2015. november 21., szombat

Graffiti (+18)


Sziasztok!

Nem a JAG-al jelentkezem, hanem egy Ziall oneshottal, amit már rég megírtam, mert úgy lett volna, hogy az Love and Pain-be fogom berakni, de úgy döntöttem, hogy inkább ide teszem ki! ;) Imádtam írni, az LP szerelem vallás után ez a második kedvencem a Ziall párosban, és remélem, hogy nektek is tetszeni fog! :P
Köszönöm a komikat, imádlak bennetek <3
Jó olvasást, élvezzétek! :p
Szép hétvégét!
Puszi

Dreamy Girl




Zayn

Csak nyomtam a gázt, nem törődve a sebességkorlátozással. Már éjfél volt. Bent maradtam a tetkó szalonban, hogy megrajzoljam a holnapi melómat, ami elég fontos, és teljesen elszaladt az idő. Niallt hiába hívtam, nem vette fel. Ez kettőt jelenthet. Vagy alszik, amit kétlek, vagy pedig haragszik rám, amiért nem szóltam neki, hogy sokáig maradok. Nagy gázzal fordultam be az utcánkba, majd leparkoltam a kocsit a felhajtón. A hálóban égett a villany. Szinte láttam magam előtt Niall morcos arcát, és hallottam a mondatokat, amiket a fejemhez fog vágni. Leállítottam a motort, és kiszálltam. Bezártam a kocsit, majd gyors léptekkel bementem a házba. Lerúgtam a cipőmet, miközben azon gondolkodtam, hogy el kellett volna szívnom egy cigit, mielőtt felmegyek. De most már mindegy - gondoltam magamban, kettesével ugrálva a lépcsőn felfelé. A szoba ajtaja résnyire volt nyitva, és hallottam Niall halk dudorászását. Az új dalán dolgozik. Elmosolyodtam a gondolatra. Boldog voltam, hogy végre megtalálta azt, amit igazán szeret csinálni. Lassan nyitottam ki az ajtót, mire a kék szemek azonnal rám találtak a fekete keretes szemüvege mögül, amit irtó szexinek találtam. Visszafordult a füzete felé, szájába vette a tolla végét, és úgy tett, mintha nagyon gondolkodna. Odasétáltam az ágyhoz, majd egy gyors mozdulattal szemből az ölébe ültem, lábaimat a csípője két oldalára helyezve. A füzetét feljebb emelte, hogy ne lássam az arcát. Elmosolyodtam tettén, majd ujjamat beleakasztva, húztam le a füzetet. Kék szemei enyéimbe fúródtak. 
- Sajnálom - mondtam, mire felhorkant. - De hívtalak... - amint kimondtam, tudtam, hogy ezzel végzetes hibát követtem el.
- Hívtál?! - hangja mérgesen csengett. - Ez most komoly? Mikor is? - nyúlt az ágy jobb oldalán heverő mobiljáért. Kioldotta a képernyőt, majd felém fordította a híváslistát, amin ott volt, hogy éjfél előtt, húsz perce hívtam. Elhúztam a számat, és beharaptam az alsó ajkamba. - Húsz perce, éjfél előtt! - morogta. - Ami azt jelenti, hogy ekkor eszméltél fel, és néztél rá az órára, ami ott van a rohadt falon, a rohadt orrod előtt!! - egyre erélyesebbè vált a hangja. - Azonnal felhívtál, és azt hitted, hogy majd ezzel minden el lesz intézve! Hát közlöm veled, hogy nem! Egész végig aggódtam miattad! - nézett mérgesen rám.
- Te is hívhattál volna! - mondtam, és láttam, hogy ezzel az egy mondattal igenis megfogtam. Magamban elvigyorodtam arckifejezését látva. Na, most lépj szöszi! 
- Tudod mit?! Hagyjuk! Menj el tussolni, aztán aludjunk! Úgyse csinálunk manapság semmi mást... - ajkait lebiggyesztette, mikor kiejtette az utolsó szavakat a száján. Összevont szemöldökkel néztem lehajtott fejét. Úgy csinált, mintha a kezeit nézné, miközben a füzetével babrált...
- Ezt hogy érted? - kérdeztem értetlenkedve. 
- Úgy, hogy semmi mást nem csinálunk mostanság csak dolgozunk... - húzta el a száját. - Emlékszel mikor töltöttünk el egy napot úgy, hogy nem a munkán járt a fejünk?! Olyan rég szórakoztunk egy jót... Louis és Harry is begyepesedett, meg Liam is... Vagyis ő becsajozott, de akkor is... - hangja szomorú volt. Igaza volt. Nem is emlékszem, hogy mikor voltunk valahol utoljára a báron kívül. De az nem számított. Az félig munkahely volt. Eszembe jutott valami, és rámosolyogtam Niallre, aki értetlenül húzta össze a szemöldökét. 
- Öltözz fel, és elmegyünk valahova! - szálltam le róla, majd elindultam az ajtó felé, de Niall szavai megállítottak:
- Most?? Hova?? Éjfél is elmúlt... - nézett rám olyan fejjel, minta megőrültem volna. 
- A hely ahova megyünk mindig nyitva áll, de ilyenkor a legjobb, szóval öltözz, és ne kérdezősködj! - kacsintottam rá, mire izgatottan ugrott fel az ágyról, ledobva a füzetét a matracra, és azonnal vetkőzni kezdett. Én kimentem, felkaptam a hátizsákom, és beletettem pár graffiti sprayt. Becipzároztam, majd visszamentem a szobába, ahol Niall már indulásra készen állt. Kopott farmert és a fekete pólóm húzta fel, amin graffiti betűk voltak. Beharapott ajakkal, éhesen mértem végig. Rohadt szexinek tartottam, hogy az én ruháimat hordja, és imádtam, hogy kezdi egyre jobban átvenni a stílusom az öltözködés terén. 
- Gyere ide! - szólaltam meg kéjes hangon, mire elvigyorodott, és elém lépett. Megragadtam a pólójánál fogva, így húzva közelebb magamhoz. - Annyira dögös vagy! - suttogtam a szájába, mire sóhajtott egyet. Rátapadtam az ajkára, amit azonnal szétnyitott, utat engedve türelmetlen nyelvemnek. Beletúrt a hajamba, kicsit meghúzva a tincseim. Durván faltuk egymást, zihálva, levegőért kapkodva. Éreztem, hogy egyre jobban elönt a vágy, ahogyan Niallt is. Sóhajai egyre kéjesebbek voltak, és folyton hozzámdörzsölte az ágyékát, ami ugyanúgy éledezett, ahogy az enyém. Ha így folytatjuk nem jutunk el az úti célunkhoz, csak az ágyig. Bár nem bántam volna, de most más volt a tervem. Eltoltam magamtól, ami rohadt nehéz volt. Niall csalódottan felmordult. Arca kipirult, ajkai elnyíltak a lihegéstől, nadrágja pedig igencsak feszült az ágyékánál. Legszívesebben ráugrottam volna, és neki nyomtam volna a falnak, hogy jó keményen megdugjam, ahogy szereti. 
- Ígérem folytatjuk, de most menjünk! - sóhajtottam, majd mikor sikerült kicsit lenyugodnunk, lementünk, és beültünk a kocsiba.
- Mit hozol a táskában? Minek kell az? Kirabolunk egy bankot? - vigyorodott el, és láttam, hogy izgatott, és alig bír megmaradni a fenekén. Elmosolyodtam, majd beindítottam a kocsit, és kifaroltam.
- Majd meglátod! Szuper lesz! - kacsintottam rá, és rátapostam a gázra. 
- Izgatottan várom! - vigyorgott szüntelenül. Kezem a combjára simítottam, és gyengéden megszorítottam, mire rátette az övét, és egymásra mosolyogtunk. Az út további része csendben telt, csak akkor szólalt meg Niall, mikor leparkoltam a kocsit, a vasútállomástól nem messze, egy elhagyatott parkolóban. 
- Ide jöttünk? - kérdezte kicsit csalódottan.
- Nem! De itt kell hagyni a kocsit, ha netán valami történne, nem akarom, hogy meglássák! - mondtam, majd hátranyúltam a táskáért.
- Ha netán valami történne? - kérdezte ijedt tekintettel. - Zayn, mire készülsz? - Nem mondtam semmit, csak elvigyorodtam, és kiszálltam a kocsiból. Átmentem az ő felére, és kinyitottam az ajtót, mert láttam, hogyha rá várok, sosem fog elindulni.
- Gyere már! Ne szarj be, semmi baj nem lesz! - támaszkodtam az ajtónak, mire kiszállt, én meg becsaptam az ajtót. Megragadtam karját, és magamhoz húztam, hogy a szájára tapadjak. - Élvezni fogod! - motyogtam a csókba, majd elváltam tőle. - Menjünk! - mondtam, és elindultunk a vasútállomás felé.
Csendben lépkedtünk az éjszakában, és mielőtt a síneket elválasztó drótkerítéshez értünk volna, elővettem a cigimet és az öngyújtómat. 
- Nem kellene ennyit bagóznod! - jelentette ki Niall, mire felé fordultam, és a számban a cigivel szólaltam meg:
- Miért is? Azt hittem odavagy érte, és imádod nézni, ahogy füstölök! - kacsintottam rá, mire megforgatta a szemeit. 
- Jaaa, hogy csak miattam szívod?!
- Pontosan! Csak hogy nézhesd a dögös pasidat, ahogy kurva szexin szívja a cigit! - gyújtottam meg a bagót, és beleszívtam, majd kivettem, hogy kifújjam a füstöt. A szöszire sandítottam, aki megint ámulva nézett. Felkuncogtam, ami kizökkentette a révületből. 
- Kapd be! - mondta alig bírva ki, hogy ne vigyorodjon el. 
- Szívj egyet! - nyújtottam felé, de megrázta a fejét. - Oké - szívtam bele, majd odaléptem Niallhoz, és a szájához hajoltam. Azonnal szétnyitotta ajkait, én pedig belefújtam a füstöt, aztán olyan hévvel csókoltam, hogy egészen a torkáig lenyomtam a nyelvem. Kezével a hajamba túrt, a másikkal pedig a hátamat simogatta. Mikor elváltunk egymástól, és bele akartam szívni a cigibe, kikapta a kezemből, és megszívta. Önkéntelenül megnyaltam az ajkaimat, ahogy a szája közé vette a cigit, majd megszívta kicsi fintorral az arcán. Kis dögös. Nyeltem egy nagyot, mire rám nézett, és felnevetett. 
- Látod, nem csak te vagy szexi, mikor bagózol! - jelentette ki szemöldök húzogatva, ès eldobta a csikket a homokba. 
- Ezért még kapsz! - mondtam, ő pedig csak vigyorgott. - Na, menjünk! - intettem a fejemmel, hogy jöjjön utánam. A drótkerítést követve haladtunk előre, keresve egy részt, ahol be tudunk menni.
- Most mit csinálsz? - kérdezte Niall.
- Keresek egy részt, ahol bejuthatunk! 
- Szerinted bejutunk? Kizárt dolog... Másrészt meg, mit akarunk itt? Egy vonatállomáson? - értetlenkedett, én pedig felé fordultam. 
- Nézd! - mutattam a homokos talajra, amiben csikkek, és piásüvegek tömkelege hevert. - Itt szoktak bandázni a fiatalok! Tuti, hogy van bejárat! - mentem tovább, figyelve a kerítést. Elvigyorodtam, mikor végre rátaláltam a szétvágott részre. - Látod? - vigyorogtam büszkén. - Egy zseni vagyok! 
- Ja... Egy lángész... - mondta ironikusan, én pedig vállba bokszoltam. 
- Ha így folytatod, kihúzod a gyufát! - fenyegettem, majd összekócoltam szőke haját. Morgott egyet, és rácsapott a karomra. - Na, húzzál! - ragadtam meg a derekát, és előre toltam. Mikor kicsit lehajolt, hogy átbújjon, rácsaptam a seggére. Felsikoltott a fenekéhez kapva, én pedig felröhögtem. 
- Sikoltozz, drága! - húzogattam a szemöldököm. 
- Bekaphatod! - morogta, miközben én is átbújtam, de csak félig jutottam, mert valami visszarántott, és seggre estem. 
- Bazdmeg! - mérgelődtem, Niall meg hasát fogva fuldokolt a nevetéstől. - Befogod! - szóltam rá, de nem ért semmit. 
- E-ezt - alig bírt beszélni a röhögéstől. - j-jól m-meg-kaptad! 
- Fuss, Horan! - mondtam, miközben próbáltam kiszabadulni a drótkerítés fogságából. - Mert ha kiszabadulok, akkor neked véged! - fenyegettem játékosan. 
- Ajajj! Huu de félek! - szívatott, én pedig kiszabadítottam magam, majd felálltam, és a szöszire néztem. 
- Most véged! - húztam gonosz vigyorra a szám, Niall pedig ijedten mered rám, majd szétnézett. 
- Előlem nem menekülhetsz! - Épp el akartam indulni felé, mikor hangokat hallottunk. Rémülten néztünk egymásra. - Fussunk! - szólaltam meg, és elkezdtünk futni befelè a vonatok közé. A szívem vadul kalimpált, az adrenalin szétáradt a testemben, ahogy sietve rohantunk át a kavicsos síneken. Egyszer kétszer megbotlottunk, de szerencsére nem vágódtunk el. - Erre! - mondtam, majd befutottam két álló vonat közé. Folyton hátrapillantottam, hogy a szöszi megvan-e még, meg hogy követnek-e minket, de szerencsére senki sem jött utánunk, ezért lefékeztem, és lihegve a térdeimre támaszkodtam. Niall is utolért, majd kifulladva, zihálva dőlt neki a vagonnak. 
- Beszartam! - tette a kezét a szívére. - Majd kiugrok a szívem! De kurva jó volt! - örvendezett elég hangosan, mire elé léptem, és befogtam a száját. 
- Ne kiabálj, nem biztos, hogy elment az a valaki! - mondtam, ő pedig bólintott. Levettem a kezemet. - Körülnézek, oké? Te addig maradj itt! 
- Okés! De légy óvatos! - fogta meg a karom. Odahajoltam hozzá, és nyomtam egy gyors csókot a szájára.
- Velem senki sem szarozhat! - kacsintottam rá, nagy vigyorral a számon. Elindultam jobbra, egészen az utolsó vagonig, és kilestem. Halk beszédet hallottam, és mikor a kerítés felé fordítottam a fejem, megláttam egy csoportot, akik pont ott tanyáztak, ahol bejöttünk. Megkönnyebbülve sóhajtottam, és visszamentem Niallhoz. - Csak egy banda! - mondtam, majd megfogtam a csuklóját, és beljebb vezettem. 
- Hova megyünk? Mit csinálunk itt? - kérdezte kíváncsian.
- Ne kérdezősködj már ennyit! - lépdeltünk a kavicsok között, amik csikorogtak a lábunk alatt. Megálltam, lekaptam a hátitáskám, letettem a kavicsos földre, leguggoltam és kicipzáraztam. Kivettem belőle a sprayket, és Niall felé nyújtottam őket. 
- Nem, azt már nem! - húzódott el. - Nem fogok a vonatra graffitizni! Ez törvénybe ütköző! - fonta karba kezeit. 
- Ajj Niall, ne legyél már ilyen nyápic! - álltam fel, kezemben a sprayekkel. 
- Nem vagyok nyápic! - morogta, én pedig felnevettem. A vagonhoz léptem, és gondolkodás nélkül nekiláttam felvázolni azt, ami éppen eszembe jutott. Csak vonalakat húzogattam, majd összekapcsoltam őket, és egyre jobban kezdett kialakulni bennem, hogy mi is lesz ebből. 
- Tudod - kezdtem bele, miközben hátrasandítottam Niallre, aki idegesen nézegetett hol jobbra, hol balra, de mikor meghallotta a hangom, rám nézett. - Kezdem azt hinni, hogy egy nyusziba szerettem bele! - szurkálódtam. Tudtam, hogy ezt utálja, és ezzel mindig sikerül rávennem olyan dolgokra, amiket nem akar megtenni, mert berezelt. Láttam, az arcán a lámpa halvány fényében, hogy mindjárt felrobban. Felkuncogtam, és visszafordultam az alkotásom felé. Felvettem egy kék színt, aztán a lenyúltam egy pirosért. Épp fújni akartam vele, mikor Niall kikapta a kezemből, egy gúnyos vigyorral. 
- Nem vagyok nyuszi! - mérgelődött, és ráfújt a vagonra, pont oda, ahova én is terveztem. Elmosolyodtam, aztán felvettem egy másik színt. Közelebb léptem a szöszihez, és kicsit megböktem a vállammal. Rám nézett, én pedig vigyorogva kacsintottam rá. Elmosolyodott, majd visszabökött, aztán folytattuk az alkotásunkat. Ugyanolyan összhangban dolgoztunk, mint régen a garázsomban. A gondoltra elmosolyodtam, és visszaemlékeztem arra a napra. Magam előtt láttam, a mintákat, amik a falat tarkították, és a nevünket, amik egymásba kapcsolódtak. Aztán eszembe jutott, hogyan elégítettem ki háromszor a kis szöszit. Felsóhajtottam a képekre, amik bekúsztak a tudatomba. Kicsit hátraléptem, és beharapott alsó ajakkal, nagyokat nyelve figyeltem Niall tökéletes alakját, ahogy az izmai megfeszülnek minden egyes mozdulatra. Tekintetem lejjebb vándorolt, és feszes fenekén állapodott meg. Megnyaltam a szám, éreztem, hogy elönt a forróság, és szinte hallottam Niall kéjes nyögéseit, ahogy keményen dugom, nekinyomva a vagon piszkos felületének. Felnyögtem, és megremegett a farkam. Nem bírtam tovább, épp mögé léptem, mikor egy kiabálás töltötte be az éjszakai csendet. 
- Hé! Mit keresnek itt? - Megugrottunk, és ijedten néztünk a hang irányába. Egy alak állt velünk szemben, kezében egy zseblámpával, és pont felénk világított. Éreztem, ahogy újra elönt a rémület, és az adrenalin. Ide-oda kapkodtam a fejem, és hirtelen azt se tudtam mit csináljunk. Eldobtuk a sprayket, felkaptam a táskát, és megragadtam Niall csuklóját. 
- Fuss, ahogy csak tudsz! - mondtam, és a másik irányba kezdtem el rohanni, a kis szöszit húzva magam után. 
- Álljanak meg!! - kiabált a férfi. 
Folyton hátrafelé néztem, és láttam, hogy egyre közeledik az őr. Elengedtem a szöszi kezét, hogy mindkettőnknek könnyebb legyen futni.
- Fuss, ahogy csak tudsz! - szóltam hátra, majd mikor a vonat utolsó vagonjához értem, jobbra fordultam, majd balra, ismét két vonat között futottam a kavicsokon, amik nagyban nehezítették a mozgást. Folyton elcsúszott a lábam, de tartottam magam. Úgy rohantam mint még soha. Közben gondolkodtam, hogy hogyan kellene lerázni az őrt, aki, mikor hátrapillantottam, nem volt még a nyomunkban. A régi vonat vagonjait néztem, és megláttam, hogy az egyik nyitva van, pont annyira, hogy beférjünk. Megálltam, mire Niall nekem ütközött. Majdnem elestünk, de sikerült talpon maradnom, és a szöszit is elkapnom.
- B-bocs... - zihálta, nagyokat nyelve. Elengedtem, majd belekapaszkodtam a kiálló vas fogantyúba, és felhúztam magam a vonatra. Megfordultam, és kinyújtottam a kezem Niall felé.
- Gyere! - mondtam, ő pedig azonnal elkapta a kezem. Megpróbáltam felhúzni, de nem bírtam. - Az egyik kezeddel fogd meg a fogantyút! - mutattam a kiálló vasra. Megragadta, majd egy erőteljes mozdulattal felhúztam, amitől hátraborultam, ő meg rám esett. Felszisszentem ahogy a könyöke az oldalamba fúródott.
- Bocs! - nyomott egy puszit a számra, majd felállt, és engem is felsegített. A szívem még mindig vadul kalimpált, és alig kaptam levegőt. 
- Semmi baj! - mondtam, majd szétnéztem a vagon belsejében. A kintről jövő fény kicsit megvilágította a helyiséget, ami üres volt. 
- Sikerült! - örvendezett kicsit sem halkan. - Úristen! Ez eszméletlen volt! Megtettem! Majdnem elkaptak minket, de elfutottunk! - Teljesen be volt pörögve, de nem sokáig örvendezhetett, mert a fülemet megcsapta valami zaj, és azon nyomban Niall előtt teremtem, majd nekinyomtam a falnak, és befogtam a száját. Meglepetten nézett rám. Ujjamat a szám elé tettem, jelezve, hogy fogja be. 
- Tudom, hogy itt vagytok valahol! El foglak kapni benneteket! - szólalt meg a férfihang, egészen közelről. Nagyot nyeltem, a vér is megfagyott az ereimben. Ha most elkapnak nekünk végünk, a sitten fogunk kikötni. A szöszi remegett, és láttam a szemiben a félelmet. Még közelebb hajoltam hozzá, és puszit nyomtam a nyakába, hogy kicsit eltereljem a gondolatait. Jobbra pillantottam, a vagon ajtaja felé, és leállt a szívem egy pillanatra, mikor megláttam a férfi árnyékát a beszűrődő fényben. Bassza meg! - káromkodtam magamban. Nem találhat meg minket! Nem! Behunytam a szemem, és Niall nyakához hajoltam, hogy beszívjam finom illatát. - Minden rendben lesz! - suttogtam alig hallhatóan. Vettem egy nagy levegőt, és ismét oldalra pillantottam. Remegni kezdtem, ahogy a zseblámpa fénye egyre közelebb ért hozzánk. Rettegtem. Nem is azért, mert engem elkapnak, hanem azért, hogy Niallt is bajba sodortam. Mikor a lámpa fénye már alig volt csak pár centire tőlünk, hirtelen eltűnt. Zihálva kaptam oda a fejem. 
- Mit művelnek? Azonnal hagyják abba! - kiabált a férfi, majd a kavicsok zörgéséből ítélve futni kezdett. Egy percig csak álltam ott, és szinte lélegzetvisszafojtva hallgatóztam. Semmi neszt nem hallottam, csak a távolban az ordibálást, ami az őr lehetett. 
- Maradj csendben! - mondtam, majd levettem a kezem a szájáról, és a nyitott ajtóhoz léptem. Kinéztem jobbra, aztán balra, de nem láttam senkit. Megkönnyebbülve sóhajtottam egyet, de még mindig remegtem az adrenalinlökettől. A szöszihez léptem, aki szintén remegett, és csak maga elé nézett. 
- Jól vagy? - kérdeztem, mire felcsillantak a kék szemei, és hatalmas vigyorra húzta száját.
- Kurvajól! - mondta lelkesen, én pedig megdöbbenve néztem rá. - Eszméletlen volt! Teljesen felpörögtem! Mindig is erre vágytam! Úgy érzem, hogy végre élek! Tombol bennem az adrenalin! - hadarta, és úgy hadonászott összevissza a kezével, hogy féltem, orrba vág. Olyan volt, mint aki egy jó pár energiaitalt legurított a torkán. - Nem bírok leállni! - zihálta beharapva a száját, amit éhes tekintettel figyeltem. Éreztem, hogy elönt a vágy, de még mielőtt léphettem volna, Niall megragadott a tarkómnál fogva, és durván rátapadt a számra. Nyelve utat tört, és az enyémet vette birtokba. Kezével hajamba túrt meghúzva tincseimet. Derekához kaptam, és erősen magamhoz rántottam, majd seggébe markoltam, hangosabb nyögést kiváltva belőle. 
- Ha tudtam volna, hogy ennyire felizgat a veszély... Ahh - nyögtem fel, mikor rámarkolt merevedésemre. Az agyam felmondta a szolgálatot. Azt se tudtam, mit akartam mondani, de nem is érdekelt. Csak Niall erősen dörzsölő kezére tudtam összpontosítani. 
- Ne pofázz! - lihegte a fülembe. - Farkalj meg! Keményen! - morogta, és egyre gyorsabban ingerelt. Egy mély hörgés hagyta el a számat, majd megragadtam a derekát, és erősen a vagon falának nyomtam. Felnyikkant, de nem törődtem vele, belekapaszkodtam a hajába, oldalra húztam a fejét, és kicsit sem finoman a nyakába haraptam. 
- Bazmeg! - markolt a bicepszembe, mire erősen szívni kezdtem a harapás helyét, amitől egész teste megremegett. - Ahh... - nyögött szüntelenül. Végignyaltam a nyakán egészen a torkáig, aztán belenyaltam a szájába. Mindkét kezét a falhoz szorítottam, és durván előrelöktem a csípőmet. Felnyögtem, majd megismételtem a mozdulatot, miközben erősen markoltam Niall csuklóját. Nem bírtam tovább. Most azonnal benne akartam lenni. Egy gyors mozdulattal megfordítottam, és nekipréseltem a falnak. Előrenyúltam, kikapcsoltam az övét, lehúztam a sliccét, és lerántottam a farmerét a bokszerével együtt. Felnyögtem az elém táruló látványra. Megmarkoltam a farkam, és erősen fejni kezdtem. Mélyről jövő hörgések törtek fel belőlem, ahogy keményen pumpáltam, a szabad kezemmel pedig Niall fenekét markoltam. Rácsaptam, mire felszisszent ajkába harapva. Újabb csapást mértem rá, amitől hangosabb nyögés hagyta el a száját, és kijjebb tolta a seggét. 
- Zayn... - nyöszörgött. Elvigyorodtam, majd kigomboltam a farmerom, és épp csak annyira húztam le, hogy ki tudjam venni a farkamat, ami már fájdalmasan lüktetett. Beleköptem a tenyerembe, elkentem a hosszomon, majd egy erőteljes lökéssel belé hatoltam. Niall fájdalmasan felsikoltott, én pedig akkorát nyögtem, hogy a vagon is beleremegett mély hangomba. Nem mertem mozdulni. A szöszi szűk feneke úgy rászorult a férfiasságomra, hogyha egy kicsit is megmozdultam volna, akkor azonnal elélvezek. Az izmai megfeszültek, a szája nyitva volt, a szemeit pedig összeszorította. Ráhajoltam a hátára, hogy nyakába csókoljak, majd egyik kezemet a falnak támasztott kezére simítottam, és összefűztem ujjainkat. Ráharaptam a fülcimpájára, mire nagyot sóhajtott. 
- Mozogj! - utasított.
- El fogok durranni, annyira szorítasz! - hörögtem. 
- Leszarom! Mozogj már! - morogta, mire durván előrelöktem a csípőmet, újabb nyögést kiváltva mindkettőnkből. Mozogni kezdtem, egyre gyorsabb tempóban, kegyetlenül döfve magam belé. Niall a vagon falát kaparta, ahogy keményen dugtam. Megmarkoltam nyakát, hátrahúztam a fejét, amitől a háta ívbe feszült, fenekét pedig még jobban kinyomta. Felnyögtem, és egy pillanatra behunytam a szemeimet a fantasztikus érzésre, ahogy még jobban elmerültem benne. Eszméletlen volt. Izmai szorosan közrefogták a farkamat, amitől teljesen elvesztettem az eszemet. Szájára hajoltam, és durván megcsókoltam, fogaim közé csíptem ajkát és meghúztam, miközben szüntelenül löktem előre a csípőm. Vállamra hajtotta a fejét, én pedig átkaroltam mellkasát, és ha lehetséges még erősebben, de lassú tempóban döftem belé a farkamat, közben pedig a kéjtől eltorzult arcát néztem. Szemeit lehunyta, ajkai elnyíltak a zihálástól, és a hangosabbnál hangosabb nyögésektől. Már ettől el tudtam volna menni. Izgató volt ahogy vergődik a testét elöntő kéjtől, amit én váltottam ki belőle. Hirtelen kihúztam magam belőle, amire szűköléssel válaszolt, majd újra belé nyomtam teljes hosszomat. Felnyögtem, és éreztem a gerincem vonalán végigfutó gyönyört, ami egyre közelebb juttatott a csúcshoz. Ezt a mozdulatot még párszor megismételtem, amitől Niall hangosan felsikoltott, és egész teste megremegett. A fülébe hörögtem, a hangjától, és a farkamra feszülő izmaitól. 
- Sikolts! - nyaltam bele fülébe. - Gyerünk rossz fiúm! Hallani akarom! - löktem felfelé a csípőm, eltalálva azt a pontot, amitől a nevemet sikoltotta. Libabőr futott végig a gerincem vonalán, és ismét döftem egyet. A látásom elhomályosult, a lökéseim egyre lomhábbá váltak, ahogy közeledtem a csúcs felé. Niall nyakába haraptam, és mély nyögéssel élveztem el benne. 
- Zayn... - zihálta - kérlek... - nyöszörgött, mire újra mozogni kezdtem, és farka köré fontam kezemet, majd keményen verni kezdtem. Hátravetette a fejét, én pedig a nyakát nyaltam, haraptam, szívtam, miközben körkörös mozdulatokkal kényeztettem. 
- Élvezz nekem! - haraptam fülcimpájába, aztán szopni kezdtem. 
- Z-zaaayn - nyögte kezemre élvezve. Zihálva döntötte homlokát a vagon oldalának, majd hajamba túrt, tincseimmel játszva. Tarkóját hintettem be lágy csókokkal, amitől libabőr lepte el a bőrét, és halkan morgott. Magam felé fordítottam, és csillogó kék szemeibe néztem. Elsimítottam homlokára tapadt tincsét, majd ajkára hajoltam. Csókunk lágy volt, mégis szenvedélyes. 
- Mennünk kellene! - húztam meg ajkát, mire bólintott. Elhúzódtam tőle, és mindketten felöltöztünk. Az ajtóhoz mentem, és kilestem jobbra, aztán balra. Síri csend volt. - Nem látok mozgást! - fordultam Niallhöz, aki mellettem állt. Leugrottam a kavicsokra, amik hangosan pattantak szét lábam mellett. Újra körülnéztem, majd intettem a szöszinek, hogy ugorjon. Pont elém érkezett, és majdnem elesett, de még időben elkaptam. Elmosolyodott, én pedig megcsókoltam. Ujjaimat hátára simítottam, hogy még közelebb húzzam magamhoz. Hosszú percekig faltuk egymást, mikor léptek zaját hallottam. Azonnal a hang felé fordultam, és megdermedtem, mikor megláttam egy alakot nem messze tőlünk, kirajzolódni a lámpa halvány fényben.
- Még nincs vége! - néztem rá a szöszire, aki rémülten nézett vissza rám. - Futás! - Ahogy kimondtam máris nekiiramodtam. 
- Álljanak meg! Nem menekülhetnek! - kiabált utánunk az őr, mi meg csak rohantunk egymás mellett haladva. Ahogy kiértünk a vonatok takarásából, a drótkerítés felé vettük az irányt átugrálva a síneket. A véremben tombolt az adrenalin, a szívem vadul vert, és éreztem a testemben szétáramló pezsgést. Niallra sandítottam, aki szintén engem nézett. Láttam arcán a félelmet, ahogy egyre közelebbről hallottuk az őr hangját. Hátrafordultam, és a vér is megfagyott az ereimben, mikor láttam az egyre közeledő alakot. 
- Bassza meg! - morogtam, majd gyorsabb tempóra kapcsoltam. - Siess! - sürgettem, és mikor a kerítéshez értem kétségbeesetten kerestem a kijáratot. Az egész testem remegett a rémülettől, hogy nem fogunk kijutni. 
- Menjünk már, Zayn! - zihált Niall. 
- Nem találom azt a kibaszott rést! - szüntelenül kerestem a kerítésen a kijáratot.
- Ne szórakozz! - mondta kétségbeesve a drótkerítést pásztázva. 
- Itt van! - örvendeztem, majd megfogtam Niallt a derekánál fogva, és előre toltam, aztán én is kimásztam. Úgy futottunk, mintha puskából lőttek volna ki bennünket. Mikor már éreztem, hogy biztonságban vagyunk, és az őr hangja is elhalkult, felnevettem. Niall rám nézett, majd ő is csatlakozott. Sietve, a veszélytől felpörögve rohantunk a kocsiig. Kinyitottam az ajtót, és behuppantunk. Beindítottam az autót, és a gázra tapostam, szüntelenül vigyorogva. Remegtem, de közben eszméletlen boldog voltam. 
- Ez kurva jó volt!! - kiabált felfokozott állapotban Niall. - VÁÁÁÁÁ! - ordított. Felé fordultam, és ugyanazt a lelkesedést, és örömet láttam rajta, mint amit én éreztem. Annyira hiányzott már ez. Újra fiatalnak és szabadnak éreztem magam. Leállítottam a kocsit, mikor a piros lámpához értünk, majd áthajoltam, hogy a tarkójánál fogva magamhoz húzzam. Szenvedélyes csókot váltottunk, egymás szájába lihegve. Niall erősen markolt a hajamba, és ráharapott az ajkamra. 
- Szeretlek! - suttogtam a szájába, mire elvigyorodott. 
- Én is szeretlek! - motyogta, és erőszakosan kapott ajkaim után. 


23 megjegyzés:

  1. Szia :)
    Elsőőő :D
    Nagyon király lett :D. Imádom Ziallt :3 de persze Larry a Best ♥
    Just a game kb mikor lesz? 0:) (igen ezt mindig meg fogom kérdezni xd)

    ~T

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hello Tina ;)
      Első bizony :D Köszönöm szépen, örülök, hogy tetszett :3 Én is imádom Ziallt, de ahogy te is mondod Larry a best ❤❤ Örökké ❤❤
      Nem tudom, talán a hétvégére meglesz, de nem ígérek semmit...
      Puszi

      Törlés
  2. Sziaaaa Dreamy <3

    IMÀDOM ujra es ujra el kellet olvasnom. Fantasztikus vagy. Istennò. Csodálazltos. Fel dobtad a napom. En meg haltam mikozbe olvastam. En szavakat nem találok rá. Még tobb ilyen remek One shotot konyorgom :-D SZERETLEK <3 :-D :-* <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sziaaa ;)
      Köszönöm szépen ezeket a csodaszép szavakat, aranyos vagy :3
      Azért csak óvatosan, nehogy meghalj nekem! :D Lesznek még, már kettő is készül, csak annyi mindent írok, hogy lassan haladok...
      Én is szeretlek ❤
      Puszi

      Törlés
  3. Szia (hű, nem szokásom köszönni. :O )
    Ahh, amióta feltetted most olvastam el másodszor, és most sincsenek szavaim.
    Az egész olyan kis hebrencs, meg energiadús, és imádtaaaaaaam.
    Kis szerencsétlenek ezek mind. ^^
    (Na, jó Niall meg egy kis cafat, de nem baaaj... :D )
    ~Liz

    ... mondtam már, hogy imádom ahogy írsz? *o*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hello :3
      Jajj de aranyos vagy, annyira jó olvasni, hogy ennyire tetszett nektek ❤
      Igen, azok, és szeretem őket írni, mert nagyon aranyosak ;)
      Aww :3 Én meg téged imádlak :3
      Puszi

      Törlés
  4. Nagyon jó lett!
    Várom a következőt! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen :3 Igyekszem hozni ;)
      Puszi

      Törlés
  5. Annyira de annnnnyyyiiiraa jó lett!!!^o^
    Imádom a roszfius, felszabadult Zaynt!
    Bár Niall és Zayn tényleg így szeretnék egymást!!!
    Én igazából hiszek bennük de mióta Zayn ki lépett, már nem érzem annyira igaznak azt hogy ők tényleg szeretnik egymást.. :-(
    DE attól én még ugyan úgy szeretem Zaynt!!
    És bármilyen meglepő, ezt a kis történetet én meg sirattam..
    :'(
    Nagyon, nagyon jó íro vagy,!!
    Remélem a közel jövőben nem szándékozod abba hagyni az írást!!!
    Az elejétől kezdve követem az írásaidat, és sajnálom hogy csak most komizok elsőnek!
    Te vagy az eggyik kedvenc bloggerem!


    Pussszzii! <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sziiia :3
      Jajj, nagyon boldog vagyok, hogy most írtál! "Te vagy az eggyik kedvenc bloggerem!" Aww, köszönöm :3❤
      Én is hittem a Ziall korszakom elején bennük, most már nem, de attól még imádom írni őket, főleg a másik blogomban, mert aranyosak együtt, de csak mint bromance :3 ❤
      Persze, hogy szereted, én is szeretem akár mennyire is fáj, hogy kilépett... ❤
      Jajj, ne sírj ❤
      Nem fogom abbahagyni míg jönnek az ihletek, már alakulóban vannak sztorik, csak időm kevés... :(
      Pusziiii

      Törlés
  6. Hű baszki drágám!
    Ez valami beszarás volt. El sem tudod kepzelni, mióta várok már bármilyen Ziall-re (persze kívülről fújom a másik kettőt,ami fent van), erre meg bumm, megjelensz a semmiből, és megölsz.
    Csodás volt, nagyon várom a JAG-ot, és remélem hamar kapunk még ilyen oneshotot.
    xoxo, Roni♡

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Imádlak :D
      Annyira boldog vagyok, hogy sikerült a kedvedben járni, és még hogy ennyire tetszett is :3 őszintén, én is imádtam írni ;) Biztos vagyok benne, hogy lesz még Ziall oneshot, mert vannak félbehagyott sztorijaim, amit szeretnék folytatni.
      Jajj, olvadok :3 Hamarosan jön a JAG is, csak javítanom kell még, de igyekszem ma vagy holnap megcsinálni ;)
      Puszi <3

      Törlés
  7. Nagyon köszönöm <3
    Jobbá tetted a hétvégém, és a mai napom..hétvégén nem nagyon voltam formában, sajnálom, hogy nem írtam hamarabb. (Köszönömeztannakabaromszerelemnek) xx

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Viszont a részt már szombaton elolvastam

      Törlés
    2. Sziia :3
      Remélem azóta már jobban vagy, sajnálom, de minden rendbe fog jönni <3 Én köszönöm, hogy itt vagy, és örülök, hogy jobbá tudtam tenni, ha nem is teljesen de egy kicsit a napodat <3
      Puszi

      Törlés
  8. Itt vagyok!

    És igen, harmadik olvasásra végre Zayn is elélvezett !!! :DDDDDDDDDDDDDDD

    bocsáss meg, de úgy látszik, a telefonom megtréfált, mert hiába tekergettem fel-le, valahogy ez a rész mindig kimaradt. Azért zaklattalak vele, mert olyan hiányérzetem volt. Nem szeretem, ha valaki nem kapja meg a megérdemelt kielégülést! :)))

    Tudod mennyire imádom ezt a részt, és nagyon sajnálom, hogy nem került be a Love@Pain-be, pedig nagyon is ott lett volna a helye. Mindegy, itt is jó, csak sajnálom, hogy nem találtál neki helyet odaát... de talán így oda írsz egy másikat, ami jobban belesimul a történetbe, ahogy most alakul ;) Tudom, telhetetlen vagyok... akárcsak te.
    Semmit nem vethetsz a szememre :))

    Szeretem ezt a blogot is, és nagyon várom a jag folytatását, de gondolom arra most nincs időd. Jó lesz már, ha minden visszazökken a régi kerékvágásba. És végre lesz időd írni. Hiányoznak a heti részek, de nagyon.

    Meg te is... de ezt csak halkan mondom, mert nekem sincs időm semmire.. :((
    na majd januártól, mikor úgyse lesz semmi dolgunk, hisz szabadságra megyünk egy évre ;)

    Puszillak, és köszönöm ezt az üdítő és izgalmas kis sztorit. Szeretem mikor féktelenek és szerelmesek. Remek párosítás. Ahogy Zayn és Niall is. Tudod, hogy ebben a történetben szerettem beléjük.

    <3<3<3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Becca <3
      Ezen még mindig szakadok!! XDD Zayn nem élvezett el!! Sírok XDD Azóta is jót nevetek rajta, és ez mindig eszembe fog majd jutni :D De a lényeg, hogy vééégre elélvezett :D
      Igen, én is sajnálom egy kicsit, de azóta már eszembe jutott még jobb dolgok, úgyhogy nem kell aggódni, lesz ott is ilyesmi ;)
      Ne is mondd, alig van időm... A jag hamarosan fent lesz, még ki kell javítani, remélem mihamarabb fel tudom tenni! Nekem is, annyira jó lenne újra hetente hozni, de az élet már csak ilyen.. megfoszt attól amit a legjobban szeretek...
      "Puszillak, és köszönöm ezt az üdítő és izgalmas kis sztorit. Szeretem mikor féktelenek és szerelmesek. Remek párosítás. Ahogy Zayn és Niall is. Tudod, hogy ebben a történetben szerettem beléjük." aww :3 <3 igen, tudom, és jajj <3
      Puszii, kitartás, hamarosan vége a hajtásnak! <3

      Törlés
  9. szia öö mikor jön ki a just a game?? kövi része??

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hello :3
      Huh, igyekszem ma vagy, holnap hozni <3

      Törlés
  10. Imádtam. Erre szavak nincsenek olyan jó volt! *-* Hihetetlenül élveztem a történet menetét! :D Még több ilyet >-< c:

    VálaszTörlés