távolodtak. Vártam még egy kicsit, aztán óvatosan kimásztam a bokrok mögül. Épp elindultam volna, mikor megragadta valaki a karom.
- Ne olyan sietősen, Tomlinson! - lökött a földre, James. Felálltam, nagy fájdalmak közepette, és nekirontottam. Erőteljesen az ágyékába rúgtam, amitől fájdalomtól eltorzult arccal esett a földre. 
- Kapd be! - köptem arcába véres nyálamat. Nem messziről férfi hangokat hallottam, ezért elindultam a másik irányba, egyenesen az elhagyatott gyár felé, ahol tökéletes búvóhelyet kereshetek magamnak. Benyitottam a rozsdás fémajtón, majd lekuporodtam a sarokba. Zaynnel számtalanszor jártunk ide, ha nem volt kedvünk emberek közt lógni, ha füves cigit akartunk szívni, vagy újabb tablettát kipróbálni. Nekidöntöttem a fejem az omladozó falnak, és mélyeket lélegeztem, amitől minden porcikámba kínzó fájdalom nyilallt. Szar az, mikor mindenki téged akar megverni ebben a rohadt kisvárosban… Nem telik el úgy egy hónap, hogy ne verjenek össze, vagy ne keverednék verekedésbe… Előkotorásztam a cigimet, és rágyújtottam. Erősen csípte a számat, de nem tudott érdekelni. A másik zsebembe nyúltam, amiből a telefonom halásztam ki. - A kurva életbe! - néztem az összetört képernyőt. Próbáltam bekapcsolni, de nem reagált. - Nem hiszem el! - dobtam a sarokba a már használhatatlan készüléket. Teljesen tropára ment. Idegesen szívtam a cigimet. Most honnan a fenéből tudom meg, hogy mi van Zaynnel?! Halk hangok csapták meg fülemet. Gyorsan elnyomtam a cigim, és beljebb húzódtam. 
- Erre láttam! - mondta az ismeretlen hang, majd hirtelen csend lett. Nagyot sóhajtottam, és lehunytam a szemeimet. 

Arra ébredtem, hogy szomjas vagyok. Mikor kinyitottam a szemem, hirtelen azt sem tudtam hol vagyok, de aztán minden világossá vált. Alig láttam, mert már kezdett besötétedni. Feltápászkodtam, fájdalmas nyögések közepette. Kiléptem az ajtón, ami hangosan nyikorgott. Kinéztem, de síri csend volt. Elindultam hazafelé. bicegve, hasamat fogva. Irtózatosan fájt minden egyes lépés, és lélegzet vétel, azt hittem sosem fogok hazaérni. Az ajtónkhoz érve felnéztem a szomszéd ház felső ablakára, ahol égett a villany. Eszembe jutott a kis pápaszemes könnyes arca, és szavai. Megráztam a fejem, hogy kiűzzem agyamból. Megszédültem, és a földre estem. Minden elsötétült előttem.

- Louis! Louis! - egy ismerős hang az én nevemet kiabálta. - Louis! Úristen! Jól vagy? - Mikor kinyitottam a szemem, kellett pár pislogás, mire rájöttem, hogy a szobámban vagyok. Hogy kerültem ide?! Mi ez az egész? Fel akartam kelni, de nem bírtam, minden porcikám sajgott. - Louis! Hála az égnek, már azt hittem sosem ébredsz fel! - Zayn állt az ágy mellett, és idegesen túrt a hajába. 
- Jól vagyok… - dünnyögtem, mert még a beszéd is fájt. - Te jól vagy? 
- Bazdmeg! Nem kellett volna ott hagynom téged! Ez az egész az én hibám… - fogta a fejét, majd leült az ágy szélére.
- Fogd be! Nem a te hibád! Ne rinyálj már, mint egy kislány! - morogtam.
- Megijedtem - nézett rám. - Valaki felhívott és közölte velem, hogy a házatok előtt fekszel… 
- Ki… - köhögtem - Ki volt az?
- Egy férfi hang volt… Amikor megkérdeztem, hogy ki az, letette… - összevont szemöldökkel hallgattam Zaynt. Ki a fene lehetett az?... Ki láthatott? Aztán leesett. Nem, ő nem lehet, az kizárt dolog.
- A szomszéd stréber… - ültem fel az ágyon, nyöszörögve. - Bár nem értem miért, hiszen sírva szaladt haza, mikor megmondtam neki, hogy csak egy dugásra kellett. 
- Szerelmes beléd! - nevetett fel a haverom. 
- Kapd be! - röhögtem, de azonnal abba is hagytam, mivel majd széthasadt a szám és a mellkasom is. - Adj egy cigit, nekem már nincs! - nyújtottam felé a kezem.
- Nem kellene…
- Fogd be, és ide a cigivel! - morogtam, mire kivette a farmere zsebéből, és a kezembe adta, majd számba vettem, és meggyújtottam. - Rohadtul fáj… - nyöszörögtem. - De legalább jól tökön rúgtam azt az idiótát! - mosolyogtam fájdalmasan. - Ezért megérte! - szívtam bele a cigimbe. 
- Hadd nézzem a sebeid! - húzta fel a felsőm. - Elég szörnyen néz ki! - húzta el száját. 
- Majd begyógyul, mint a többi… 
- Hozok fertőtlenítőt! - ment ki Zayn, én pedig tovább füstöltem. Vajon tényleg Harold szólhatott a haveromnak? De miért?! Hisz tönkretettem a kis rózsaszín világát, akkor meg miért tette volna?... Tipikus szűz, megdugod, aztán le se száll rólad többet. Remek… Ezt jól megcsináltam… 

Négy nap telt el azóta, hogy megvertek. Még mindig fájt mindenem, és alig bírtam menni, ezért nem is igazán erőltettem a dolgot, csak szükség esetén keltem fel az ágyból. Untam már nagyon, nem vagyok az a szobában ülős típus, ezért kezdett megőrjíteni a dolog. Menni akartam, bárhova, csak el innen. Elővettem a mobilom, amit Zayn vett nekem, mert megkértem rá. Nem nagy valami, csak épp arra jó, hogy telefonálni tudjak vele. Megint gyűjthetek, mire lesz egy normális készülékem… Baszódj meg James! - morogtam magamban.
Kicsengett. Jesst hívtam, meg akartam kérdezni, hogy mikor jön haza, mert már letelt az egy hét. Közölte velem, hogy még marad, ha nekem nem baj. Úgy látszik tényleg komoly a dolog kettőjük közt, ha haza sem akar jönni. Megmondtam neki, hogy addig marad, ameddig csak akar, és biztosítottam arról, hogy anyánk rendben van. Bár fogalmam se volt róla, mi van vele, és most hogy a régi mobilomnak annyi, nem is tudnak felhívni a kórházból. Kénytelen leszek betelefonálni… Fél óra beszélgetés után elköszöntem Jesstől, és megpróbáltam felkelni az ágyból. Kislattyogtam a fürdőbe, hogy könnyítsek magamon, aztán lementem a konyhába, hogy egyek valamit. A hűtő üres volt, ezért rendeltem egy pizzát, amit hamar ki is hoztak. Bekebeleztem az egészet, majd felhívtam Zaynt, hogyha tud jöjjön át, mert megőrülök már egyedül. De nem ért rá, így kénytelen voltam szétunni a fejem, és muszáj volt felhívnom a kórházat. Kiderült, hogy már tegnap hazahozhattam volna anyámat. Szuper, még ez is, inkább megölöm magam, minthogy anyámmal legyek. Felöltöztem, ami egy fél órába telt, majd felkaptam a kocsikulcsot, és beültem az autóba. Hiába próbáltam beindítani, nem sikerült. Még egy párszor nekiveselkedtem, de semmi.
- Hogy rohadnál meg!! - ütöttem a kormányt, amitől ismét fájdalom nyilallt minden porcikámba. Kikászálódtam, és gondolkodás nélkül elindultam a szomszéd ház felé. Becsengettem, aztán kopogtam. Nem jött válasz, ezért erélyesebben ütöttem az ajtót, ami ki is nyílt. A pápaszemes állt az ajtóban, pizsamában, nyúzott fejjel. 
- Szeva! - vigyorogtam, és amint leesett neki, hogy én vagyok az, be akarta csukni az ajtót, de odatettem a lábam. 
- Tűnj el! Megmondtam, hogy nem akarlak látni! - próbálta kirugdosni a lábam. Kezemmel befelé toltam az ajtót, amit nem tudott tartani, ezért sikerült kinyitnom és bent találtam magam a házukban. Szörnyen ódivatú volt, egyhangú és borongós. - Húzz innen! Nem hallod?! Hívom a rendőrséget, ha nem mész el! - láttam rajta, hogy fél. Megtorpantam, majd a falnak dőltem, mintha rosszul lennék. Harold azonnal odajött hozzám. - Jól vagy? Louis? - nem szóltam, úgy tettem mint aki nincs magánál. Be is jött a tervem, mert felvezetett a lépcsőn, és bevitt a szobájába, majd lefektetett az ágyára, aztán eltűnt. Körülnéztem. A szobája tök unalmas volt, egyhangú, fehér falakkal. A könyvespolc teli volt könyvekkel, és amint láttam a címekből, mindegyik valami nyálas, romantikus szar lehetett. Hogy tud fiú létére ilyeneket olvasni?! Jézusom! Oké, hogy meleg, de attól még nem kell, hogy ilyen szánalmas legyen. Felültem az ágyon, fejem a háttámlának döntöttem. Semmi kép a falon, semmi poszter vagy valami… Nem csodálom, hogy ilyen besavanyodott szegény… - Hoztam egy kis vizet, és fájdalom csillapítót, mást nem tudok adni - tette le az éjjeliszekrényre, majd zavarában a kezét morzsolta. Végignéztem rajta, és jót kuncogtam a pizsamáján. 
- Nem akarsz levetkőzni? - kérdeztem felhúzva a szemöldököm, és éreztem, ahogy megreped a sebem. Felszisszentem, majd odakaptam. Végignézett magán, majd vöröslő fejjel ment a szekrényéhez és kikapott belőle egy ruhát. - Itt is átöltözhetsz, nem zavar! Meg amúgy is láttam már minden porcikádat! - nyaltam meg a számat, és éreztem, hogy begerjedek. Kisietett a szobából, bevágva maga után az ajtót. Felnevettem. Ez tényleg belém van esve… Hát akkor játszunk egy kicsit. Bevettem a gyógyszert, és lehörpintettem a vizet is. Mikor visszajött, már a rendes ruhájában volt, amitől minden pasinak lelohad a farka. Én is így jártam… - Nem gondoltál arra, hogy újítanod kellene a ruhatáradon? Vagy netán kontaklencsét hordanod? Esetleg egy normálisabb szemüveg? - néztem rá. - Sokkal többen akarnának megdugni… 
- Látom jobban vagy, szóval el is húzhatsz! - morogta karba font kezekkel. 
- Hol vannak a szüleid? - kérdeztem, témát váltva. 
- Elmentek… 
- Akkor kettesben vagyunk? - vigyorogtam. Meg fogom dugni a saját ágyában. Úgy sem látott még meztelen pasit ez az ágy, csak a gazdáját. Láttam az arcán, hogy zavarban van és olyan vörös, mint a tégla. 
- Menj el, Louis! - hajtotta le a fejét. - Csak menj el! 
- Te hívtad, Zaynt? - kérdeztem. Hallgatását beleegyezésnek vettem. 
- Menj el... - dünnyögte hosszabb csend után. Felkeltem az ágyról és elé léptem.
- Nem akarod, hogy elmenjek, igaz? - suttogtam a füléhez hajolva. - Azt akarod, hogy megint megdugjalak. Érzem Harold, már áll a farkad - nyaltam bele a fülébe, amitől megremegett, és felsóhajtott. Vigyorogtam. Ez könnyebb lesz, mint gondoltam volna...

2014. december 14., vasárnap

Just a game? (9.rész)



Helloooo! 

Nagyon sajnálom, hogy ennyit kellett várnotok, remélem azért nem haragszotok rám és még itt vagytok :/ Elég sok minden összejött, és nehezen ment az írás is, de most itt vagyok, egy újabb résszel! :)
Köszönöm a sok kedves szót, a tetszikeket és persze az új feliratkozókat is! :3 
Éss egy kis karácsonyi meglepetés blog,  Larry Christmas! nézzetek be, iratkozzatok fel, megéri! <3
Jó olvasást! 

Dreamy Girl


Louis

Zihálva gördültem le Haroldról. Szétterültem az ágyon, majd mikor már kezdtem visszanyerni az energiám, felkeltem, lehúztam az óvszerem, amit egy hanyag mozdulattal ledobtam a padlóra. Felkaptam az alsóm, amit gyorsan felrántottam magamra, majd felvettem az övét is, és még mielőtt odadobtam volna neki, végig néztem pucér testén. Tudtam jól, hogy többé nem fogom látni, ezért elmentettem a képet, mely azért nem volt olyan rossz, így, hogy nem pápaszemesként feküdt ott. 
- Öltözz! - hajítottam oda, kicsit sem kedvesen, de kit izgat, már nem kell annak lennem. Előkotortam a cigimet és az öngyújtómat a farmerem zsebéből, és kimentem a teraszra, hogy elszívjam nyugtató adagomat. A mellettünk lévő házat néztem, miközben azon járt az agyam, hogy mit szólnának a begyepesedett szülők, ha megtudnák, hogy a drága, egyetlen kicsi fiúkat most rontottam meg. Talán még azt sem tudják, hogy meleg... Dupla szívroham. Elmosolyodtam, ahogy magam előtt láttam a halálsápadt arcukat. De kit izgat, ez nem az én dolgom. Nyertem, Zayn pedig perkálhat. Tudtam, hogy neki ez a legnagyobb büntetés, hiszen utál a szüleitől kunyizni, de most muszáj lesz neki. Megérdemli, amiért ilyen rohadék volt, és ennyit szenvedtetett egy szar fogadás miatt. Elpazaroltam az időm azzal, hogy a kis stréber után futkostam, de most már vége. Elő akartam venni a mobilom, hogy felhívjam haverom, de mikor lenyúltam, jöttem rá, hogy egy szál alsóban vagyok. 
- Baszd meg! - ütöttem homlokon magam, mikor eszembe jutott, hogy bent hagytam az éjjeli szekrényemen. És még a hangfelvétel is be volt kapcsolva. Sietősen nyomtam el a csikket a korláton, majd két lépéssel bent teremtem a szobámba, ahol a kis pápaszemes felöltözve, lehajtott fejjel ült az ágyam szélén.
- Ennyire szar volt? - kérdeztem félmosollyal arcomon. Felemelte fejét, és láttam vörös, könnyektől homályos szemét. 
- Ez nem vicces! - szipogott, majd felmutatta a mobilom. - Ez mi? 
- Egy telefon! - horkantam fel.
- Ne szórakozz velem, Louis! Te... Te felvetted, ahogy... ahogy... - csuklott el a hangja, majd zokogni kezdett. - M-miért? Miért tetted ezt? Mit vétettem? - törölte könnyes szemét. Láttam, hogy egész testében remeg. 
- Majd átküldöm neked, hogy maszturbálhass rá! - nevettem fel gonoszan.
- Hogy te mekkora egy pöcs vagy!! - állt fel. - Én azt hittem... 
- Mit hittél? Haa?? - szóltam közbe. - Azt, hogy kézen fogva sétálunk majd, mint a szerelmes, nyáladzós filmekben?! - léptem elé. Fejét lehajtotta, amiből rögtön tudtam válaszát. - Ó, te kis naiv! Van még mit tanulnod, édes! Az élet nem egy habos torta! - mondtam gúnyosan. 
- F-fogd be!! - rivallt rám. - Gusztustalan vagy! Egy féreg! - köpte szavait. 
- Te mondtad, mielőtt megdugtalak, hogy ismered a fajtámat, akkor meg mit hittél?! Nekem csak egy dugásra kellettél, mint ahogy minden pasi arra kell! Nem nyáladzásra! Jézusom, minek nézel te engem?! - undor ült ki arcomra.
- Rohadj meg! Undorító vagy! - szinte kiabált.
- Mégis hagytad, hogy megbasszalak, édes! És élvezted is, minden egyes percét, nem tudod tagadni! - mosolyogtam önelégülten. - Könyörögtél is, hogy még, még! - nevettem fel.
- Hagyj békén! Soha többé nem akarlak látni! - lökött arrébb, majd el akart rohanni, de megragadtam csuklóját. - Engedj el! - veregette vállam.
- Megköszönhetnéd, hogy felnyitottam a szemed! Kilyukasztottam a rózsaszín kis buborékot, amiben éltél! Az élet nem egy tündérmese, édes! Nem olyan, mint a szánalmas, csöpögős regényeidben! Az nem létezik, a valóságban nincs ilyen! A valóság kegyetlen! Ébresztő stréberke! - engedtem el, mikor befejeztem a mondandóm.
- Igen is létezik olyan szerelem, ami a könyvekben van, csak nem mindenkinek adatik meg az életben! Neked például soha nem fog, mert egy érzéketlen, szívtelen dög vagy! Nincs szíved! Mindenkit csak kihasználsz, nem törődsz azzal, hogy ez másoknak mennyire fáj! Csak magaddal foglalkozol! Egy önző seggfej vagy, aki egyedül, magányosan fog meghalni! És tudod mit?! Meg is érdemled! - viharzott ki a szobámból, és még innen is jól hallottam, ahogy bevágja maga után a bejárati ajtót.
- Idióta! - morogtam. - Mit képzel ez magáról?!... Ki ő, hogy beleszóljon az életembe?... - mérgelődtem, és nem törődve azzal, hogy a szobámba vagyok, rágyújtottam. Muszáj volt lenyugtatom magam. Legalább három szálat elszívtam, majd írtam egy sms-t Zaynnek, hogy találkozzunk a parkban húsz perc múlva. Hideg vízzel letussoltam, hogy kitisztuljon a fejem, és lecsillapítsam a bennem forrongó dühöt. Felöltöztem, majd elindultam a parkba. A fejemben a pápaszemes szavai visszhangzottak. “Egy érzéketlen, szívtelen dög vagy” “Egy önző seggfej, aki egyedül, magányosan fog meghalni” Folyton ismétlődtek mondatai, és hiába próbáltam kiűzni őket, nem ment. Csak egy dugás volt, mint mindenki más! Egyedül halok meg?! És ki a fenét érdekel! Ez az én életem, nincs joga, hogy beleszóljon! - mérgelődtem magamban, sietve lépdelve a járdán. A parkhoz érve, azonnal a padunkhoz mentem, és leültem rá, várva Zaynt, aki hamarosan megérkezett. Öklöztünk, majd ledobta magát mellém, szétterülve, lazán. 
- Jó, hogy találkoztunk, mivel mondani akartam valamit - szólalt meg, mire ránéztem arcára, amin vigyor terült el. - De előbb mondd te, az enyém várhat. 
- Győztem! - mondtam boldogan, egyenesen az arcába. - Bekaphatod! Perkálhatsz kisapám! - nevettem fel. Irtó büszke voltam magamra, hogy levertem a nagy Zaynt, aki majdnem minden fogadást megnyer. Felröhögtem, ahogy megláttam arcát. Leesett állal, kikerekedett szemekkel nézett rám.
- M-mi van?? - hangja egy oktávval magasabban hangzott. - Azt… azt akarod mondani, hogy megdugtad? - bólogattam önelégült fejjel. - Na neeeem! Ezt nem hiszem el! Bizonyítékot akarok! - jelentette ki. Vigyorogva halásztam ki farmer zsebemből a mobilom, és megkerestem a felvételt, amit elmentettem. - Felvetted? - kérdezte, majd megnyomta a lejátszást. Csendben hallgattuk. Furcsa volt visszahallani a saját nyögéseimet. Sosem vettem még fel egy dugásomat sem, de ezek után lehet, hogy ez lesz az új hobbim. - Túlságosan is kedves voltál vele… - szólalt meg haverom. 
- Ez volt neki az első… Nem lehettem vele erőszakos. Azért akkora geci nem vagyok! 
- Meg akartam kérdezni, hogy élvezted-e, de a nyögéseid mindent elárulnak - gúnyolódott nevetve.
- Kapd be! - kapcsoltam ki. - Ez elég bizonyíték, nem? - tettem el a telefonom. - Szóval, vesztettél! - vigyorogtam. 
- Az nem olyan biztos! - húzta ki a zsebéből a mobilját. Összevont szemöldökkel néztem, ahogy a képernyőt nyomogatja. Nem tetszett ez nekem… Odaadta a kezembe, és elindított egy videót. - Megnézheted, hogy miket tudok az ágyban! - nevetett fel. 
- Már kétszer kipróbáltalak! - emlékeztettem.
- Ki voltunk ütve, szóval… Most megnézheted, hogy mit hagytál ki! - röhögött, a vállamba bokszolva. Leesett az állam a videót nézve. Először is azért, mert nem akartam elhinni, hogy azok után, amit a csajnak mondtam, képes volt lefeküdni Zaynnel. Másodszor meg azért, amit láttam. Nem éppen volt mondható finomkodásnak, amit az ágyban műveltek.
- Bazdmeg! Te ennyire durva voltál vele?! Szűz volt, nem? - néztem fel haveromra, aki féloldalas mosolyt villantott. 
- Nem volt az…
- Mi?? - most nekem esett le az állam. 
- Ő támadott le engem, elég hevesen, aztán közölte velem, hogy mit finomkodok, nem szűz, én meg konkrétan lefagytam. Utána jól beledöngöltem az ágyba, amint látod - mutatott a képernyőre. - És az benne a legdurvább, hogy mikor végeztünk, felöltözött és elhúzott! - nem akartam hinni a hallottaknak. Ezt a csajt teljesen félreismertem. Ki se néztem volna belőle. - Baszki Louis, kihasználtak! - nézett rám kétségbeesett fejjel, amin jót röhögtem. 
- Szar ügy! De azért ne sírj - simogattam meg a hátát, amit durcásan húzott el. 
- Bazmeg! - morogta.
- A látottak alapján, lehet nem is rossz ötlet! - vigyorogtam, miközben a videót néztem. - Dughatnánk józanul is! - kacsintottam Zaynre. 
- Szeretnéd, mi? - húzogatta szemöldökét. - De nem lehet, mert miután megízleltél, másra nem is vágynál, csak rám! - röhögte el magát. - Még majd belém szeretsz! 
- Nagyon vicces vagy, komolyan, röhög a vakbelem! - húztam el a számat. - Hidd el, hogy ha megdugnálak, te sem tudnál utána más ágyában hemperegni! 
- Persze, hogyne… - horkantott fel. - Döntsük végre el, hogy ki nyert - váltott témát.
- Én! Hamarabb dugtam meg, mint te! Nézd a videó idejét! - mutattam a pontos időre. - Mikor ti elkezdtétek én már rég a stréberben voltam! - mondtam büszkén. 
- Nem tudod bizonyítani, a hangfelvételen nincs idő… - sajnos igaza volt...
- Valahogy el kell döntenünk… vagy kiegyezünk egy döntetlenbe…
- Azt már nem! Újabb fogadás! - csillant meg Zayn szeme, hogy ismét játszhat. Ez volt a mindene, nekem viszont semmi kedvem nem volt még egy fogadáshoz…
- Nem, elég volt! - mondtam határozottan. - Döntetlen és kész! - zártam le a témát.
- Felejtsd el! Nem nyugszom bele a döntetlenbe! Kihívlak egy sörivó versenyre, az jó lesz?
- Menjünk! - sóhajtottam egy nagyot. Muszáj elfogadnom, mert sosem fog leszállni rólam. Ez meg nekem kedvez, mert jól bírom a piát. Felálltunk a padról, és elindultunk a legközelebbi kocsmába. Egy eldugottabb helyen mentünk át, ahol még a madár sem jár, gondoltuk, lerövidítjük az utat. 
- Csak nem a híres nevezetes Louis Tomlinson, és a csicskája Zayn Malik! - szólalt meg egy ismerős hang, a hátunk mögül. Fasza, pont erre volt ma szükségem...

2014. december 1., hétfő

Just a game? (8.rész)



Halihóóó! 

Ne haragudjatok, hogy ennyit kellett várni, de eléggé megszenvedtem ezzel a résszel, meg elég nagy a hajtás is... De itt vagyok, egy újabb fejezettel, ami remélem tetszeni fog nektek. Köszönöm a kedves szavakat, nagyon boldoggá tesztek velük! :3 Jó olvasást! :) 
Dreamy Girl



Louis 


Éreztem, ahogy megmerevedik tettemre. Nem csókolt vissza, el akart tolni magától, de nem hagytam. Teljes testemmel nekifeszültem, így szorítva a falhoz. Szám még mindig az övén volt, és erőszakosan próbáltam bejutni a nyelvemmel, de nem engedte. Nekem viszont vannak trükkjeim, amiből egyet be is vetettem. Rámarkoltam a farkára, amitől nyögés tört fel belőle, én pedig azonnal kihasználtam a helyzetet és átdugtam a nyelvemet a szájába. Félénken csókolt, nem úgy, mint a bulin. Vadul elkaptam nyelvemmel az övét, és egyre durvábban csókoltam. Pólója szegélyét markoltam, lassan felfelé húztam, de leállított:

- Louis, ne! – motyogta a számba.
- Akkor a nadrágod! – gomboltam ki, mire megfogta a csuklóm és elhúzta onnan. Morogtam és éreztem, ahogy elönti a düh a testemet. Túl sok ez a tiltakozás, amihez nem vagyok hozzászokva, és még rohadt kanos is vagyok. Mióta elkezdtük ezt a játékot Zaynnel, azóta nem basztam senkivel, ami eléggé kikészít, hiszen hetente több pasit is bevittem az ágyamba. Ökölbe szorítottam a kezem, mély levegőt vettem, majd a szemeibe néztem, amik félénken csillogtak. Elmosolyodtam, mikor eszembe jutott egy ötlet.
- Maszturbáltál már? – kérdeztem, mire nagyot nyelt.
- Mi? – kerekedtek ki szemei. Felnevettem, közelebb hajolva arcához.
- Úgy értem kiverted már a farkadat? – támasztottam a falhoz a kezeim, feje két oldalán. Arca téglavörössé vált, ahogy felfogta, hogy mit is kérdeztem tőle. – Verd ki előttem! – vigyorogtam, beharapva alsó ajkam.
- Mi?? – hangja egy oktávval magasabban hangzott.
- Csak nézlek! Nem érek hozzád egy ujjal sem! – tartottam fel a kezem, egy lépést hátrálva tőle.
- Nem!! – válaszolt erélyesen. – Felejtsd el! – indult el az ajtó felé. Gondoltam, hogy nem fog belemenni, az túl egyszerű lett volna, de nem hagyhatom, hogy elmenjen. Túl közel vagyok ahhoz, hogy megdugjam. Csak egy lépés, egy apró dolog, ami után már nem fog nemet mondani. Itt kell tartanom.
- Mi van, kicsi a farkad? – kérdeztem féloldalas vigyorral. Megfordult, szavaim hallatára. Összevont szemöldökkel nézett rám.
- Nem kicsi a… a… a péniszem… - dadogta zavartan.
- A péniszed?? – röhögtem. – Péniszed! – fogtam a hasam a nevetéstől. Ki használja manapság ezt a szót? Sértődötten nézett, majd megfordult, és mérgesen megragadta a kilincset.
- Haza kell mennem… - mondta elcsukló hangon, miközben kinyitotta az ajtót.
- Anyu kicsi fiának haza kell mennie! – gúnyolódtam gonosz vigyorral. Morcosan fordult felém, szemei szikrákat szórtak.
- Nem vagyok anyu kicsi fia!! – köpte a szavakat. Nem is gondoltam volna róla, hogy tud ilyen erélyes is lenni. Vajon milyen lehet az ágyban?! Lehet, hogy egy kis vadállat. Ezt ki kell derítenem. Bár mivel neki ez lesz az első, biztos nem mutatja meg vadállat énjét… Lehet, hogy vele kivételt teszek, és többször is megdugom.
- Bizonyíts be! Maradj itt, és nézd meg velem a filmet! – mondtam, majd a kanapé felé sétáltam és leültem rá. Megütögettem a mellettem lévő helyet. – Na?
- Nem kell bizonyítanom semmit! Főleg nem neked! – fonta karba mellkasa előtt a kezeit. Egy vállrándítással elintéztem a dolgot, és lazán hátradőltem a kanapén, kezembe véve a távirányítót. Elindítottam a filmet, és mit sem törődtem az ajtóban álló pápaszemessel. Persze a szemem sarkából figyeltem őt. Halványan elmosolyodtam, mert nem mozdult, csak állt, mint akit odaszögeztek a padlóhoz. Tudtam jól, hogy itt fog maradni, ezért nem idegeskedtem. Pár perc múlva leállítottam a filmet, és semleges képpel néztem, a még mindig ott ácsorgó pápaszemesre.
- Még mindig itt vagy? – kérdeztem, de nem válaszolt, csak lesütötte a szemét. - Ülj le vagy húzz haza anyukádhoz! – közöltem vele, majd elindítottam a filmet. Nem kellett sok, máris leült a kanapéra, jó messzire tőlem. Elmosolyodtam magamban. Összejött a tervem, innen már csak pár lépés, és alattam fog nyögni az ágyban. Azon kattogott az agyam, hogyan is tudnám elérni, hogy közelebb kerüljek hozzá, de a film megoldotta a problémámat. Ahogy egyre ijesztőbb jelenetek következtek, Harold úgy közeledett felém, szinte már összeért a combunk. Mivel láttam ezt a filmet, tudtam, hogy hamarosan jön a legrémisztőbb része, és imádkoztam magamban, hogy az ölemben kössön ki. Egy kicsit sem férfias sikollyal ugrott egy nagyot, szorosan hozzám bújva. Amint észbe kapott, bocsánatot kért, vöröslő arccal, és el akart húzódni, de megragadtam a derekánál és az ölembe húztam.
- M-mennem k-kell! – dadogta félénken, miközben ki akart szabadulni kezeim közül.
- Hova sietsz, Baby? – húztam fel a szemöldököm, megnyalva számat. – Nem mész te sehová! – ragadtam meg tarkóját, így húzva magamhoz egy csókra. Próbált ellenkezni, de aztán megadta magát, nem tudott tovább harcolni a vágyaival szemben. Türelmetlenül kaptam nyelve után, és szenvedélyesen faltuk egymást. Innen már nincs visszaút - mosolyodtam el, és fenekére markoltam. Belenyögött a számba, amitől a farkam is megremegett. Nem bírom tovább! – Bassza meg! – nyögtem fel, majd megfogtam a pólóját és lerángattam róla. Meglepődve néztem végig felsőtestén. Igaz láttam már az ablakból, de így közelről, még tökéletesebb volt. Szégyenlősen rakta kezeit csupasz mellkasa elé. - Ne rejtegesd! - ragadtam meg csuklóját és nyakára tapadtam, megkeresve azt a pontot, amitől megremeg az egész teste. Megszívtam ott, mire karomba vájta körmeit, egy hatalmas nyögés kíséretében. Nem igazán tudott mit kezdeni magával, csak hagyta, hogy azt tegyek vele, amit csak akarok. Megfordítottam magunkat, így most én ültem az ölében. Lekaptam a felsőmet, megfogtam kezeit, és mellkasomra raktam. - Simogass! Karmolj, mindegy, csak csinálj valamit! - utasítottam, mire remegő kezekkel fedezte fel meztelen testem. Arca piros volt, mellkasa szaporán mozgott, zihált. Alig csináltunk valamit, de mindjárt elélvez a kis stréber. Szájára tapadtam, majd egyre lejjebb haladtam, nyelvemmel végignyaltam testét, egészen a mellbimbójáig, amit megszívtam.
- Ah… - markolt bele oldalamba. Körkörösen nyaltam, kicsit megcsíptem fogammal, amitől fellökte csípőjét, összedörzsölve merev farkunkat. - Louis! - nyögte kipirult arccal. Lassan mozogni kezdtem az ölében, ő pedig hátravetett fejjel, becsukott szemekkel nyöszörgött alattam. Egyre hangosabban nyögött, hangja mély volt, szinte hörgött. Kigomboltam a nadrágját, mire ijedten kapott kezemhez. - É-én… N-nem… - dadogta.
- Élvezni fogod – suttogtam fülébe, és közben belenyúltam a nadrágjába, dörzsölve méretes farkát. Nagy bottal áldották meg a kis pápaszemest. – Ezt akartad eltitkolni előlem! – kaptam be fülcimpáját. – Ezt a hatalmas farkat! – egyre erőteljesebben dörzsöltem odalent. Alkarom markolta, nyöszörögve. Megremegett a kezemben, és egy mély nyögés hagyta el a száját, majd meleg folyadék nedvesítette be a tenyerem. Elélvezett. Nagyon ki lehetett éhezve, ha ennyi elég volt ahhoz, hogy elmenjen. De itt vagyok én, hogy segítsek neki. Szapora légzéssel, vörösben izzó arccal nézett a szemeimbe. Elvigyorodtam és lemásztam róla. Megfogtam csuklóját, felhúztam a kanapéról és megcsókoltam. Derekát markolva toltam a lépcsőhöz, aztán pedig felfelé, egészen a szobám ajtajáig, amit berúgtam a lábammal. Ismét éreztem az ellenállását, de nem érdekelt, nyernem kell. Ez az egy dolog járt az agyamban, na meg az, hogy végre dughassak, még ha nem is egy dögös pasival. Lelöktem az ágyamra, és egy percig csak néztem őt. Ijedten mered rám, miközben zihált. Fel akart kelni, de visszalöktem, és fölé másztam, majd nyakára tapadtam. Szívtam, belevájtam fogaim, hogy nyomot hagyjak bőrén. Fájdalmasan nyöszörgött alattam, és próbált alkaromat markolva eltolni magától. Kezdett egyre jobban izgatni az ellenállása. Csak még nem tudja, hogy ez engem egyáltalán nem érdekel. Ha valamit akarok, akkor azt meg is fogom szerezni. És én most győzni akarok! Kell a pénz, szükségem van rá, hogy el tudjak innen húzni, minél messzebbre. Levettem a szörnyű szemüvegét, így elém tárult arca. Megdöbbenve néztem őt, ahogy aprókat pislogott, hogy hozzászokjon a látottakhoz. Nem is olyan rossz! Így mindjárt könnyebb lesz élveznem is a dolgot. Lábai közé furakodtam, majd végig csókoltam testét, egészen a nadrágjáig, amit egy gyors mozdulattal lerántottam róla. Egy szál fekete bokszerben feküdt előttem. Láttam, hogy kényelmetlenül érzi magát, és próbálja eltakarni merevedését kezeivel. Féloldalas vigyort villantottam, aztán visszadőltem rá. Fülcimpáját szoptam, miközben kemény farkát dörzsöltem.
- Louis! – zihálta fülembe. – Nem akarom! – hangja kétségbeesett volt, de nem törődtem vele. Áll a farkam, és győznöm kell. Megragadtam mindkét csuklóját és a feje fölé szorítottam.
- A tested nem ezt mondja! Csak élvezd, ne gondolkodj! – Egyik kezemmel a zsebembe nyúltam, míg a másikkal csuklóit fogtam össze. Nyakát csókoltam, miközben félig a telefonomra sandítottam. Kell a bizonyíték, ezért benyomtam a hang rögzítőt, és mikor megbizonyosodtam róla, hogy biztos felveszi, letettem az éjjeli szekrényre. Lerángattam magamról is nadrágot, a bokszeremmel együtt, aztán róla is lehúztam az utolsó darab ruhát. Megnyaltam ajkaimat, ahogy végignéztem meztelen testén. Hogy lehet valaki ennyire jó pasi, de közben mégsem… Miért kell elrejteni azt, amije van. Számtalanszor megdugták volna, ha nem úgy öltözik, mint egy stréber. Kezembe vettem méretes farkát, és fejni kezdtem, arcát figyelve. Összeszorított szájjal, hátrahajlott fejjel, lepedőbe markolva nyöszörgött tettemre. Számba vettem, először csak a végét, majd teljesen bekaptam, amire mély nyögéssel válaszolt.
- Ah! Louis! – markolt a hajamba, és még lejjebb nyomta a fejemet. Elvigyorodtam volna, de tele volt a szám. Hagytam, hogy ő irányítsa a tempót, ami egyre gyorsabb volt és mindig mélyebbre nyomott. – El.. El.. fogok… - hörögte, mire cuppanós hanggal elváltam farkáról. Zihálva, összekuszált hajjal nézett rám. Megcsókoltam, majd három ujjamat szájába nyomtam.
- Szopd! – utasítottam, amit készségesen megtett. Izgató volt, ahogy cuppogott és nyelvével benyálazta ujjaimat. Sóhajtozva néztem őt, és éreztem, hogy már nem bírom tovább, benne akarok lenni, most. Kihúztam az ujjaimat, és miközben durva csókot váltottam vele, óvatosan belé toltam az egyiket. Fájdalmasan harapott ajkamba, és görcsösen szorította össze magát. – Engedd el magad! – suttogtam szájába. Fájdalomtól eltorzult arccal nézett rám. – Így még jobban fog fájni!
- Húzd ki! – könyörgött. Kihúztam és felültem. Körbefontam farkát kezemmel, majd fejni kezdtem, ezzel elterelve gondolatait. Nem fogom feladni, ma este benne leszek. Előkotortam egy óvszert és a síkosítót, amivel bekentem járatát. Talán ezzel könnyebben fog menni. Még mindig pumpáltam farkát, és mikor éreztem, hogy kezd ellazulni, óvatosan belé nyomtam az egyik ujjam. Nyöszörgött, de nem olyan fájdalmasan, mint eddig. Lassan toltam ki-be, aztán hozzáadtam a második ujjam is. Már nagyon kész voltam, úgy lüktetett a farkam, hogy azt hittem szétdurran. Ezért nem szeretem a szüzeket, hosszú az út a behatolásig. Megforgattam, néha begörbítettem az ujjaimat, hogy még jobban kitágítsam. A takaróba markolva sóhajtozott, és egyre kéjesebb nyögések szakadtak fel torkából, amiből tudtam, hogy készen áll. Kibontottam az ezüst kis csomagot, és a szabad kezemmel lüktető farkamra gördítettem. Bekentem síkosítóval jó alaposan, majd kihúztam ujjaimat és járatára is kentem egy kicsit. Fölé hajoltam, hogy szájára tapadjak, ezzel elterelve gondolatait. Beigazítottam magam, és először csak a tompa hegyét nyomtam bele, de ez is elég volt, ugyanis fájdalmasan belenyögött a számba. Egész teste megfeszült, lábai görcsben voltak, kezeivel az ágyat markolta. – Fáj! – hangja elcsuklott. – Louis, hagyd abba! Kérlek! – folyt ki egy könnycsepp a szeméből. – Nagyon fáj!
- Shh… - csitítgattam. – A fájdalom vele jár, de ezután csak jobb lesz! Lazulj el, Harry! – simítottam végig haján, majd arcán, hogy ezzel is lenyugtassam. Rémült, fájdalmas tekintettel nézett szemeimbe. Lassan beljebb toltam magam, mire eltorzult az arca, szája pedig szétnyílt egy elfojtott nyögést kiadva. Olyan szűk és forró volt, hogy alig bírtam ellenállni a kísértésnek, hogy elkezdjek mozogni benne, még mielőtt megszokta volna méretem. Nehezen bírtam, beharapott alsó ajkakkal fogtam vissza magam, csakhogy ne legyen olyan szörnyű neki az első. Rohadt nagy önkontroll kellett hozzá. – Jól vagy? – kérdeztem, hogy eltereljem gondolatomat. Aprót bólintott. Lassan mozogni kezdtem, előre-hátra lökve csípőmet. A kis göndör zihált, mellkasa szaporán mozgott fel- és le, és nyögései egyre élvezetesebbé váltak, ahogy haladtunk előre. Lábait derekam köré fonta, erősen magához húzott, amitől mosoly terült el arcomon. Végre. Lehajoltam hozzá, nyelvemet átdugtam a szájába, és durván nekiestem, miközben gyorsítottam lökéseimen, egyre mélyebben hatolva belé. Csukott szemmel élveztem, ahogy szűk járata körülfogja a farkamat. Esküszöm, életemben nem élveztem még ennyire egy dugást sem. Volt valami ebben a kis stréberben, ami kurva élvezetes volt. De, hogy mi, még magam sem tudom, és őszintén, most nem is érdekel. Kezei hátamon jártak, karmoltak, és simogattak, aztán lejjebb vándoroltak, belemarkolva fenekembe. Felnyögtem, lökéseim pedig egyre hevesebbekké váltak. Az alattam szűkölő göndörke, cifrábbnál cifrább hangokat adott ki, amit élvezettel hallgattam. Betöltötte a szobát izzadt testünk összecsapódásainak és élvezetünknek a hangjai. Beletúrt hajamba, és számba nyögött, aztán lenyúlt magához. – Bazdmeg Harry! – tört fel belőlem egy az eddigieknél is hangosabb nyögés. Éreztem, hogy közel vagyok, ezért egyre vadabbul döftem magam belé.
- Ah! Louis, mééég!! – markolt hátamba. – Mindjárt! Istenem!! – kiabált, én pedig arcát néztem, ahogy eltorzult a vágytól, ami végigfutott testén. – Looouiiiis! – hörgött, miközben elélvezett. Nekem sem kellet sok, csak egy pár, mélyre hatoló döfés, ami a gyönyör felé repített. A kéj elöntötte a testemet, hatalmas viharként söpört végig rajtam, és végül kirobbant, egy egészen mélyről jövő nyögés kíséretében. Zihálva, izzadtan tapadtam az alattam fekvő testhez, melyre rádőltem, mert annyira elernyedtem, hogy nem voltam képes tartani magam.