2016. január 22., péntek

Just a game? (24.rész)



Hiiii!!!

Meghoztam a kövi részt, ami nem az utolsó, mert nem tudtam egy részbe belesűríteni amit akartam, ezért úgy döntöttem lesz még egy rész! Köszönöm szépen a Ziamhez érkezett komikat, olyan boldoggá tettetek, hogy ennyi mindenkinek tetszett! Lesznek még ilyen shotok ;) A kövi az egy Larrys lesz, remélem, mihamarabb ki tudom majd azt is tenni! 
Imádlak benneteket, és köszönöm, hogy itt vagytok, és hogy mindig megajándékoztok pár kedves szóval, ami erőt ad a folytatáshoz! <3
Ui: sajnos nem volt időm átolvasni, ezért lehet több a hiba benne, mint szokott, amiért bocsánat :(
Sok puszi, és ölelés! 

Dreamy Girl




*Két héttel később*

Louis

Nem tudtam aludni. Hol a jobb, hol a bal oldalamra fordultam, és folyton az órát lestem, amin rohadt lassan teltek a percek. Nagyot sóhajtva, feladva a küzdelmet az álmatlansággal szemben gördültem a hátamra, és a plafont bámultam. Nagyon ritka dolognak számított, hogy nem tudok aludni, mert általában, amint letettem a fejem a párnára, máris húztam a lóbőrt, most mégis szenvedtem. Órákon keresztül. Az oldalamra fordultam, és a mellettem halkan szuszogó göndört néztem. Szerencsémre, az utcáról beszűrődött a lámpák halvány fénye, amitől láthattam tökéletes, nyugodt vonásait. A csendet, a halk motyogása zavarta meg, amit nyöszörgés követett, majd halvány mosolyra húzódott a szája, ami engem is mosolygásra késztetett. Olyan jó volt ez a hét, mégis olyan furcsa a számomra. Az eddigi életem során soha nem keltem fel, és feküdtem le ugyanaz a személy mellett, most mégis megtörtént. Ha pár hónappal ezelőtt valaki azt mondta volna nekem, hogy egy nap én is meg fogom tapasztalni ezt, akkor tuti, hogy az arcába röhögtem volna, vagy rosszabb. Most viszont, semmi pénzért nem változtatnék ezen. El sem tudnám képzelni a napjaimat nélküle. Tudom, hogy ez egy kicsit gyors, és tőlem szokatlan, de akkor is így érzek. Van ebben a kis göndörben valami, ami megváltoztatta a nézeteimet. Egyszerűen szeretek vele lenni. Szeretem mikor kócosan, a párna lenyomatával az arcán, mély rekedtes reggeli hangján ébreszt, vagy mikor együtt ülünk a kanapén, és csak úgy elvagyunk. Ezeket a pillanatokat soha senki nem veheti el tőlem, mert én nem engedem. Gondolataimból Harry mocorgása zökkentett ki, amit lélegzetvisszafojtva figyeltem. Ahogy mozgott, a takaró lecsúszott a felsőtestéről, felfedve meztelen mellkasát, amin már szépen gyógyultak a zúzódások, és a sebek, hála Melissának, aki minden másnap átjött, hogy ápolja a göndört. Nem is tudom, hogy mi lett volna velünk nélküle, mert orvoshoz biztos, hogy nem vittem volna. Harry napról napra jobban érezte magát, és igazából már pár nappal ezelőtt elindulhattunk volna, de én nem akartam kockáztatni. Féltettem, mert a folytonos ülés, és a zötykölődés nem tett volna neki jót. Nem szerettem volna, hogy baja essen, ezért úgy döntöttem, hogy várunk addig, amíg teljesen jól nem lesz. Újabb nyöszörgés hagyta el a száját, és a szemöldökét is összehúzta, amitől ráncba szaladt az eddig kisimult homloka. Odahajoltam hozzá, számat a homlokához érintettem, lágy puszit nyomva rá. Továbbra is nyöszörgött, egyre furcsább hangokat kiadva. 
- Harry? - suttogtam a fülébe. - Itt vagyok, nincs baj! - simítottam el az arcába lógó kósza tincseket, mire dünnyögött valamit, és a másik oldalára fordult, még jobban lerúgva magáról a takarót. Óvatosan betakargattam, bár nem kellett attól félnem, hogy felébred, mert olyan mélyen tudott aludni, hogy szerintem egy atomrobbanás sem tudta volna felébreszteni. Az órára néztem, és láttam, hogy még van legalább két órám, ezért úgy döntöttem, hogy olvasok egy kicsit. Felkapcsoltam az éjjeli szekrényen lévő lámpát, majd a kezembe vettem a könyvet, amit nagy nehezen sikerült elhoznom Harry szobájából. Semmi mást nem akart onnan, csak ezt, és hogy én miért is olvasom, holott gyűlölök olvasni? Mert a kis mocsok elkotyogta, hogy van benne pár szex, amiből legalább egyet ki szeretne próbálni, én meg azonnal rávágtam, hogy semmi akadálya, csak mondja el, és már csinálhatjuk is, de ő ennél ravaszabb volt. Azt válaszolta, hogy olvassam el, és aztán megkapom a jutalmamat. Persze azonnal belelapoztam, hogy ne keljen elolvasnom az egészet, mert én és a könyvek az két külön világ, de Harry ezt így nem akarta elfogadni. Azt mondta, hogy vagy elolvasom, vagy nincs szex, és hát ezzel elérte a célját. Azóta pedig nem bízik bennem, ezért csak akkor olvashatom, hogy ha ő is mellettem van, és árgus szemekkel figyeli minden mozdulatomat nehogy többet lapozzak a kelleténél. Sőt, mikor befejezem, mindig elraktározza, hogy hol jártam. Most viszont, kivételt teszek, mert nem akarom felébreszteni őt. Amúgy meg nem is tervezek előrébb lapozni, mert egy az, hogy megígértem neki, hogy nem fogok, másrészt meg nehéz bevallani, de nem is olyan szörnyű ez a könyv. A két srác karaktere nagyon tetszik, és a történet se rossz. Nem szokványos, nem mintha tudnám, hogy miről szólnak a legtöbb könyvek, de nővéremtől hallottam már párat, és mindegyik hasonló volt. Belemélyedve a könyvbe sokkal gyorsabban telt az idő, mert mikor felpillantottam az órára tudatosult bennem, hogy alig fél óra, és ébresztenem kell a mellettem még mindig az igazak álmát alvó göndörkét. Behajtottam a könyv lapjának a felső csücskét, hogy tudjam hol hagytam abba, majd kimásztam az ágyból, és kimentem a folyosóra, onnan pedig le a lépcsőn egyenesen a nappaliba, ahol csend, és sötétség fogadott, ami meglepett, mert azt hittem, hogy Zayn már itt fog toporogni, vagy beugrik kettőnk közé az ágyba, de egyik sem történt meg. Biztos Naomi lefárasztotta, persze csak jó értelemben. Elvigyorodtam a gondolatra, miközben felkapcsoltam a villanyt, hogy lássak is valamit. Felkaptam a haverom fekete pulcsiját, ami a kanapé karfájára volt dobva, mert akár mennyire is korán van még, nem akartam egy szál bokszerben kimenni az utcára. Elvettem a kocsi kulcsát, és kimentem a kellemesen hűvös, friss levegőre. Az utca csendes, és nyugalmas volt. Mélyeket szippantottam a levegőből, ahogy az autó felé lépdeltem, aminek kinyitottam a csomagtartóját, hogy bepakolhassam a cuccainkat. A bejárati ajtónál sorakoztak a táskák, és a bőröndök, amit tegnap pakoltunk össze. Kivittem őket az autóhoz, hogy ezzel se keljen foglalkozunk, csak a készülődéssel. Amint végeztem, lecsuktam a csomagtartót, aztán bementem, és a hálószobáig meg sem álltam. Bebújtam Harry mellé, átölelve hátulról a jó meleg testté, amire egy morgást kaptam válaszul. Puszit hintettem a nyakára, miközben halkan belesuttogtam a fülébe: 
- Baby, ébresztő! - újabb puszikat nyomtam finom bőrére, amit nyöszörögve fogadott. - Gyerünk, göndörke, nem lustulunk tovább! - simogattam a hasát, élvezve bőrének kellemes melegét, és puhaságát. 
- H-hagyj! - morogta fejére húzva a takarót, amin jót kuncogtam.
- Fel kell kelni! - húztam le róla a takarót, és a fülét kényeztettem csókokkal. 
- Hagyj békén, Louis! Aludni akarok! - dünnyögte rekedtes, fáradt hangon, amibe belebizseregtem. Annyira imádtam a reggeli hangját, nem mintha máskor nem, de ilyenkor a legdögösebb. 
- Aki éjjel legény, az legyen nappal is! - közöltem nevetve, mire hátrabökött a könyökével, eltalálva az oldalam. - Áú! - játszottam rá. 
- Fogd be! - válaszolta erélyesen. 
- Ugye megmondtam... - mosolyogtam, ahogy eszembe jutott az este. - De valaki nagyon nem bírt magával, igaz? - haraptam rá gyengéden a fülcimpájára, ő pedig hátranyúlt, és ujjaival a hajamba túrt. - Én figyelmeztettelek, hogy a kettő kicsit sok lesz, és, hogy nem kell rögtön egy este alatt bepótolni a két hetet! - mondtam, a füle mögötti érzékeny részét csókolva. Hangosabb sóhaj hagyta el a száját, és erősebben markolta a tincseimet. 
- Úgy mondod, mintha te nem akartad, és nem élvezted volna... - morogta felé fordulva, résnyire nyitott szemekkel, morcos fejjel.
- Én ilyet nem mondtam, csak... - folytattam volna, de a tenyere megállított a beszédben, ahogy a számra tapadt. 
- Akármennyire is fáradt vagyok, és fáj minden porcikám, rohadtul megérte! Szóval fogd be, és hagyj aludni! - vette el a kezét, majd lehunyta a szemeit. 
- Készülnünk kell! - hajoltam arcához, amire egy csókot nyomtam. 
- Nem akarok... - nyafogott, összeszorítva a szemeit. 
- Majd az úton alszol tovább, oké? - simítottam hátra a homlokába lógó göndör tincseit. 
- Az nem ugyanolyan... - húzta el a száját, de a szemeit még mindig nem nyitotta ki. - Csak egy kicsit még... - suttogta, és láttam, ahogy ellazultak az izmai. Legszívesebben hagytam volna tovább aludni, de nem tehettem, muszáj volt indulnunk. Közelebb húzódtam hozzá, mire felmordult, és arcát a mellkasomba fúrta. - Nem akarok felkelni... - nyöszörögte, én pedig a hajába pusziltam. 
- Csinálok kávét, te meg addig letusolsz, jó? - kérdeztem, miközben a tincseivel játszadoztam, aztán lejjebb haladtam  arcélét simogatva. 
- Ühüm... - hümmögte, továbbra is lehunyt szemekkel. Tudtam, hogy ha itt hagyom, tuti visszaalszik. 
- Baby, emeld fel a formás kis segged! - csaptam rá az említett testrészre, amitől azonnal kipattantak a szemei, és összehúzott szemöldökkel, mérgesen meredt rám. 
- Olyan vagy... Utállak! - fogta meg a takarót, amit a fejére húzott. Felnevettem, majd egy erőteljes mozdulattal lerántottam róla, és ledobtam a földre. - Nee máááár! - tenyerét az arcába temette, magzatpózba görnyedve. 
- Te akartad! - nyúltam az oldalához, amit csikizni kezdtem. Hangosan felnevetett, és a kezemhez kapott, próbálva megállítani engemet. 
- Loouiiis! - röhögve kapálódzott. - H-hagy... ab...abba... - alig bírta kimondani a szavakat a fulladozó nevetéstől. - Be... fogok... pisilni... - sírva röhögött, de én nem hagytam abba a csikizést. - Nem viccelek! - csapkodta a kezemet. - Louis! - morgott. - Nedves lesz a gatyám, és nem az élvezettől! - folytak a könnyei, mire megkegyelmeztem, és leálltam a kínzásával. Megkönnyebbült sóhaj szakadt fel a torkából, és kapkodva vette a levegőt, amitől mellkasa szaporán emelkedett, és süllyedt. 
- Most már kimászol az ágyból, vagy kérsz még?! - vigyorogtam, haragos pillantást kapva válaszul.
- Csak egy feltétellel! - mondta, én pedig kíváncsian fürkésztem az arcát, várva, hogy folytassa. - Te is jössz velem a zuhany alá! - kacsintott rám, majd a hátára gördült, karjait a feje fölé emelte, és nyújtózkodott egyet, amit páholyból figyelhettem. Szerencsére nem volt rajta első, amitől láthattam izmait megfeszülni, mellkasát kidomborodni, hasát besüppedni, aztán hirtelen minden izma ellazult. Csodálattal, és beharapott alsó ajakkal élveztem a látványt, ami sajnos nem tartott sokáig, pedig elnéztem volna egész nap. - Na, mi a válaszod? - vigyorgott felé fordulva. Kellet egy pár perc, mire összeszedtem a gondolataimat, és megszólaltam: 
- Együtt zuhanyozni? - húzódtam közelebb hozzá, majd megragadtam a derekát, és egészen addig húztam magamhoz, míg teljesen össze nem simultunk. - Nem veszélyes ez egy kicsit? - kacsintottam huncut mosollyal az arcomon. Arcunk csak pár centire volt egymástól, így érezhettem meleg leheletét, ami a bőrömet csiklandozta. 
- Nem, ha kordában tartod a farkadat! - felelte fülig érő vigyorral, kezével a hátamra vándorolva, lassan cirógatva, néha kicsit megkarcolva bőrömet, ami jóleső bizsergést váltott ki belőlem. 
- Én tartsam kordában? Komolyan? - hüledeztem felhúzott szemöldökkel. - Az este történtek után azért én ezen elgondolkodnék a helyedben... - löktem meg a testét, amitől a hátára gördült, én pedig a csípőjére ültem. - Te kis szexmániásom! - fogtam meg a csuklóit, amiket a feje fölé kulcsoltam, majd a szájára hajoltam, csókot lopva duzzad ajkairól. 
- Te csak ne beszélj! - dünnyögte a számba. - Volt kitől tanulnom! - vigyorgott.
- Gyorsan tanulsz! - dugtam át a nyelvem a szájába, megkeresve az övét, amit masszírozni kezdtem. Elengedtem a csuklóit, és az egyik kezemmel meztelen mellkasát, majd hasát simogattam, miközben lassú, érzéki csókot váltottunk. Amikor elváltunk egymástól, homlokomat az övének döntöttem, és élveztem leheletének melegét, ahogy zihálva vette a levegőt. - Azért nem néztem volna ki egy ilyen kis stréberből, hogy ennyire kiéhe... - akartam befejezni a mondatot, de tenyerét a számra tapasztotta. 
- Fejezd be! - próbált komoly lenni, ami nem igazán sikerült neki. Felkuncogtam, látva, hogy mindjárt elneveti magát. Elvette a kezét, mire folytattam:
- Mondjuk, tizennyolc év szex nélkül az eléggé kiéheztet, ja és a huncut kis könyveidről ne is beszéljünk, ugye? - kacsintottam rá, mire arca olyan vörössé vált, akárcsak a tégla.  - Még meg sem kérdeztem, hogy hányszor verted ki magadnak ennyi év alatt? - hajoltam le, gyors csókot lopva szájáról. 
- Én meg azt, hogy hogyan lehetsz ekkora segg? - kérdezte mérges fejet vágva. - Én meg egy idióta, hogy szóba állok veled... - húzta el a száját. 
- Mert nem tudsz nekem ellenállni! Túl dögös vagyok, és mert imádod a hatalmas farkamat, meg, ahogy keményen dug...
- Fogd már be! - szólt közbe. - Ne hidd, hogy ennyire jó vagy, mert koránt sem! - felelte szemet fogatva, amire nevetéssel válaszoltam.
- Biztos vagy te ebben? - húzogattam a szemöldököm, majd egy huncut vigyorral az arcomon megmozdítottam a csípőmet, amitől a szájába harapott, elfojtva egy nyögést. - Mert máris kemény vagy, baby! - önelégült arccal csókoltam meg az ajkát, amit azonnal szétnyitott, szabad utat engedve a nyelvemnek. Szenvedélyesen faltuk egymást, sóhajokkal, és apró nyögésekkel válaszolva az érintésekre, amik egyre csak fokozódtak.
- Jobb lenne, ha elmennék tusolni, és igazad van, egyedül kellene! - lihegte a számba, mire mindketten felnevettünk. 
- Én megmondtam, hogy nem lesz jó ötlet, és még csak el sem jutottunk a fürdőig! - nyomtam egy utolsó csókot a szájára, majd lemásztam róla, és a kezemet nyújtottam neki, hogy felsegítsem az ágyról, aztán újra megcsókoltam. - Csináljak neked is kávét? - kérdeztem.
- Igen, jól esne! - mosolygott, és elindult a fürdő felé, én pedig rácsaptam a fenekére. - Hé! - kiáltott fel felém fordulva. - Ezért még számolunk! - fenyegetett játékosan.
- Alig várom! - haraptam be az alsó ajkamat, amire szemforgatással válaszolt, majd bement a fürdőbe, én meg le a konyhába. Feltettem a kávét, és míg vártam rá, addig nekidőltem a pultnak, elkalandozva a gondolataimban. Felidéztem a tegnap estét, amitől fülig érő vigyor ült ki az arcomra. Halk csoszogást hallottam, majd Zayn kialvatlan feje jelent meg az ajtóban. Amint végignéztem rajta, azonnal elkapott a röhögőgörcs. 
- Szarul nézel ki! - nevettem, amit gyilkos pillantása követett. A haja összevissza állt, a szemei duzzadtak, és résnyire nyitottak voltak, az arca pedig nyúzott, a párna lenyomataival díszített. 
- Bekaphatod! - morogta rámarkolva a farkára, egy fájdalmas grimasszal az arcán, amit így hirtelen nem tudtam mire vélni, majd leült a velem szemben lévő bárszékre. - Mondd, hogy nekem is csináltál kávét! - hajtotta le a fejét, ami a pulton koppant, és ott is maradt. 
- Csináltam hát! - válaszoltam kuncogva. 
- Egy literrel? - motyogta a konyhapultba.
- Tényleg szarul lehetsz... Mi a faszt műveltél az este? - könyököltem a pultra, várva, hogy meséljen.
- Naomi... - ennyit mondott, aztán csend lett, majd ismét megszólalt: - Egy szexgépezet, aki megállás nélkül bírja, órákon át... - Akárcsak Harry! Nem hiába testvérek! - tettem hozzá gondolatban. - Kivagyok... Fáj a farkam... - nyögte fájdalmasan, belőlem meg kitört a nevetés. Nem akartam hinni a fülemnek. Létezik olyan, hogy valaki lestrapálta a haveromat, aki köztudott, hogy tovább bírja a legtöbb pasinál. Sosem láttam még így kidőlni egy egész éjszakás szexmaraton után, pedig elég sokban volt már része az évek során. Bele se merek gondolni, hogy mit művelhetett Naomi. - Ez kurvára nem vicces! Kifacsarta a farkamat! - nézett fel rám a duzzad szemeivel, fájdalomtól eltorzult arccal. - Vágod? Majdnem leszakadt... - döntötte vissza a fejét az eredeti pozícióba. Nem bírtam, már sírtam a röhögéstől. Kellett egy pár perc, mire sikerült összeszednem magamat. Eszembe jutott, hogy neki kellene vezetni, amitől mindjárt nem volt olyan vicces a szituáció. 
- Baszod, Zayn! És szerinted most ki fog vezetni? Én rád számítottam! Fasza... - morogtam, majd elkészítettem a közben lefolyt kávét. 
- Majd te! - válaszolta egyszerűen. Idegesen fújtam egyet, aztán elébe raktam a csészét, amire azonnal felkapta a fejét, és lassan kortyolgatni kezdte az életet adó kávét. 
- Én egy szemhunyásnyit sem aludtam! - mondtam a barna szemekbe nézve. 
- Harry is bevadult? - húzogatta a szemöldökét, huncut vigyorral az arcán. 
- Nem, bealudt, vagyis... hagyjuk... 
- Akkor elég béna lehetsz... - nevetett fel, én pedig elég rendesen vállba vertem. - Áú! Seggfej! - simogatta a megütött részt. - Így is fáj mindenem, te meg még ráteszel egy lapáttal?
- Kurvára nem tudtam aludni, de nyugodt voltam, mert tudtam, hogy te vezetsz, erre tessék! Most mi lesz? - emeltem fel a hangomat, mert kezdtem kicsit ideges lenni. 
- Ott van Harry! Ő az egyetlen, aki kialudta magát! - kortyolt újra a kávéjába. 
- Nem igaz, nem al... - akartam befejezni, de egy mély hang megakadályozott benne.
- Mi van velem? - lépett be Harry, felöltözve, frissen és dögösen. Az alhasam bizseregni kezdett, ahogy nyálcsorgatva végigmértem őt. Az, hogy az én ruháimat hordta, teljesen kicsinált. A "bad boy" feliratú fekete felsőmet, és a szintén fekete, néhol kiszaggatott farmeromat vette fel, amitől elállt a szavam. Nagyokat nyelve, szétharapdált szájjal képzeltem el, ahogy letépem róla a ruháimat, és itt helyben, a pultnak nyomva megdugom. 
- Váó! - szólalt meg, Zayn. - Nem semmi! - mérte végig Harryt, amit idegesen figyeltem.
- Khm! - köhintettem féltékenyen, mire a haverom rám nézett, egy sejtelmes vigyort lövellve felém.
- Szóval?  Mi van velem? - nézett hol rám, hol a feketére. 
- Baj lenne, ha neked kellene vezetned? - kérdezte a göndört, aki felém lépdelt, és egy puszi kíséretében kivette a kezemből a kávéját. 
- Köszi, Lou! - mosolygott, majd a haverom felé fordult, én meg még mindig lefagyva figyeltem őt.
- Szívesen vezetek! - felelte a kávét kortyolgatva.
- Látod? - nézett rám Zayn. - Ennyi! Nem értem, hogy miért kell nyafogni...  - forgatta a szemeit, miközben felállt a székről, és kikapta a kezemből a kávét, majd sietve az ajtó felé indult.
- Zayn! Az az enyém! - kiabáltam utána. Hogy képzeli, hogy csak úgy elviszi a kávémat? - morogtam magamban.
- Már nem! - közölte nevetve, és már el is tűnt. 
- Néha meg tudnám fojtani egy kanál vízben! - mérgelődtem, mire Harry felnevetett, ezzel kizökkentve a morcosságból. - Eszméletlen dögös vagy! - néztem ismét végig rajta, majd a fenekébe markolva húztam magamhoz. 
- Tényleg? - mosolygott elpirulva, miközben letette a csészét a pultra, és a hajamba túrt. 
- Bizonyítsam? - löktem előre a csípőmet, hozzá dörzsölve a már kemény szerszámomat, amitől felnyögött.
- Oké, hiszek neked! - kuncogott, aztán megcsókolt. Nyelve lágyan masszírozta az enyémet, ujjai pedig a fejbőrömet kényeztették, amit dorombolva fogadtam. 
- Kicsit furcsa! - mondta, miután hosszas csókcsata után elváltunk egymástól.
- Micsoda? - húztam össze a szemöldökömet, mert nem értettem, hogy mire mondja ezt. 
- Hát ez a stílus! - mutat végig magán. - Bár nagyon bejön! Olyan rosszfiús vagyok, mint te! - vigyorgott.  - Mondjuk, még kell pár tetkó meg piercing! - nézett a szemöldökömben lévő fémkarikára. 
- Nem kell, így vagy tökéletes! - feleletem, mire nyelve hegyével megnyalta a szemöldök piercingem, remegést okozva a testemben. - Jézusom, Harry! Ne csináld ezt, mert itt helyben a pultra fektetlek, és megduglak! - nyögtem, ő pedig csak nevetett, majd előrehajolt, hogy ismét egymás szájában vesszünk el. 
- Biztos, hogy bírsz vezetni? Nem vagy túl fáradt? - kérdeztem, miután elszakadtunk egymás ajakitól. 
- Jól vagyok, ne aggódj! - mondta, majd a csészéért nyúlt, amit aztán felém nyújtott. Összevont szemöldökkel néztem a zöld íriszekbe. - Odaadom az enyémet, nekem úgy is segített a hideg zuhany! 
- Köszi, baby! - vettem el a kávét, amit kortyolgatni kezdtem. - Akkor nekem sem ártana lezuhanyoznom, hátha az is segít kicsit! - Harry egyetértően bólogatott. Amint megittam a kávét, megindultam felfelé a lépcsőn, mögöttem a göndörkével. 
- Egy kérdés, mi történt Zaynnel? - kérdezte, mikor már a hálószobában voltunk. - Elég szarul nézett ki... 
- Szerintem nem akarod tudni! - nevettem fel, leráncigálva magamról a felsőt, és a bokszeremet, majd bementem a fürdőbe. 
- De! - hallottam meg a göndör hangját a fülke ajtaján keresztül. Magamra engedtem a hűsítő vizet, ami tényleg jólesett a fáradt testemnek. 
- Hidd el, hogy nem akarod, tekintve, hogy a nővéredről van szó! - válaszoltam a zuhany alá nyomva a fejemet. 
- Most már végképp akarom tudni! - Nyílt a kabin ajtaja, mire kihúztam a fejem a vízsugár alól, és a kezemmel letöröltem az arcomat, hogy a zöld íriszekbe nézhessek. 
- Oké, de én figyelmeztettelek! - túrtam hátra a vizes hajamat, aztán elővettem a tusfürdőt, amiből egy kis adagot a tenyeremre nyomtam. - A nővéred lestrapálta az éjszaka, többször is! - kenetem el a testemen a tusfürdőt. Harry éhes tekintettel követte a mozdulataimat, én meg huncut módon elidőztem a kedvenc helyein, ezzel még jobban az őrületbe kergetve őt. 
- Miről beszélsz? - kérdezte értetlenkedve, száját harapva, és nyalogatva. Szerintem már nem is érdekelte, mert úgy vettem észre, hogy a testem bámulása sokkal érdekesebbnek bizonyult a számára. 
- Nem fontos! Szeretnél megint zuhanyozni? - kuncogtam, és a dudort néztem a nadrágjában, ami majd szétszakadt, annyira feszült rajta. 
- Hm? - kapta el a tekintetét rólam, és elhomályosult szemeivel a kékségeimbe nézett.
- Semmi! Csukd be az ajtót, vagy újra tusolni fogsz! - fenyegettem meg játékosan, mire elpirulva becsukta a kabin ajtaját, én pedig gyorsan lemostam magamról a tusfürdőt, aztán kiléptem, és a törölközőért nyúlta, amivel megtöröltem a vizes testemet. Derekam köré tekertem, miközben visszamentem a hálóba, ahol Harry az ágyon feküdt a semmibe meredve. 
- Min agyalsz? - vettem ki a bokszerem, amit magamra kaptam, majd kerestem egy egyszerű pólót, és egy farmert. 
- Sok mindenen... - felelte hatalmas sóhajjal, amiből rögtön tudtam, hogy valami baj van, ezért felé fordultam. - Hova megyünk? - nézett rám kétségbeesetten. - Semmi úti célunk, csak úgy bele a semmibe! Nem veszélyes ez egy kicsit? - éreztem a hangján az aggodalmat. Eddig akárhányszor szóba hoztuk az utazást, lelkesen beszélt róla, és alig vártam, hogy belevágjunk a kalandba, de most, hogy eljött az indulás napja biztos megrémült, amit megértek. Neki, akinek mindig példásan kellett viselkedni, el sem hagyta gyakorlatilag a szülői fészket biztos ijesztő a tudat, hogy új, ismeretlen helyekre menjen. Begomboltam a nadrágomat, majd az ágyhoz léptem, és befeküdtem mellé, közel húzódva az oldalához. 
- Először Londonba megyünk a nővéremhez, mert szeretnék elköszönni tőle, onnan pedig oda megyünk, ahova szeretnénk! Összedugjuk a fejünket, aztán kitalálunk valamit! Úgy nem vágunk neki az útnak, hogy nem tudjuk, hogy merre megyünk, oké? - próbáltam nyugtatgatni. Kezem a hasára simítottam, és fel- alá járattam a testén. 
- És mi van, ha nem tudunk dűlőre jutni? Szerinted, Zayn is arra akar menni, amerre mi? - kérdezte felém fordulva. A zöldjeiben tisztán láttam a félelmet. 
- Zaynnek kurvára mindegy, hova tartunk! - mosolyodtam el. - Ő örül annak, hogy utazunk, azt pedig, hogy merre, magasról leszarja, szóval emiatt ne aggódj! - átdobtam az egyik lábam az övén, és félig ráfeküdtem a testére. - Mitől félsz? Tudom, hogy nem ez az, ami bánt! Ki vele, nekem bármit elmondhatsz! - néztem a zöldekbe, amik hirtelen szakadtak el az enyémtől. 
- Mindentől!- sóhajtott egy nagyot. - Mi van, ha nem lesz jó? Mármint, ha... Szóval... Tudod... Ha nem működik ez kettőnk közt, vagy nem tudunk beilleszkedni vagy... - fújta ki a levegőt, aztán folytatta: - Mindent itt hagyni... Én eddig még sosem mentem messzire, és ez ijesztő! - hajtotta le a fejét, és az ujjait tördelte.
- Harry! - simítottam arcára a kezem, és magam felé fordítottam. - Természetes dolog, hogy félsz, de minden rendben lesz! Fogd fel ezt egy kalandnak, amit együtt fogunk átélni! Én sem tudom, hogy mi lesz, ahogy a többiek sem, de ez egy hatalmas élmény lesz mindegyikőnknek! - hajoltam hozzá, csókot nyomva a szájára. - Minden okés lesz! - suttogtam a szájára, mire bólintott, és ajkaink ismét találkoztak, hogy hosszas, szenvedélyes csókot válthassanak. 
- Megszárítom a hajamat, aztán lassan indulhatunk is, ha a másik két útitársunk is elkészült! - utolsó puszit nyomtam a szájára, aztán kisiettem a fürdőbe. 
Mi már rég kint álltunk az autónál, indulásra készen, de Zaynék még sehol sem voltak. 
- Készek vagytok? - kiabáltam a kocsi mellett ácsorogva, amire semmi választ nem kaptam, ezért morogva, leszarva őket ültem be az anyós ülésre. - Soha nem indulunk el! 
- Nyugi, nem sietünk sehová! - tette a kezét a combomra a göndörke, aki már egy ideje bent ült a volán mögött, és ismerkedett a fekete kocsijával. 
- Menni fog? - kérdeztem feszült arcát látva. 
- Persze, majd idővel megszokom! - felelete, és bekapcsolta a rádiót, amiből halk zene szólt. - Csak félek Zayntől! - sóhajtotta. - Itt fog ülni, és folyton figyelni, amitől kicsit ideges vagyok, mert mégis csak az ő autója, és ha valamit nem jól csinálok, tuti ki fog nyírni! - mondta a kormányt markolva, olyan erősen, hogy az ujjai elfehéredtek. 
- Nem fog basztatni, míg én itt vagyok, mert nem hagyom neki! - hajoltam át az ülésen biztató puszit adva az arcára. - Ha pedig elfáradtál, szólj, átveszem!
- Rendben! - mosolygott rám, mikor is végre megérkeztek Naomiék is.
- Mehetünk! - huppant be az egyik oldalról Zayn, a másikról pedig Naomi. 
- Bocsi, hogy ilyen hosszasan készülődtem! - húzta el a száját Harry nővére, de én tudtam jól, hogy a fekete volt itt a legnagyobb ludas. Túl jól ismerem már. 
- Akkor irány az első megálló, vagyis London! - kiáltottam fel, majd a többiek is, Harry pedig beindította a motort, hogy nekivághassunk életünk legnagyobb kalandjának. 


22 megjegyzés:

  1. Aaaa, hat meg jo, hogy nem az utolso, egyszeruen imadom ezt!!!
    Es tokeletes idopontba tetted fel, hogy egy laza huszperces kesessel megy a vonatom, megyek is olvasni! *-*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Most, hogy vegre van netem...
      Ez tokeletes volt!
      O, istenkem, egyszeruen annyira imadom oket, ez a legkedvencebb mindensegem! :O
      Ahh, olyan cukik... Harry is meg Lou is... Ahogy incselkednek egymassal.
      Meghaltam.
      Barcsak ne lenne meg vege. :(

      Törlés
    2. Szia :3
      Még egy rész lesz, de sajnos nem tudom tovább folytatni, akár mennyire is megszerettem ezt a történetet :(
      Akkor sikerült valamivel jobbá tennem azt a 20 percet :)
      Köszönöm szépen, örülök, hogy tetszett :3 Nagyon cukik, imádom, mikor incselkednek egymással ;)
      Imádlak, puszi <3

      Törlés
  2. Istenem. Ez valami hihetetlen lett *---*
    A többit szokásosan elemzem Neked este ;) <33

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia :3
      Köszönöm szépen, és azt is, hogy írtál :3
      Örülök, hogy tetszett, pedig itt nem igazán történt semmit :3
      Imádlak, puszi <3

      Törlés
  3. Ó, édes istenem! Annyira, de annyira imádom olvasni az írásaidat!! Így nap végén pedig olyan ahhhh... Tökéletes zárás volt! :3

    "Felkaptam a haverom fekete pulcsiját, ami a kanapé karfájára volt dobva, mert akár mennyire is korán van még, nem akartam egy szál bokszerben kimenni az utcára. Elvettem a kocsi kulcsát, és kimentem a kellemesen hűvös, friss levegőre. Az utca csendes, és nyugalmas volt. Mélyeket szippantottam a levegőből, ahogy az autó felé lépdeltem, aminek kinyitottam a csomagtartóját, hogy bepakolhassam a cuccainkat." Ez egyszerűen jézusom... Olyan jkó érzés töltött el, amikor ezt a részt olvastam!! Reggel, friss levegő, Louis, és a tudat, hogy hamarosan útnak indulnak... IMÁDTAM!
    Aztán jöttek a legédesebb Larry pillanatok!!! Kihaltam *-* De Harry-nek mennyi baja volt már -.- XD Kis lustaság <3
    És Zayn :DDDDDDDDDDDDD bazmeg, nem bírom, sírok ezen az emberen XD Olyan jól megírod, látom magam előtt a fejét, hahahahaha ez egy idióta! :DDD
    Köszönöm az élményt, fantasztikus lett ez a rész is!!!!
    Hamar hozd a kövit, mert nagyon kíváncsi vagyok, mi lesz a folytatásban! *-* De azért kicsit elszomorít, hogy az lesz az utolsó rész... :(
    Imádlak!! <3

    xoxo

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia <3
      Én meg téged imádlak, és köszönöm, hogy mindig itt vagy és írsz nekem itt vagy a chatben <3
      Örülök neki, hogy ilyen jó érzéseket is ki tudok váltani belőled, ezt nagyon sokat jelent nekem :3 Amúgy megsúgom, hogy én is imádtam azt a részt
      Harry hát na :D Kicsit hisztis volt, de van ilyen :D
      Zayn meg Zayn, nagyon szeretem írni, olyan kis idióta :3
      Én köszönök mindent <3
      Sajnos egyszer minden véget ér... :( és nem tudom tovább húzni akár mennyire is szeretném.
      Imádlak, puszi <3

      Törlés
  4. Szia drága!
    Csodasra sikerült, szerencse hogy nem fért bele az utolsó rész egy fejezetbe.
    Harry nagyon aranyos még mindig, de Lou-nak sikerült rosszfiús tulajdonságokat átadni neki, ami elég jó.
    Zayn és Naomi tökéletesek együtt, így lesz jó az új élet.
    Nagyon várom a kovi részt, csodás lett!Imádlak!
    xoxo,Roni♡

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sziia Roni :3
      Igen, így legalább olvashattok még egyet ;)
      Ha folytatnám tovább, akkor Harry olyan lenne, mint Louis :p
      Szerintem is azok, imádom őket együtt, és így négyen szuperek lesznek <3
      Köszönöm szépen, mindent, azt, hogy itt vagy, azt hogy olvasol, és azt is hogy mindig írsz <3
      Én is imádlak, puszii <3

      Törlés
  5. Imadtam. Az a legjobb hogy nem uccsi. Istenem hogy lehetnek ilyen cukik <3 ?? Chh...Malik kifardt...vajon miert kestek ??!! ;) Annyira imadom nagyon tetszett :-D pusziiii Vikiiii :-*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sziia :3
      De aranyos vagy, igen, így olvashattok még egy részt :3 Nem tudom, de ilyenkor mikor írom, mindig olvadok <3
      Nem is tudom, hogy miért... :p Látod ilyen is van, hogy a nagy Malik kifárad...
      Köszönöm szépen, örülök, hogy tetszett :3
      Én is imádlak, puszi <3

      Törlés
  6. Kérlek, ha reklámozni szeretnél kérdezz meg előtte, köszi!

    VálaszTörlés
  7. Hát ez rohadt jó rész lett! :D Imádom Larry-t olyan édesek együtt... Kezdek féltékeny lenni rájuk :/ Zayn pedig... ááá... BELESZERETTEM :D A köcsögök a gyengéim :/ Imádom ahogy írsz :*

    Puszi ~ Nessi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen :3 Igen, nagyon édesek ❤
      Akkor nem vagy egyedül ;)
      Én meg téged, és köszönöm, hogy itt vagy :3
      Puszi

      Törlés
  8. Lesz folytatas ? Le sem tudtam tenni ezt a tortenetet .. ;) :) nagyon tehetseges vagy ..

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Már csak egy rész van, és vége.
      Jajj, ennek nagyon örülök, köszönöm szépen :3 ❤
      Puszi

      Törlés
  9. Hú,nagyon jó lett,várom a folytatást! :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen, örülök, hogy tetszett :3 ❤
      Puszi

      Törlés
  10. Szia, először is szeretnék gratulálni ugyanis fantasztikus részt hoztál össze csak egy baj van vele már jó pár rész óta annyira kíváncsi a befejezésére és most meg csak nyújtod nyújtod mint a rétes tésztát és engem meg folyamatosan az őrületbe kergetsz. Sok sikert a további írádhoz Virág

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen, örülök, hogy tetszett, és most olvashatod a befejezést, amit ebben a pillanatban tettem ki! <3 ;)
      Remélem az is tetszeni fog :3
      Puszi

      Törlés
  11. Jó én megint sírok és nem tudom miért?
    Először is miért látom Harryt "Baby Boy" felsőben kész vagyoook!! K.O
    OHH BASSZUS
    Második Harry Louis szemöldökpiercingjét nyalogatja MENNYBEN VAGYOK?? Mer tutti, hogy meghaltaaam KICSINÁLSZ
    Miért hallgatok megint Pillow Talkot? és miért kínzom magam még jobban?
    MEGHALOOOK
    EZ A RÉSZ HÁT EZ Tökéletes volt belehaltam
    Naomi és Harry a szexmániások
    Louis meg nagyon cukii
    Zaynon behalok, de megértem Naomit teljesenén sem tettem volna máskép ohm Anyway
    Azok a csókok SDFKJSFGKJHSKGJH belehaltam AZ Gáz, hogy nemhogy látom, de hallom is
    VÉGEM VAN AHHH!!!!!
    *___________________*
    Harry ahogy bmulta Louist a zuhanyzóban AZ IS EGY SZéP Történet, ahogy fulladásba haltam bele
    Na jó egy szó mint száz
    hmmmmmmmmmmmmmmmmm ez a rész hát igen Vergődök
    IMÁDTAAAM NAGYON és nem akarom, hogy vége legyeen!!! ♥ ♥♥

    VálaszTörlés
  12. Szia benne vagy egy cserében?
    http://lotsoflovefromthehell.blogspot.hu/

    VálaszTörlés